Püspökké választották Balog Zoltánt, aki esztergályos, lelkész és Orbán tanácsadója is volt már

Legfontosabb

2020. november 5. – 17:47

frissítve

Püspökké választották Balog Zoltánt, aki esztergályos, lelkész és Orbán tanácsadója is volt már
Balog Zoltán református lelkész, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a kisvárdai református templomban 2019. szeptember 22-én – Fotó: Balázs Atiila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület – írta a Parokia.hu az egyházkerület választási bizottsága november 5-i szavazatszámláló ülése után. A korábbi miniszter egyházi megbízatása hat évre szól. Balog kétharmados többséggel nyert a másik püspökjelölt, dr. Balla Péterrel szemben. Az egyház főgondoka továbbra is Veres Sándor maradt.

A tisztújítás éve

Idén a Magyarországi Református Egyház (MRE) mind a négy egyházkerületében jelölő közgyűléseket tartanak, amelyek végső célja az egyházkerületek (Dunamelléki, Dunántúli, Tiszainneni és Tiszántúli) püspök- és főgondokainak megválasztása. Két kerület, a Tiszáninneni és a Dunamelléki élére biztosan új püspök kerül, Csomós József és Bogárdi Szabó István ugyanis már a harmadik ciklusát tölti, ez a maximum (háromszor hat év), amit a zsinati szabályok megengednek.

Mindkét kerületben ketten-ketten indultak a püspöki címért, a Dunamellékiben különösen érdekes helyzet alakult ki, itt az Emmi volt minisztere, Balog Zoltán, illetve dr. Balla Péter, a Károli volt rektora kapott jelölést. A két püspökjelöltet és a Dunamelléki főgondnokjelöltjeit szeptember közepén jelentette be a választási bizottság. A püspökjelöltek, Balla és Balog mellett a főgondnoki címre is ketten jelentkeztek, dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, illetve a főgondnoki tisztséget eddig is betöltő Veres Sándor. A bizottság a jelöltek közötti százalékos arányokat az eddigi évektől eltérően idén nem közölte, hogy „ne befolyásolja ezzel a választás menetét”.

Ki a püspök és ki a főgondnok?

A püspök az egyházkerületi főgondnokkal közösen felügyeli az egyházkerülethez tartozó egyházközösségeket, egyházmegyéket és egyházi tisztségviselőket.Végrehajtója az egyházkerületi tanácsnak és közgyűlésnek, illetve a Zsinat határozatainak: a püspökséggel pedig automatikusan tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, tanácsnak, az espergondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, Zsinati Tanácsnak, és a Zsinat Elnökségi Tanácsának is. A főgondnokkal együtt az egyházkerületi közgyűlést hívja össze és vezeti, felügyeli az egyházkerület területén lévő tanintézményeket, műemlékeket, illetve felügyeli az egyházkerület hivatalait és pénztárait, kezeli a megállapított költségvetést. A főgondnok a püspök elnöktársaként felel ugyanezekben a hatáskörökben, közösen képviselik az egyházkerületet. (Forrás: a Magyarországi Református Egyház alkotmánya)

Jelölt a Hegedűs-dinasztia után

Szeptember elején jelentették be a Hold utcai gyülekezet „Colloquium, fratres” elnevezésű beszélgetéssorozatának szervezői, hogy Balog Zoltán ajánlják a Dunamelléki Egyházkerület élére. Pár nappal később a HVG írt arról, hogy Balog nevének a felmerülését páran nem vették jó néven a református egyházból, ezért megkeresték a Károli Gáspár Református Egyetem előző rektorát, dr. Balla Pétert, hogy szálljon versenybe a püspökségért, hiszen ő már korábban is indult jelöltként a pozícióért. A lap információi szerint a Ballát felkereső reformátusok azt szerették volna, hogy „ne telepedjen rá még a mainál is jobban a politika a magyarországi református egyházra”.

