Hiába épülnek a házak Madárhegyen, a Fidesz-közeli vállalkozó nem építi ki a csatornát

Tavaly tavasszal még csak a nagy semmi volt a XI. kerületi Deáki utcában. Madárhegynek hívják azt a pár utcát, amely az elmúlt években Újbuda egyik legfelkapottabb és legdrágább része lett. 2006 után kezdték beépíteni ezt a részt, azóta évről évre bővül, javarészt három-négy lakásos társasházakat húznak fel. Bár a Deáki utca egyik oldala lassan már teljesen beépül, a Google térképén a mai napig nincs fenn a földút. Van itt olyan társasház, amely már tavasszal kulcsrakész állapotban volt, más telkeken még hozzá se fogtak az alapozáshoz.

Két éve megy a hitegetés

Hiába készülnek el azonban a házak, a lakók nem tudnak beköltözni, mert nincs kiépítve a szennyvízcsatorna az utcában.

Pedig egy Fidesz-közeli vállalkozó már 2017-ben megkapta a csatornázási engedélyt, de három és fél év alatt nem készült el a 293,5 méteres szennyvízcsatorna.

Ez azért is érthetetlen, mert néhány évvel ezelőtt még az egész domboldal Tamás László és családja tulajdonában volt, de a csatornázásban érintett 19 telekből 16 most is az ő érdekeltségébe tartozik, és több háza is épül a területen. A vállalkozó két éve mondogatja a szomszédoknak, hogy hamarosan meglesz az utcában a csatorna. Egy idős házaspár az ígéretre hallgatva eladta az otthonát, de nem tudnak beköltözni az új lakásba, bár a ház már hónapok óta kész van. Nem csak ők vannak bizonytalan helyzetben, ugyanebbe a társasházba költözne gyermekük családja is, ahol négy kisgyerek van. Tamás László a Gazdasági Bizottság júliusi ülésén azt állította, cégével tíz nap alatt meg tudná építeni a csatornát, de úgy tűnik, ez valami miatt nem sürgős, még neki se kezdett.

„Mi terveink szerint legkésőbb az év végén költöznénk. Eredetileg már szeptemberre kész lett volna a ház, de így, hogy nincs meg a csatorna, a kivitelező se siet annyira” – meséli Kállai Ákos. Ő egyike annak a nyolc családnak, akiket évek óta hiteget a csatorna kiépítésével a vállalkozó. Egy négylakásos társasházban költöznek majd be három másik családdal együtt.

Kállaiék minél később tudnak beköltözni, annál több pénzt buknak a hitelkonstrukciójukban, míg egy szomszédjuk hitelszerződése semmissé válhat, ha jövő tavaszig nem kapja meg a használatbavételi engedélyt. Márpedig a használatbavételi engedély feltétele, hogy legyen az utcában szennyvízcsatorna.

Erős politikai kapcsolatok

„Az a típusú milliárdos, aki egy rövid ujjú ingben és egy szakadt farmerben naponta kijön az építkezésre, hogy mindent és mindenkit szemmel tartson.”

Így jellemezték Tamás Lászlót, akit pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában fényképeztek le a Felcsút focimeccsén, 2013-ban pedig a Békemenet első sorában sétált Bayer Zsolt és Stefka István mellett.

Az ezredfordulón Kőbányán volt fideszes önkormányzati képviselő, majd 2010 után a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottság külsős tagjának választották, és Kőbányán is bekerült a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.

Az ő cége építette a XVII. kerületi Helikopter lakóparkot és a Népligetben a Taraliget lakóparkot. Itt pár éve Tamás háborút indított a szomszédos alapítványi gimnázium és Ábris Teniszakadémia ellen, hogy megszerezze a területüket, és hónapokig tartó kitartó támadásokkal üldözte el onnan a két intézményt. A Hvg.hu cikke szerint volt olyan, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is előfordult, hogy eltömítették a csatornát. Hivatalosan persze sose derült ki, hogy ki a tettes, de a közművek Tamás lakóparkján keresztül haladnak végig, és a teniszakadémia ügyvédje szerint egyértelműen hozzá vezetnek a szálak. Ezt erősíti meg az a videó is, amin az látszik, hogy Tamás László négy-öt munkatársával próbálja megakadályozni a markológépet, amikor az alapítvány egy biotartályt szeretett volna beüzemeltetni, miután elzárták az iskolához vezető szennyvízelvezetést a Taraliget lakópark területén.

