Demokrácia- és migrációpara helyett a többség a megélhetését félti

A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány a zöld politika magyarországi esélyeit és tágabban a közvélemény aktuális problématérképét vizsgálta, és hogy ezt alapvetően a magukat baloldalinak tekintő pártok szempontjából tette, azt elég egyértelműen mutatta, hogy a kutatás eredményeinek online bemutatóján a két vendég Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) volt.

Az eseményt egy halom görögdinnye képével reklámozták, amivel az Orbán által is szívesen használt „kívül zöld – belül vörös” képre akartak utalni. Itt persze nem csúnya kriptokommunistázva, hanem a baloldali és a zöld alapállás összeegyeztethetőségét szerették volna kommunikálni: „A fenntarthatóságot és igazságosságot egyszerre kell képviselni, azokat, akiket a hónap vége, és azokat, akiket a világ vége fenyeget” – idézte a bemutató elején a francia zöldek szlogenjét Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője.

Zöldüljünk, ha nem kell érte fizetni

A kutatásvezető azt hangsúlyozta, hogy hosszú távon nagy politikai potenciál van Magyarországon a zöld témákban, elvi szinten ugyanis nagyon elkötelezettnek mutatják magukat a kérdőíves válaszolók (magát a felmérést a Závecz Research végezte): egyhangú és hatalmas a támogatottsága

– a megújuló energiaforrásokra való átállásnak (92%),

– az energiahatékony épületfelújításoknak (94%),

– a környezetszennyező cégek magasabb adóztatásának (89%)

– és a bioélelmiszerek áfa-kedvezményének (85%).

Eközben a kutatás szerint a klímaszkepticizmus alig van nálunk jelen. A zöld remények szempontjából kisebb bibi, hogy amikor már saját zsebre menő dolgokról van szó, radikálisan kisebb ez az elkötelezettség. A megkérdezettek többsége (57%) nem adna ki több pénzt zöld termékekért akkor sem, ha biztosan tudná, hogy környezetbarát módon lettek előállítva, erre saját bevallása szerint is csak 35% lenne hajlandó. „A zöld célok teljesítését az emberek többsége elsősorban nem a vásárlási szokásainak megváltoztatásában látja. Igaz, érdemes hozzátenni azt is, hogy az egyének vásárlási szokásainak megváltoztatása önmagában amúgy sem elegendő a klímakatasztrófa elkerüléséhez” – fogalmaz ezzel kapcsolatban a kutatási beszámoló (pdf-ben itt olvasható).

A Fidesz az elmúlt egy évben elég ellentmondásos retorikát használt a zöld témákkal kapcsolatban. Miközben a kormányközeli sajtó szívesen űz gúnyt a Greta Thunberg-jelenségből, igyekeznek nem teljesen átadni a zöld témát a baloldalnak, és aktívan kísérleteznek a klímapolitika és a természetvédelem jobboldali domesztikálásával. Miközben szakpolitikai szinten érdemi lépések is történnek a műanyag-kibocsátás visszafogására, a természetvédelmi intézményrendszer ki van herélve, és Brüsszelben Orbán Viktor a magyar munkahelyeket akarja megvédeni az ambiciózusabb EU-s klímacéloktól. Az energiapolitikában egyszerre mennek rá a napenergia-bizniszre, veszik meg Mészáros Lőrinctől a lignitalapú, súlyosan veszteséges Mátrai Hőerőművet és építik Paks kettőt. A magyar zöld energiamodell a kormánypárt elképzelése szerint az atomenergia-napenergia kombóra épülne.

A most bemutatott kutatás Paks kapcsán komoly elutasítottságot állapított meg. A kérdőíves felmérés szerint a többség (57%) szerint az atomerőmű bővítését le kell állítani, csak 31% folytatná a beruházást. Nem meglepő módon itt is egyértelmű a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. A projekt leállítását szeretné az ellenzékiek 70-80 százaléka, de az orosz kooperációban épülő Paks 2 rossz megítélését mutatja, hogy a pártnélküliek többsége is velük ért egyet (59%–21%). A fideszesek többsége (51%) folytatná, de még a kormánypárti szavazók 30%-a is leállítaná a kormány egyik legnagyobb állami beruházását.

Van valami probléma

A környezetvédelmi ügyek mindenesetre összességében tökutolsó helyen végeztek a magyarok problématérképén a felmérésben. A 14 vizsgált témakörből csak 8% sorolta ezt a három legfontosabb közé. Ezzel szemben a válaszolók most, a koronavírus-válság kezdete után fél évvel az egészségügy állapotát, az alacsony fizetéseket és a megélhetési költségeket látják Magyarország legnagyobb kihívásának. Utóbbi úgy került dobogóra, hogy az egy évvel ezelőtti hasonló felmérésben még csak a 6. legfontosabb problémának mérték.

