MOK: Az orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést

Az orvostársadalom összetart, és nem fogadja el a szakma megkerülését – ezzel a címmel jelent meg a Magyar Orvosi Kamara legfrissebb kutatása.

Három nap alatt 7739 kamarai tag nyilvánított véleményt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről, annak várható hatásairól és személyes terveiről.

A felmérés legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy

a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést,

40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai szakorvosok több mint fele két vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt.

A megkérdezett orvosok 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamarát érdemben vonja be a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába és 99 százalékuk ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez – írják.

43 százalékuk vállalkozó is

Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A válaszadók hetede, 1143 orvos csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben, ezt a munkavégzést a törvény január 1-től nem teszi lehetővé.

Kiderült az is, hogy a magyar orvosok 58 százaléka az uniós direktíva feletti 48 óra felett dolgozik, sőt, 20 százalékuk a törvény által engedett maximális 60 óra felett végzi a betegek ellátását.

Magánrendeléssel a szakorvosok 37 százaléka rendelkezik, a medián heti 6 óra, „tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül” – vezeti le a kamara.

Bérviszonyok

Az orvosok átlagos bevétele

havonta minden túlmunkával együtt nettó 581 327 forint,

ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270 000 forint volt. A kamara bértábláját az orvosok 80 százaléka megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek.

A kérdőív alapján az orvosok 64 százaléka nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200 ezer forint felett jutott ilyen jövedelem-kiegészítéshez, 63 százalékának ez a bevételi forma havi 50 ezer forintnál alacsonyabb bevételt jelent.

A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak. (A kérdőív e kérdésére a válaszadási arány viszonylag alacsony volt, így a következtetések csak tájékoztató jellegűek, a probléma nagysága továbbra is rejtett maradt).

Az új jogviszonnyal kapcsolatos álláspontok

A kamara szerint a fenti eredményekből egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer megújításra szorul, „az orvosok bérviszonyait rendezni, az egészségügy működését átláthatóvá kell tenni, és a paraszolvenciát meg kell szüntetni”. A kamara üdvözli, hogy a kormány belekezdett ebbe a folyamatba, de ahogy a következő eredmények jelzik, „az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát” – írják, majd hozzáteszik:

„a törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57%) el tudná fogadni az új jogviszonyt.”

Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok enyhe többsége (54%) látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98,9%) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén).

A legaggasztóbb elemek

A kamara rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire, és ezek megváltoztatásának képviseletére nagyon erős támogatást kapott tagjaitól. Ezért a kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

– A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel.

– A másodállások gyakorlásának lehetőségét „biztosítani kell”: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni.

– Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérik.

– A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban.

– A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat „ki kell venni a törvényből” (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése).

– Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását „vegyék ki a törvényből”.

>>>Kattintson ide, ha a legfrissebb híreink közül válogatna!<<<

A válaszadók tervei

A válaszadók nagyon egyértelműen állást foglaltak arra az esetre vonatkozóan, ha a kamara által képviselt módosítások elmaradnak.

A válaszadók 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt.

Legnagyobb részük, az orvosok 37 százaléka a magánegészségügybe tart, 35 százalék azonban úgy nyilatkozott, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni.

Miközben a kitöltők 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány az orvosi kamarát a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába érdemben vonja be, „a kamara a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre nem kapott meghívást, a kormány szándékai ismeretlenek” – írják.