Ezt valószínűleg Balog olyan jellegű mondásai miatt is gondolhatták, mint hogy:

„Jézus Krisztus jobb, szebb és erősebb a Momentumnál és a Fidesznél is.”

– ez hangzott el ugyanis Balog Zoltán korábbi Emmi-miniszter szájából a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökjelölti vitáján, miután megkérdezték tőle, nem fél-e a politika és az egyház összekeveredésétől abban az esetben, ha megnyeri a választást.

A korábbi politikus ugyanis a református tisztújítás évében püspöki babérokra tört a kormánytól amúgy sem messze álló egyházban: zsinati szabálymódosítás segítette útját, miközben állami pénzek ígéretével kampányolt.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere átvágja a nemzetiszínű szalagot, mellette Balla Péter, a KRE rektora a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem új oktatási épületének átadóünnepségén 2014. október 7-én – Fotó: Soós Lajos / MTI
Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere átvágja a nemzetiszínű szalagot, mellette Balla Péter, a KRE rektora a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem új oktatási épületének átadóünnepségén 2014. október 7-én – Fotó: Soós Lajos / MTI

Balla Péter egyetemi oktató és nemzetközileg elismert teológus, korábban Skóciában tanult, a Károlin pedig a mai napig tart órákat. 2002-től négy éven át dékánhelyettes volt az egyetemen, majd 2011 és 2019 között rektor. Közel 40 éve kezdte pályáját a lelkészi úton, 1997-től öt éven át tanulmányi előadó is volt a Dunamelléki Egyházkerületben. 1996 óta tagja a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának és több tanulmányi ösztöndíjat nyert, fő témája az Újszövetség kutatása.

Mindemellett veje a 2013-ban elhunyt idősebb Hegedűs Lórántnak, a Dunamelléki Egyházkerület korábbi püspökének. A családi szál önmagában nem jelent sokat, Balla maga sosem tűnt fel politikai színekben, azonban apósára a református egyház portáljának adott interjúja szerint a mai napig példaképként tekint.

Hegedűs volt 1991-ben az egyházkerület püspöke, és miközben püspöki posztját töltötte be, fia 1998-ban a MIÉP alelnöke lett. A Hit Gyülekezetének folyóiratának egy 2002-es cikke szerint a református egyház „politikai szempontból ellentmondásos” volt, a MIÉP vezetői gyakran hangoztatták, hogy a református egyház egyik szárnya kizárólag őket támogatja. Az Új Exodus cikke kitért arra is, hogy a Fidesz-KDNP színeiben elinduló református lelkészek kezdetben csak a MIÉP térnyerése ellen indultak el, később szépen lassan, de egyre inkább a Fidesz mögé állt be a református egyház.

A lelkész-esztergályos, aki Orbán tanácsadója volt

Hegedűs püspöksége alatt, 2002-ben a Hold utcai templomban bontott zászlót a Hegedűs menesztését és a jelenlegi püspök, Bogárdi Szabó István megválasztását célzó irányzat. Itt megjelent maga Balog is, aki nem titkolta, hogy Bogárdi pártján áll a dunamelléki püspökváltás témájában. Balog napjainkban is a Hold utcai templom (a Budapest-Hold utcai, avagy németajkú gyülekezet) lelkésze, ő maga lelkész családból származik.

Fiatalkorát a lázadás jellemezte, a családi hagyomány ellen fellépve először lelkész helyett esztergályos lett, aztán orosz nyelvű Bibliát csempészett egy tanulmányi úton a Szovjetunióba, azt mondta egyszer, végül ott talált rá Istenre.

Betanított esztergályosként teológiára ment, először Maglódon lett lelkipásztor, a ‘90es évek elejétől a németajkú gyülekezetben lett beosztott lelkész. A kilencvenes évek elején Fodor Gábor egyházügyi szakértője, majd 1998-tól Orbán Viktor személyes tanácsadója lett. Később parlamenti képviselőként lemondott a lelkészi szolgálatról, 2018-ban tért vissza gyülekezetéhez. Ahogy egy interjúban mondta, ennek ellenére ő „sosem tette le a palástot”.

