Nem tudom elképzelni, hogy embert ölt, mondta a soroksári futónőgyilkosság vádlottjának anyja

2020. november 24. – 10:16

frissítve

Nem tudom elképzelni, hogy embert ölt, mondta a soroksári futónőgyilkosság vádlottjának anyja
R. Szilveszter gyanúsított az előkészítő ülésen, a Fővárosi Törvényszéken 2019. október 7-én – Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Másolás

Vágólapra másolva

„Nem értem, hogy a fiamból hogy lett ilyen ember, a családban mindenki tisztességes” – állította a soroksári futónőgyilkosság vádlottjának anyja, akinek vallomását a bíró olvasta fel a keddi tárgyaláson.

2013. szeptember 25-én kocogás közben támadták meg a 36 éves Gy. Krisztinát Soroksáron. Holttestét éjjel, a szokásos futóútvonalához közeli bozótosban találták meg, egy nyomkövető kutya segítségével. A vád szerint a nő alsó ruházatát eltávolították, majd a nőt megerőszakolták. Azért, hogy ne forduljon a rendőrséghez, egy öt milliméter vastagságú kötéllel megfojtották. A támadó ezután hátrakötözte a nő kezeit, majd a mobiltelefonját és fülhallgatóját magához véve elmenekült. A rendőrség hivatalos oldalán, a Police.hu-n a gyilkosságról csak egy szűkszavú közlemény jelent meg, az ügy végül azután kapott nagyobb nyilvánosságot, hogy Schobert Norbert a Facebookon írt róla. Az áldozatról úgy írt, mint egykori kollégája feleségéről.

A rendőrség öt éven keresztül nem találta az elkövetőt, még ötmillió forintos nyomravezetői díjat is kitűztek az ügyben. Több vakvágány után végül 2018 szeptemberében rendkívüli közleményben azt írták, a bűncselekménynek új gyanúsítottja van, egy börtönben ülő akkor 40 éves férfi, aki vallomást nem tett, csak annyit mondott, látta, hogy a nőt egy férfi bántalmazza, odament közbeavatkozni, így kerülhetett rá a DNS-e az áldozatra. Az eset 2019 őszén került a bíróság elé. Az előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte be bűnösségét. A koronavírus-járvány miatt a tárgyalások egy évvel később, 2020 szeptemberében folytatódtak. Az ügyészség életfogytiglant kér a vádlottra.

Nem értem, hogy lett a fiamból ilyen ember

A bíróság kedden több tanúvallomást is felolvasott, köztük a gyanúsított anyjáét. Az anya vallomása szerint fia kiskorában rendszeresen látogatták az apját a börtönben, mígnem megismerkedett új férjével, akitől új gyerekei is lettek. A vádlott kapcsolata jó volt a testvéreivel, egészen addig, amíg nem kezdett el bűnös életet élni az anyja szerint. Olyan is volt, hogy iskolás korában a rendőrség vitte haza valahonnan, máskor élelmiszerboltba tört be, ezután nevelőintézetbe került, ahonnan hétvégente járt haza. Közben szakképzőbe járt asztalosnak, de „szerintem nem végezte el az iskolát, ő azt mondta, de papírokat nem láttam róla”.

Tizennyolc évesen került ki az intézetből, az anyjához költözött a kilencedik kerületbe, és építkezésekre járt segédmunkásként. Közben cigit és édességet lopott egy kisközértből, börtönbe is került. Később kukákat ürített a Westend bevásárlóközpontban 2011 környékén, majd 2013 környékén megint börtönbe került. A nő azt is mondta, „nem tudom elképzelni róla, hogy embert ölt”.

Az áldozat halála után a kiskorú fiát is meghallgatták, aki azt mondta, amikor anyja a halála estéjén elment futni, az apja és a nagyszülei is otthon voltak. Aztán feltűnt neki, hogy anyja egy ideje már nem ment haza, ezért „szóltam apának, hogy hívja fel anyát, mert már itthon kéne lennie”. A fiú szerint anyját már korábban is hívták futás közben, olyankor mindig elérték. A gyerek azt is tudta, anyja korábban milyen útvonalon, milyen ruhában, mennyi ideig szokott futni.

Az előző tárgyalásokon többször is előkerült, és ezen a tárgyaláson is beszélt róla egy tanú, hogy az áldozat és férje házassága nem volt zökkenőmentes, és mindkettejüknek volt másik élete a kapcsolatukon kívül is.

Képzeld, a Kriszta eltűnt, szerintem megölték

A bíróság a korábbi tárgyalások alatt már több másik tanút is meghallgatott az ügyben. Egyikük harminc éve ismeri az áldozat férjét, és akit a gyilkosság estéjén a férj úgy hívott fel: „képzeld, Csabika, a Kriszta eltűnt, szerintem megölték, mert a telefonja is ki van kapcsolva”. A tanú szerint a férj a gyilkosságot már a telefonban is tényként kezelte, ezzel kapcsolatban higgadt volt. Azt kizárta, hogy egy másik férfival tűnt volna el. A telefonhívás után a tanú a férjjel együtt az áldozat keresésére indult.

A bíróság korábban a férjet is meghallgatta. K. Lajos szerint felesége a gyilkosság estéjén eleve későn ment futni, és még a naplójába is aznapra fel volt jegyezve, hogy: „futás!!!”, pedig korábban nem csinált ilyet. A férfi szerint az utóbbi időben felesége viselkedése megváltozott: nem viselte az ékszereit futás közben, pedig mindig szokta, ezt pedig elmondása szerint a nő úgy indokolta neki: „inkább leveszem, mint hogy letépjék rólam”.

Miután a gyilkosság estéjén felesége nem ért időben haza, elindult megkeresni őt. Autóval járta körbe a környéket, ekkor találkozott egy biciklin ülő szakállas férfival, akitől megkérdezte, látta-e a feleségét, de egy nemleges választ kapott, mondta a bíróságon. Ezután fordult a rendőrséghez, akik elkezdték keresni a nőt. A korábbi tanúvallomásokról itt olvashat bővebben.