Évek óta csökken a regisztrált bűncselekmények száma és rekordmagas volt a váderedményesség tavaly – mondta Polt Péter legfőbb ügyész az MTI szerint az Országgyűlés igazságügyi bizottságának keddi ülésén. A képviselők Polton kívül kedden hallgatták meg Darák Péternek, a Kúria elnökének és Senyei Györgynek, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2019-es évről szóló számadását is.
A Kúria leköszönő elnöke arról beszélt, hogy elsősorban szakmai vezetőnek tekintette saját magát, és igyekezett biztosítani a szakmai célokhoz szükséges szervezeti és költségvetési feltételeket. (Darák 2012 óta van hivatalban, és az év végén fog távozni a Kúria éléről, amikor lejár a kilencéves mandátuma.)
Darák Péter azt mondta, hogy tavaly a Kúria önkormányzati tanácsa 45 döntést hozott, az ügyek 50 százalékában megsemmisítette a támadott önkormányzati szabályozást.
A Kúria jelenlegi elnökének beszámolóját a parlament igazságügyi bizottsága egyhangúlag, 10 igen szavazattal támogatta.
Senyei György, aki tavaly decemberben foglalta el az OBH elnöki székét, bizottsági meghallgatásán azt mondta: 2019-ben csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma és javult az eljárások időszerűsége.
Tavaly az előző évhez képest 6,6 százalékkal csökkent a bíróságokon az ügyérkezés, a csökkenés minden bírósági szintre jellemző, de a táblákon és a Kúrián a 10 százalékot is meghaladja. Tavaly csaknem 1,2 millió ügyet fejeztek be a bíróságokon, többet, mint amennyi ügy érkezett, ez mintegy 1,16 millió volt. Az országos ügyérkezés 40 százaléka, 460 ezer ügy a központi régióba, azaz a Fővárosi Törvényszékre, a Budapest Környéki Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára összpontosult – derült ki az OBH elnökének beszámolójából.
A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen, 1 nem és 1 tartózkodással támogatta Senyei György tavalyi évről szóló beszámolójának elfogadását.
A korrupciós ügyeket nehéz bizonyítani Polt Péter szerint
Polt Péter legfőbb ügyész azt emelte ki, hogy a regisztrált bűncselekmények száma évek óta csökken. Szerinte az ügyészség tevékenysége 2019-ben törvényes és eredményes volt. A váderedményesség tavaly 98,3 százalék volt, ami évek óta a legmagasabb, ezen belül az ügyek 85 százalékában a bírók a váddal mindenben egyezően ítélték meg a vádlottak felelősségét. A vádemelések 73 százalékánál az ügyészség eljárást gyorsító intézkedéseket alkalmazott, ami a bíróságok munkaterheit is mérsékelte. A gyanúsítottak, vádlottak beismerésen alapuló együttműködése az ügyészséggel Polt beszámolója szerint azt eredményezte, hogy csaknem négyezer ügyben a bíróság már az előkészítő tárgyaláson érdemben lezárhatta az ügyet.
Ezenkívül a beszámoló a büntetés-végrehajtás állapotára is kitért, Polt azt állította: összességében a nemzetközi sztenderdek szerint is törvényes és megfelelő a fogvatartottakkal való bánásmód.
A hivatali korrupció nyomozása teljes egészében ügyészségi hatáskörbe került, Polt Péter szerint nőtt az ilyen eljárások száma, de ezekben az ügyekben a váderedményesség elmarad az átlagtól. Ennek a lehetséges okát abban látta a legfőbb ügyész, hogy nehéz a korrupciós ügyek bizonyítása, ugyanis sokszor csak a beismerés vagy a titkosszolgálati eszközökkel beszerezhető bizonyítékok lehetnek eredményesek.
Amikor képviselők kérdezték arról, hogy miért szerepel Magyarország rosszul a nemzetközi korrupciós rangsorokban a legfőbb ügyész úgy reagált: attól függ, ki, kinek készíti a statisztikákat.
Polt szerint valódi korrupció „nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel”.
Egyébként pedig intenzívek a kapcsolatok az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal, „eredményes az együttműködésünk”. (Ahogy arról korábban a Telex beszámolt: az Európa Tanács által létrehozott antikorrupciós szervezet Magyarországon továbbra sem megfelelőek a korrupcióellenes intézkedések.)
A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta a legfőbb ügyész 2019-es évről szóló beszámolójának elfogadását.