„A politikai pályán is megkaptam sokszor, hogy még mindig inkább lelkész vagyok. Magamban azt gondoltam, hogy addig jó, amíg így van.”

A Fidesszel való kapcsolata 1990-ben kezdődött, onnantól pedig tanácsadótól kuratóriumi elnökön át több pozíciót is betöltött. 2012 és 2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának feje volt. Emmi vezetőként a NER pénzköltéseire azzal reagált, hogy „felebarátunk szemében ne keressük a szálkát, inkább önvizsgálatot tartsunk”, míg a 2016-os bevándorlási hullám idején is inkább „migráns válságról” és kommunizmusról beszélt a keresztény felebarátiság helyett. 2018-as lemondása után már több ön- és kormánykritikus megszólalása volt a propagandával, kereszténységgel a Fidesz-módszereivel kapcsolatban. Az Emmitől való távozást követően Orbán Viktor a roma felzárkóztatás biztosának tette meg Balogot, aki innen kanyarodott tovább már ismét aktív lelkészként a püspöki pozícióra.

Orbán Viktor miniszterelnök egy résztvevővel beszélget az erdélyi Szászfenes református templomának avatóünnepségén 2017. október 1-jén. A kormányfő mellett Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Balog Zoltán, akkori emberi erőforrások minisztere – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök egy résztvevővel beszélget az erdélyi Szászfenes református templomának avatóünnepségén 2017. október 1-jén. A kormányfő mellett Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Balog Zoltán, akkori emberi erőforrások minisztere – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

És mit ígértek a püspökjelöltek?

A választáson induló két fél októberben püspökjelölti vitában ült össze az egyház tagjainak kérdéseit megválaszolni. Szó volt ígéretekről és politikáról, a jelöltek bemutatták magukat, a hagyományos politikai választással szemben viszont igazi versengés nem volt: Balog a kérdésekre jól állta a sarat, Balla pedig számos ponton „egyetértett Zoltán testvérével”. Egyeztek például a következő témákban:

  • a püspöki célok a teológia megőrzése, a református közösség védelme, kiemelése, a kisebb felekezetek segítése;
  • a püspöki feladatok a testvériesség, a közös működés, a felfogás, miszerint a püspök nem irányító, hanem együttműködő;
  • a kihívások a fiatal lelkipásztorok helyzete, a bizalmatlanság eltüntetése.

Az apróbb ütközéseken túl Balog a vitában és a választási interjúban is két dolgot hangsúlyozott: az egyik, hogy a fiatalokra és az egyház fiatalítására fókuszál, az „internet segítségével” az evangélium terjesztésében és az iskolai hitoktatásban gondolkozik. A másik, ami viszont Balog igazi előnye Ballával szemben, hogy a pénz kérdése a leendő püspökök válasza szerint az adománygyűjtéseken túl láthatóan az államban rejlik. A vitán mindkét jelölt arról beszélt, nem szégyen az állami pénzeket elfogadni, sőt Balog azt is kijelentette a református egyház kapcsán, hogy

„úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (...) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét.”

Majd úgy folytatta, transzparenciára van szükség a pénzügyekkel kapcsolatban, illetve mivel 1948-ban az állami hatalom „mindent elvett az egyháztól”, ezért ők „nemcsak kérnek, hanem el is várják a kormánytól” a segítséget. Balog szerint ugyanis ami segítség most nagy pénznek tűnik, az az elmúlt évtizedek állami támogatását nézve nem az. A többször előkerülő, honnan lesz pénz kérdésre Balla is megerősítette, hogy bármelyikük is lesz a leendő püspök, az számít az állami támogatásra.

