A mai napon nyilvánosságra került gyakorlat szégyenteljes és minden elemében a hivatást rombolja
– olvasható abban a közleményben, ami a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján jelent meg szerdán. Szerda reggeli cikkünkben írtunk arról, hogy a lapunk birtokába került dokumentumok alapján az egyik magyar egyetemi klinika szülészetén a kórlapokon C betűvel jelölik meg azokat a betegeket, akiknek nincs választott orvosuk, azaz feltehetően egyik orvosnak sem fizettek magánúton az ellátásért.
Bár a doktor választása nem tiltott Magyarországon, orvosokkal beszélve kiderül: az ártatlannak tűnő megkülönböztetésnek az lehet az eredménye, hogy nem ugyanazt az ellátást kapja a magánban fizetős és a „C” – a communis szóra utalva a „közös, közönséges” – beteg, pedig mindannyian a tb-rendszeren belül érkeznek a kórházba.
Nyílt és bújtatott korrupció
A MOK országos elnöksége a cikkünk után megjelent közleményében hangsúlyozza, hogy a magyar orvostársadalom hosszú évek óta küzd azért, hogy az egészségügyben a tiszta viszonyok megteremtésével a betegek minőségi és biztonságot garantáló ellátása legyen a legfontosabb szempont.
„A korrupció minden formája az ellen hat, hogy a magyar emberek a lehető legjobb orvosi ellátást kapják. Különösen kirívó ez a szülészet-nőgyógyászat gyakorlatában, ahol a hálapénz nyílt, az állami és magán ellátás összemosása pedig bújtatott korrupcióként rontja a hivatás erkölcsi és szakmai nívóját.”
A MOK felidézi, hogy a kamara közelmúltban készült nagyszabású felmérése szerint „a magyar orvostársadalom elsöprő többsége ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány a szülészet-nőgyógyászat terén se nyisson korrupcióra lehetőséget.”
A kamara arra kéri a kormányt, hogy az új jogviszony törvény szellemének megfelelően „a privát szektor részére se tegye lehetővé a jelentős terhelés alatt álló állami infrastruktúra kihasználását, illetve (az ügyeleti és sürgősségi ellátások kivételével) itt is válassza ketté a magán és állami ellátást. Ezzel ellentétes szabályozás a közvagyon kisajátítását eredményezi és – Európában kirívó módon – egy szűk orvosréteg lobbijának engedve lehetetlenné teszi a magyar nők biztonságos, egyenletes színvonalú, szigorú minőségkontroll alatt álló szülészeti és nőgyógyászati ellátását” – írják.
Kivételeznek velük?
A sokat vitatott, jelenleg alapos átdolgozásra váró egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény egyik célja éppen a hálapénz kiirtása, illetve az állami és a magánellátás szétválasztása lenne. A törvény azonban megtartja az önkéntes segítő intézményét, amely szakértők szerint a hálapénz egyik melegágya marad. Egyre több jel utal arra is, hogy a törvényhez most készülő végrehajtási rendelet épp a szülész-nőgyógyászok esetén akar kivételt tenni, és nekik megengedné az állami mellett a magánellátást is.
