Karácsony Gergely: Ha felfüggesztenék az iparűzési adót, másnap leállna a budapesti közösségi közlekedés
2020. november 10. – 15:26
frissítve
Sajtótájékoztatót tartott kedden kora délután a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, miután Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bejelentette: azt javasolja a kormánynak, hogy egy évre töröljék el az iparűzési adót. A bevétel megvonása meglehetősen rosszul érintené az önkormányzatokat, köztük a Fővárosi Önkormányzatot is, mely így a befolyó összegek több mint 60 százalékától esne el egy évre.
Gémesi György, a szövetség elnöke a sajtótájékoztatón Parraghra reagálva elmondta, hogy „ez a dilettáns ötletszerű bejelentés ma már a sajtóban egyre jobban gyűrűzik és izgalomban tartja az önkormányzati rendszert”, különösen, hogy az iparűzési adó 80 százaléka működést – így bölcsődei, óvodai ellátást is – finanszíroz, így ha azt megvonják, az ezeknek a fenntartását befolyásolja. Az ügyben tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal.
A felvetett ötlet „még ötletnek is durva” – fogalmazott Karácsony Gergely, majd hozzátette, az idei 22 százalékos visszaesés is már súlyosan érintette a Fővárosi Önkormányzatot. Ha elvonnák az iparűzési adót, az drámai következményekkel járna: „Másnap leállna a budapesti közösségi közlekedés, amely gyakorlatilag 80 százalékban ebből az adónemből volt finanszírozva.”
A járványhelyzetet érintve a gazdasági lassulásról beszélt a főpolgármester, és arról, hogy amikor a magyar kormány a jogállamisági kritériumok feltételül szabása miatt arra készül, hogy megvétózza az EU-s költségvetést, akkor „ebben a válsághelyzetben a segítségnyújtó kezet löki el magától. Ez óriási felelőtlenség.” Arra kérik tehát a kormányt, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar települések mielőbb hozzájuthassanak az európai uniós forrásokhoz.
Előző hónapban több hír is érkezett arról, hogy Karácsonyék azon dolgoznak: az EU-s pénzekből közvetlenül a városokhoz is kaphassanak, és mint kiderült, javaslataik eddig támogatásra találtak. Erről Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő beszélt bővebben.
Mint elmondta, hosszú ideje dolgoznak azon, hogy az Európai Unió és városai egy stratégiai partnerséget építsenek, és hogy a városok jobban hozzáférhessenek az uniós finanszírozáshoz. Még az év elején kezdtek lobbizni ezért, először a V4-es fővárosokkal közösen, majd ezután egy több mint harminc városra kiterjedő erős hálózat jött létre. Szándékaikat májusban egy ún. pozíciós anyagban foglalták össze, majd módosító indítványokat adtak be a különféle finanszírozási csatornákra lebontva.
A módosító csomag tartalmazza, hogy
- az igazságos átállás alapból közvetlenül elérhetővé kelljen tenni az önkormányzatok számára a forrásokat;
- a fenntartható városfejlesztési programból 8 százalék a városoknak, önkormányzatoknak jusson, és ezeknek aktívan részt kell venniük a finanszírozott projektek kiválasztásában;
- React EU-ban is az önkormányzatok részvétele megerősödjön,
- Európai Hálózatfejlesztési Eszköz, CEF: az önkormányzatok közvetlen hozzáférése támogatást élvez;
- és dolgoznak azon is, hogy az RRF-ből, vagyis a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből is forrásokhoz juthassanak.
Az előkészített módosítókat kb. kéttucatnyi képviselő nyújtotta be, és „tegnap megtörtént a szavazás az RRF file tárgyalásait vezető közgazdasági és pénzügyi, valamint költségvetési bizottságokban, szinte valamennyi módosítónk átment a szavazáson, a többségük gyakorlatilag szószerint vagy enyhe átszövegezéssel, és mindegyik erős, 89 százalékos támogatást kapott.” Ez előrevetíti, mondta Jávor, hogy a még ebben a hónapban várható plenáris szavazáson erős támogatás kaphatnak.
Ha megszavazzák, mindez nagyon erős kötelezettségeket teremthet az önkormányzatok bevonására a projektek előkészítésén át az ellenőrzésig. Összességében a fentiekkel javulni fog a városok hozzáférése, de az, hogy ezzel ténylegesen hogyan lehet majd élni, a gyakorlatban fog majd kiderülni.