A narancssárga templom

Habár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még eddig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A kormánypárt viszont nem először bukkan fel a református egyház körül: 2016-ban Orbán a református egyház lapjának beszélt interjúban a migrációról, 2019-ben pedig az MRE közleményében gratulált a Fidesz győzelmének. Ugyanebben az évben az MRE közös zsinatán Gulyás Gergely beszédet mondott, a tiszántúli egyházkerület püspöke pedig Áder János levelét olvasta fel. Néha maguk az egyházi szereplők sem álltak távol a politikától, a nemrégiben elhunyt nyíregyházi kórházigazgató, Adorján Gusztáv például amellett, hogy a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, a Fidesz frakcióját vezette a nyíregyházi közgyűlésben. Ugyanígy református lelkész a Fidesz országgyűlési képviselője és Bánhorváti korábbi polgármestere, Demeter Zoltán is.

Orbán Viktor október 31-én, a választások lezárása előtt pár nappal azt mondta a csömöri református templom felépüléséért tartott istentiszteleten, hogy a kormány továbbra is „kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz”. A kormány támogatása az elmúlt években egyébként láthatóan megnőtt a református egyháznál, ami egyben Orbán Viktor vallási felekezete is. A HVG idei számításai szerint csak a legutóbbi parlamenti választások óta 29 milliárd forint került református gyülekezetekhez, az egyháznak juttatott „járványpénzekből” pedig 120 millió forintot utaltak ki Balog Hold utcai gyülekezetébe is.

A mostani helyzet azonban ennek ellenére néhány egyházi személyt láthatóan zavar a reformátusok közül, a Balla-Balog vitában a szabad kérdésfeltevésnél többször elhangzott, hogy Balog „nem tartja-e károsnak, hogy személyével óhatatlanul bekerül a református egyház a politikai mocskolódásba, illetve nem tart-e a pártegyház bélyegtől”. Balog erre azt válaszolta, a püspökséget nem szabad személyhez kötni, és amúgy is

„nem voltam soha semmilyen pártnak a tagja, most sem vagyok. (...) Fennáll a veszélye annak, hogy mocskolni fogják kívülről az egyházat, mert próbálnak beszorítani minket abba, hogy bármit mondunk, akkor azt vagy a kormány támogatja vagy ellene van”

Amivel láthatóan ellenfele is egyetértett, Balla hangsúlyozta, hogy a püspökség „valóban nem köthető a személyhez”, ezért inkább a hívőknek javasolta, hogy a tisztújítással kapcsolatban az egyházhoz forduljanak. Illetve kiemelte, „arra kérik egyházuk közösségét, hogy ne a világi sajtóból tájékozódjanak”.

Egy szó mint száz

A korábbi politikai közszereplő, Balog 2019-ig nem is felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt,

püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezik, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a folyamatos szót törölték, a HVG pedig már ekkor azt írta, hogy a református egyházban kész tényként kezelik, hogy Balogból püspök lesz. A Népszava már szeptember végén arról írt, hogy Balog kétharmados előnyben van Ballával szemben, a volt miniszter a lap egyházon belüli információi szerint zsebében tudhatta már előre a győzelmet. Ráadásul a püspökké válás még nem is a csúcs: hosszabb távon akár az MRE zsinatának lelkészi elnöke is lehet, az eddig Bogárdi által betöltött tisztséget ugyanis a négy egyházkerület püspökei közül fogják pótolni.

A választás

A gyülekezeteket igazgató presbitériumok hatévente választják meg egyházmegyéjük és egyházkerületük vezetőit, írja az egyház oldala. Egyházmegyéből összesen 27 van, itt többek között espereseket és egyházmegyei gondnokokat választanak. A Dunamelléki mellett még másik három egyházkerületnél zajlik a választás november 5-ig: a Dunántúli egyházkerületben Steinbach József indult egyedül a püspöki címért, neki a következő lesz a harmadik ciklusa. A Tiszántúli kerületben szintén az eddigi püspök az egyedüli induló, míg a Tiszáninneniben lejárt Csomós József három ciklusa – itt Varga István és Pásztor Dániel lelkészek versenyeznek a címért.

A négy egyházkerület – Fotó: Telex
A négy egyházkerület – Fotó: Telex
Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!