A Fidesz számára az eredményekből elsősorban az lehet tanulságos, hogy a migránsozás ötévnyi csúcsra járatás után mostanra kifújt: magyar viszonylatban („a jövőben félő, hogy egyre több migráns költözhet az országba” – szólt a kérdés) ez alig pár százalék tartja csak kulcsproblémának. A kormánypárt környékén erre talán azt mondanák, hogy a biztonságérzet pont a kormány eredményességének bizonyítéka. Feltehetően hasonló eredményeik lehetnek a belső mérésekből, mert a témát a korábbihoz képest az elmúlt hónapokban mintha visszafogták volna kommunikációs szempontból.

Az ellenzék számára legalább ekkora tanulság, hogy a nagyrészt elvileg őket építő kutatás adatai alapján a demokráciaféltés össztársadalmilag szintén elég mérsékelt fogadtatásra talál. Azt legalábbis, hogy „romlik a demokrácia minősége Magyarországon”, csak egy százalék tartja az ország legnagyobb problémájának, és az első háromba sem teszi 10 százalék. A korrupció most a hatodik legsúlyosabb probléma a megkérdezettek szerint, tavaly még a negyedik volt. Igaz, az elkötelezett ellenzéki szavazók körében továbbra is népszerű téma – teszik hozzá a kutatók. A magas költségek, az alacsonynak érzett fizetések és nyugdíjak, a túlzott egyenlőtlenség, a rossz egészségügyi ellátás ugyanakkor egyértelműen megelőzi.

Bár ezt a tanulságot a kutatók explicit módon nem vonták le, az lehet a benyomásunk, hogy ez alapján a klasszikus baloldali programpontoknak nagyobb tere lehet, mint a jogállamisági kérdések forszírozásának. Főleg, hogy a kérdőíves kutatás szerint a döntő többség, 82 százalék egyetért azzal, hogy az állam dolga az egyenlőtlenségek csökkentése, és csak 15 százalék bízná ezt a piacra.

A válaszok szerint 78% támogatja a progresszív adórendszer bevezetését, sőt, 73 százalék az alapjövedelem bevezetését is.

Melegek, témázás, 2022

A hagyományos baloldal egyenlőtlenségi fókuszát nyugat-európai mintára Magyarországon is háttérbe szorította a liberális tematika: a kultúrbalos pártok az osztályharc helyett az identitáspolitikát tűzték zászlajukra. Kisebbségi jogvédelem és integráció, nemi identitás, melegjogok – néhány a közismerten meghatározó témák közül. A mostani felmérés ezekről azt állapította meg, hogy „a gazdaságpolitikai kérdésekhez képest az identitáspolitika tekintetében már jóval kevésbé progresszívek a magyarok”. A nemi egyenjogúság kérdésében még viszonylag nyitottnak tűnik a magyar társadalom, de a roma integrációt illetően már szavakban is megosztottabb. A melegházasság kérdésében pedig, amit a kormánykommunikáció éppen most tol ezerrel – elképzelhető, hogy a migránsozás után ez lesz a következő Soros –, mint a kutatók fogalmaznak, „továbbra is inkább konzervatívnak tekinthető a magyar társadalom”.

A megkérdezettek 58 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a házasság intézménye ne terjedjen ki az azonos nemű emberekre, míg 35% liberalizálná a házasság intézményét. Bár a kormánypárti szavazók körében a legmagasabb az elutasítók aránya, egyelőre még nem teljesen a pártszimpátiák alapján dől el a kérdés: a fideszesek harmada támogatná a melegházasságot, míg az ellenzéki pártok szavazói teljesen megosztottak a kérdésben, hasonló arányban támogatják és utasítják el. Érdemes lesz figyelni, hogy a politikai törésvonalak elmélyülése a kérdésben hogy fogja a következő hónapokban átalakítani a közvéleményt.

„Az embereket 2020-ban elsődlegesen a közvetlen megélhetésüket befolyásoló ügyek foglalkoztatják, és intő jel, hogy egy hosszúnak ígérkező gazdasági válság elején már ekkora a veszélyérzete a magyaroknak”

– értelmezte saját eredményeit Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. A kormány ugyanakkor a szavazók szerint összességében jól kezeli a gazdaságot. Amikor arról kérdezték őket, hogy miben hitelesebb a kormány és miben az ellenzék, a legtöbben az Orbán-kormány eredményei között a gazdasági fejlődés biztosítását (40%), a lakáspolitikát (36%) és a falusi életkörülmények javítását (36%) említették.

Míg az ellenzék szempontjából a kedvező témák a korrupció elleni küzdelem, az egészségügy és a létminimum biztosítása, a gazdaságpolitikai kompetenciába vetett hit az Orbán-kormány szempontjából egyelőre mindent visz. A kérdés, hogy ez kitart-e. Bíró-Nagy András szavaival:

„Az első járványhullámot úgy élte túl a Fidesz, hogy a gazdaságpolitikai képességeikbe vetett hit nem csökkent. Az ellenzéknek az lehet a fő esélye 2022-re, hogy ez a hit a második hullámban beomlik, és megkaphatják az esélyt, hogy egy szociálisan érzékenyebb válságkezelési alternatívát mutassanak fel.”