Az ingatlanháborút kezdték emlegetni 2014-ben is, miután egy 61 éves férfi összeesett és meghalt a teniszpályán. A mentőautó nem jutott be időben, mert betonelemekkel kerítették le az odavezető utat. A katasztrófavédelem megállapította, hogy a Kismartoni útra helyezett akadályok elhelyezése szabálytalan, ugyanakkor a teniszakadémia jogásza szerint a Taraliget lakópark munkatársai és biztonsági emberei megakadályozták a rendőröket, hogy elszállíttassák a tömböket. Az idős teniszezőn már nem tudtak segíteni a mentők, akiknek az utolsó pár száz métert a betontömbök miatt futva kellett megtenniük.

Talán a vállalkozó jó kapcsolatainak is köszönhető, hogy az ő volt telkein építik meg a Dél-budai Centrumkórházat. 2016-ban döntött arról a kormány, hogy a városközponttól távol eső Dobogó városrészen húzzák fel a szuperkórházat. Nyolc közművesítetlen, gazos telket választottak ki, a területet egyelőre tömegközlekedéssel nehéz megközelíteni, rengeteg pénzbe kerül majd a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Később a Magyar Nemzet derítette ki, hogy a nyolc érintett ingatlan közül négy Tamás Lászlóé és lányáé.

A négy közművesítetlen telekért összesen 4,4 milliárd forintot fizetett nekik az állam.

Abszurd, hogy egy utcában nem lehet használatbavételi engedélyt kapni

Mindezeket ismerve még inkább érthetetlen, hogy pár utcával arrébb – a Madárhegyen – egy nagyjából 10-12 millió forintos szennyvízcsatornán megy évek óta a vita.

Novák Zalánt az érintett nyolc család kereste meg, az Euro-Immo Expert Kft. ügyvezetője ugyanis jól ismeri a környéket, az elmúlt években több közműfejlesztést is végzett a Madárhegyen, legutóbb a Deáki utcára merőleges Molnárfecske utcában. „Öt éve kerestem meg először Tamás Lászlót a Molnárfecske utcai tulajdonosok képviseletében, hogy az ésszerű megoldás az lenne, ha a fenti telkeket (Molnárfecske utca – szerk.) egybecsatornáznánk a lentiekkel (Üröm utca – szerk.), és gravitációs módon bevezetnénk a lenti befogadóba, ami a Deáki utca végében már kész volt. Olyan lehetetlen feltételeket támasztott, hogy az tárgyalási alapnak se volt értelmezhető” – magyarázza Novák.

A Molnárfecske utcában így végül úgynevezett nyomott rendszert alakítottak ki, holott az drágább és kevéssé ésszerű egy hegyoldalban. A Deáki utcában lakóknak azonban erre sincs lehetőségük, mert a szabályozás szerint csak az a jogosult építheti ki a csatornát, aki megszerezte az erre szóló engedélyt a katasztrófavédelemtől.

„Abszurd helyzet, hogy az elmaradó csatornázás miatt évek óta nem lehet használatbavételi engedélyt kapni az utcában” – mondja Novák, hozzátéve, ügyfelei már azt is vállalnák, hogy kifizetik a teljes beruházást, de a milliárdos vállalkozó ebbe se ment bele.

Bár a csatornázási engedély idén januárban lejárt, Tamás gyorsan beadta a katasztrófavédelemhez az újabb engedélyezési kérelmet. Csakhogy ehhez több más hatóság mellett az Újbudai Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulására is szükség van.

Az önkormányzat egyezséget akar

Az önkormányzat gazdasági bizottsága hónapok óta ül a döntés felett, eddig három bizottsági ülésen vették le a napirendről a kérdést.

Az önkormányzat ugyanis megpróbálja valamifajta egyezségre bírni a két felet, mert ha nem adják meg a hozzájárulást Tamásnak, idén már biztosan nem készül el a csatorna, hiszen az egész engedélyeztetési folyamatot elölről kell kezdeni, amelynek több hónap az átfutási ideje. Ha viszont a vállalkozó megkapja az engedélyt, évekig senki nem szólhat bele, hogy miért nem építi ki a csatornát.

Így a többi tulajdonos továbbra se tudna beköltözni az átadott házakba, míg az önkormányzat komoly pályázati pénztől esik el. Büki László, városgazdálkodási igazgató kérdésünkre azt írta, vissza nem térítendő támogatást szeretnének igényelni a Miniszterelnökségtől a Deáki utca aszfaltozására, azonban a pályázás előfeltétele lenne a szennyvízcsatorna.

Nem véletlen, hogy parázs vita alakult ki a júliusi bizottsági ülésen, amelyen részt vett Tamás László és több telektulajdonos is. A szomszédok számonkérték a vállalkozót, hogy ígéretei ellenére eddig miért nem építtette ki a csatornát, de nem adott választ. Azt állította viszont, hogy pár éve azzal a feltétellel adott át 7400 négyzetméternyi területet az önkormányzatnak útépítésre, hogy ha ő a jövőben bármikor közművet építene, visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulást adnak neki. Azt is belengette, hogy visszaveszi az ajándékot, ha az önkormányzat nem adja meg a tulajdonosi hozzájárulást.

