Nem érzem, hogy az angoltól a gyerekek hazaszeretete vagy identitása csorbulna

„Az új nemzedék jövőjét tekintve sokat számít az, hogy milyen nyelven beszél. A mai világban elfogadhatatlan, ha valaki nem tud más nyelven beszélni, főleg angolul, ami világnyelv. Létfontosságú, hogy minden gyerek megtanulja. Ez a rendelkezés eléggé elfogadhatatlan 2020-ban” – mondta a Telexnek egy budai magyar–angol kétnyelvű óvoda vezetője.

Ebbe az óvodába nem csak magyar nemzetiségű gyerekek járnak, az óvodavezető egy hete kapott felszólítást a Fővárosi Kormányhivataltól arra, hogy az óvoda elnevezésében nem utalhat az angol nyelv oktatására, és hogy nem jogszerű, hogy angolul is zajlik a nevelés, mert az Magyarországon nem számít nemzetiségi nyelvnek.

Az elmúlt napokban jelent meg a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) utasítására a kormányhivatalok felülvizsgálják az óvodákat, és ahol a fenti óvodához hasonlót találnak, ott jelzik, hogy az idegen nyelv oktatására tett utalást törölni kell a névből, a nevelési programból, mindenhonnan.

A Telex birtokába került felszólító kérvényben a Fővárosi Kormányhivatal arról ír az érintett óvodáknak, hogy

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011-es törvény szerint a nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve (például német, szlovák), a két tanítási nyelvű iskolában – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv.
• Az nem jogszerű szerintük, hogy az idegen nyelvű képzést tartó óvodák (főképp azok, amelyek erre hivatkoznak is) magyar köznevelési intézményként működnek, mivel ők nem nemzetiségi óvodák.
• Minden olyan óvodában, ami nem nemzetiségi óvoda (például német, szlovák, stb.), kizárólag magyarul lehet nevelni, oktatni, és az intézmény nevében sem lehet idegen nyelvre utalni (pl. „angol nyelvi óvoda”), mert ez szerintük megtévesztő és jogszabályellenes.
• „Tekintettel arra, hogy a hatályos vonatkozó jogszabályi előírások értelmében az angol nyelv Magyarországon nem minősül nemzetiségi nyelvnek, így ezen a nyelven történő óvodai nevelés nem jogszerű. Nemzetiségi óvodai nevelés keretében többek között német nyelven, mint elismert nemzetiségi nyelven folyó óvodai nevelésre van lehetőség” – írják.
• És mivel az idegen nyelv oktatása nincs benne az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendeletben, így az az óvodák nevelési programjában sem szerepelhet.

Ezért aztán a kormányhivatal felszólította az érintett óvodákat, hogy a nevüket és nevelési programjukat írják át, így töröljék az idegen nyelvi nevelés lehetőségét a leírásukból is.

Válaszoltak, de mégsem

A kérdéseinkkel rögtön megkerestük az Emmit, amely választ nem küldött, de egy rövid közleményt kiadott, amit aztán a Telex kérdésére Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nagyjából szó szerint elismételt a csütörtöki kormányinfón.

Ezekben a válaszokban arról volt szó, hogy angol nyelvű foglalkozásokat lehet továbbra is tartani, az óvodák viszont nem nevezhetik magukat idegen nyelvű (pl. angol) óvodáknak, ha ott például csak egy órányi angol foglalkozás van, de a nevelés magyarul megy. Ez Szentkirályi szerint néhány tucat óvodát érint, de egyiknek sem kell bezárnia, ha a felszólításnak eleget tesznek, egyébként pedig semmilyen új rendelet nincs, ezt a már fentebb említett 2011-es törvény szabályozza.

Angolul tehát lehet egy-egy foglalkozást tartani, arról viszont

külön kérdésünk ellenére sem beszélt az Emmi és a kormányszóvivő, hogy mi a helyzet azokkal az óvodákkal, amelyek nemcsak magyarul, de angolul is nevelnek (magyarán egész nap használják az angolt, nem csak egy-egy órán), például azért, mert magyarul egyáltalán nem beszélő gyerekek is járnak oda.

Ebben a kérdésben a csak már fentebb említett kormányhivatali felszólító levelekre lehet hagyatkozni, miszerint az angol nyelvet el kell hagyni a nevelésből, mert az nem jogszerű.

Bár a kormányhivatal által idézett törvényről több, általunk megkérdezett óvoda is tudott, és figyelt arra, hogy a pedagógiai programban ne szerepeljen az idegen nyelv, azt nem értik, hogy egyáltalán miért van ilyen törvény, és „eddig miért nem zavart senkit”, hogy vannak olyan óvodák, ahol idegen nyelven zajlik a nevelés, hiszen „a legtöbb intézmény nem tegnap nyitotta meg az ajtaját”, fogalmazott az egyik óvodavezető. Az Emmi ezt rövid közleményében úgy indokolta, „a szabálytalan névhasználat gyakorlata most került a tárca látókörébe, ezért kaptak jelzést az érintett intézmények”.