Csakhogy, mint azt később megtudtuk, valójában az önkormányzatnál nincs ilyen dokumentum. „Az ingatlanokból az út részére kijelölt területeket térítés és ellenszolgáltatás nélkül 2001 májusában adták önkormányzatunk tulajdonába. A dokumentumban olyan feltétel, melyre Tamás úr hivatkozik, nem került rögzítésre” – írta a Telexnek a városgazdálkodási igazgató.

A bizottsági ülésen végül arról határoztak, hogy az önkormányzat moderált beszélgetést szervez a két fél számára. Novák elmondása szerint itt a nyolc család vállalta, hogy telekarányosan beszállnak az építkezés költségeibe, amennyiben Tamás még az idén befejezi a beruházást, de olyan javaslat is felmerült, hogy a beruházás teljes költségét ők fizetik Tamás helyett. Arányosan elosztva nagyjából 6-700 ezer forint jutna egy telekre (egy telken általában 3-4 lakás van), folytatja Novák, de a tulajdonosok telkenként 2 millió forint befizetését is vállalnák, ha szerződésben rögzítik az idei befejezést. Mindezek után már csak arra volt szükség, hogy Tamás hivatalosan is nyilatkozzon az önkormányzat felé, hogy ha megkapja a tulajdonosi hozzájárulást, három hónapon belül megépíti a csatornát. Ezt azonban a mai napig nem tette meg, hiába keresték a tulajdonosok azóta több alkalommal is.

Szeptemberben ismét napirendre került a kérdés a bizottsági ülésen, de megint nem született döntés róla. Az önkormányzat újabb megbeszélésre hívta a feleket, hogy egyezzenek meg. Ez múlt héten meg is történt, de nem történt előrelépés, Novák beszámolója szerint Tamás László és kollégája „minden megoldástól elzárkóztak”. Abba se mentek bele, hogy eddigi költségeik megtérítése után átírják az engedélyt az önkormányzat nevére, de az se volt jó nekik, hogy a három másik telektulajdonos által érintett kis szakaszra vonatkozó részt töröltessék a tervből, így akkor arra ők önállóan engedélyt tudnának szerezni.

Naponta kijár az építkezésre, de nem tudni, mi a motivációja

Ez a mozzanat jól illeszkedik az elmúlt évek történeteibe, a szomszédok szerint mostanra világossá vált, hogy Tamás valamilyen okból nem akarja ezt a csatornát kiépíteni. És az egész történetben ez a legnagyobb rejtély. Mi lehet Tamás László motivációja az egészben, miért szeretné ismét megszerezni a csatornázási engedélyt, ha nem akarja megépíteni?

„Erre nincs racionális válasz. Egyszerűen hatalmi pozícióban van azzal, hogy nála az építési jog – fogalmazott Kállai. – Két éve megy a hitegetés, hogy majd lesz csatorna. Semmilyen kompromisszum nem jó neki, az se, ha mi építjük meg, az se, ha ő.”

Más szerint ez már pusztán szórakozás a nyugdíjas milliárdosnak, aki naponta kijár az építkezésre, és beszélget a szomszédokkal. Állítólag az is elhangzott egy ilyen utcai beszélgetésen, hogy ő az unokáinak építi a házakat, és mivel az egyik még csak kettő-, a másik ötéves, egyáltalán nem sürgős neki. Az önkormányzat által szervezett megbeszélésen is azzal indokolta a folyamatos csúszást Büki elmondása szerint, hogy „az építkezések nem tartottak olyan fázisban, hogy a szennyvízcsatornára szükség legyen”.

A valódi motivációját sajnos nem sikerült feltárnunk. Természetesen szerettük volna erről magát az érintettet, Tamás Lászlót megkérdezni, de hiába kerestük telefonon. Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük emailben közvetlen munkatársának, Kovács Tamásnak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, mint ahogy többszöri telefonhívásunkat is kinyomta, és SMS-ünkre se reagált.

Erhardt Attila, a Gazdasági Bizottság elnöke lapunknak azt mondta, a bizottság azt a megoldást fogja támogatni a következő ülésen, „ami a lakók érdekeit legjobban szolgálja.” Szerinte azzal járna mindenki a legjobban, ha a felek egyezségre jutnának. „Megállapodás hiányában nem fogom javasolni a tulajdonosi hozzájárulás megadását” – tette hozzá a momentumos képviselő. A következő bizottsági ülés várhatóan októberben lesz, itt már döntést kell hozniuk a képviselőknek a tulajdonosi hozzájárulásról.

(Borítókép: Épülő társasházak a XI. kerületi Madárhegyen 2020. szeptember 15-én. Fotó: Bődey János / Telex)