Mi nem fogunk németre átállni, az angol a világnyelv

„Semmilyen törvény nem tiltja, hogy a nem magyar gyerekekhez angolul beszéljünk. De úgy látszik, ha mostantól angolul beszélő kisgyerek jön az óvodába, akkor magyarul kell hozzá beszélni”

– mondta a Telexnek egy nagyváros óvodájának vezetője erről. Nekik a nevükben is benne van, hogy ők angol és magyar intézmény, és a nevelési programjukban is szerepel az angol. Ennek ellenére beszélgetésünkkor még nem kaptak felszólítást, de az óvodavezető számít rá. „Mi nem fogunk németre átállni, hiszen az angol a világnyelv” – tette hozzá. Ugyanezt mondta a már feljebb említett Pest megyei óvodavezető is, aki megkapta a felszólítást: „Az a helyzet, hogy mi tizenöt éve így működünk, és nem hiszem, hogy ezen most változtatni fogunk. Mi ebben a módszerben hiszünk, a végtelenségig támadni fogjuk ezt. Az a fő cél, hogy a gyerek világemberré váljon, és ne legyen bezárva a magyar nyelvbe, amit kevesen használnak a világban.”

Egy másik, szintén Pest megyei óvoda vezetője szerint „nevetséges, hogy ilyen irányba megyünk visszafelé. Az angol a jövő, úgy kell kommunikálni a világban, még a németek is angolul tanulnak.” És bár náluk a honlapi leírás szerint angolul megy a napi társalgás és nevelés, hivatalos megnevezésükben ez nincs benne, így ők nem kaptak felszólítást a kormányhivataltól.

Ezt a megoldást egyébként több óvoda is alkalmazza, legalábbis ez derült ki, miután legalább kéttucatnyi intézményt felhívtunk, így a legtöbben semmilyen levelet nem kaptak. Azok sem kaptak levelet, akik csak egy-egy foglalkozást tartanak angolul, az alapnevelést pedig magyarul tartják.

„Értem én, hogy Magyarországon nem él angol ajkú nemzetiség, ellenben a svábokkal, tótokkal. De még mindig az angol a világnyelv, nem gondolnám, hogy például Kínában többen beszélnek németül, mint angolul” – reagált egy óvoda vezetője, amely angol nyelvű óvodaként hirdeti magát, még Amerikából és érkezett hozzájuk nevelő, és az angolt napi szinten használják az óvodában.

Ő az évtizedes gyakorlat megváltoztatásának hátterében ideológiai okokat sejt:

„Nem érzem, hogy ezektől a gyerekektől elvennénk valamit, vagy a hazaszeretetük és identitásuk csorbulna: ugyanúgy énekeljük március 15-én a Kossuth Lajos azt üzentét, mint ahogy halloweent is tartunk”

– mondta a vezető, aki szerint „ha ki kell a névből az angolt, akkor kivesszük”, de szerinte ez a szülők között is nagy felháborodást fog okozni.

Nem véletlenül választották ezt a szülők

Azt több óvoda is mondta, hogy a legtöbben azért építenek az angolra, mert a szülők ezt igénylik a leginkább. „Nem véletlenül választották ezt a módszert a gyerekeknek, hogy ilyen fiatal korban játékos formában ismerkedjenek meg az angollal, a szavakkal, azzal, hogy más nyelvek is vannak a világban, és ne féljenek tőle, ha valamit nem értenek. Az a legjobb, amikor észre sem veszik, hogy tanulnak, hanem játéknak fogják fel, nem pedig később küzdenek vele az iskolában” – mondta egy felszólítást kapó óvoda vezetője.

Más azt is mondta, több szülő azért választotta ezt az utat, mert „kiábrándultak az állami rendszerből. Látjuk a különbséget a magán- és az állami óvodák között: amatőr meg profi boksz.”

Egy másik intézményvezető szerint „nagy harc lesz ebből”, mert „ezeknek a szülőknek van világnézeti perspektívájuk”, és a gyerekeket is már itt elkezdik felkészíteni arra, hogy a munkaerőpiacon „helyzeti előnyben legyenek”.

Az óvodavezetők szerint az is kérdés, hogy „minek képez az állam ilyen embereket nem kevés pénzen, ha egyszer nem lehetne tanítani”. Több magyarországi egyetemen ugyanis lehet angolul óvódapedagógusi képzést szerezni, ráadásul Pécsen például most indulna egy ilyen szak, és pont az egyik érintett óvodába mennének gyakorlatra a hallgatók.