Szinte minden területen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma a 2019-es évben a legfőbb ügyészség friss beszámolója szerint. Ebben Polt Péter írt arról is, hogy a közvélemény sokszor megalapozatlanul érzékel korrupciót.
Szerdán felkerült a parlament honlapjára a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség tavalyi évéről. A 109 oldalas dokumentum szerint tovább csökkent a regisztrált bűncselekmények száma: az évek óta tartó javuló tendencia folytatódott. A regisztrált bűncselemények nem feltétlenül az adott évben elkövetett bűncselekményeket jelentik, azok kerülnek be ebbe a körbe, amelyekben az eljárást befejezte a nyomozó hatóság.
2019-ben 165 648 bűncselekményt regisztráltak, ez 17 százalékos csökkenés a 2018-as 199 830-hoz képest.
Polt összegzése szerint a legtöbb bűncselekménytípusra áll ez a javulás. Külön kiemelte: „Örvendetes, hogy a 2018-as évben növekedést mutató közlekedési és korrupciós bűncselekmények, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az embercsempészés esetében ismét csökkenés volt tapasztalható”. Ugyanez a helyzet a pénzhamisítással is: itt is volt 2018-ban emelkedés a számokban, de tavaly újra csökkenést lehetett látni.
Amiből több volt, az például a bélyeghamisítás: a bélyeghamisítások száma a 2018-as érték több mint kétszeresére nőtt. Túl nagy esetszámról itt egyébként nincs szó: 91-ről ugrott vissza 200-ra, a 2017-ben regisztrált 238 közelébe.
Tavaly 60 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak Magyarországon, 16-tal kevesebbet, mint 2018-ban.
Akkor most több vagy kevesebb korrupció?
A beszámoló szerint „a regisztrált korrupciós bűncselekmények számának csökkenésével ellentétben a korábbi tendenciákat követve, 2019-ben is növekedett a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások száma”, és „a növekedés egyértelműen a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt indult eljárások esetében jelentkezett”. Ezeknek a száma 969 volt 2018-ban, tavaly viszont 1253.
Hogy miért indult több eljárás, ha egyszer kevesebb bűncselekményt regisztráltak? A magyarázat szerint azért, mert a regisztrált bűncselekmények aktuális számából nem feltétlenül lehet egyenesen következtetni a bűnözés tényleges helyzetére. Ahogy Polt írta:
„az ellentét magyarázata az, hogy 2019-ben a korábbi évekhez képest több olyan iktatott ügy volt, amelynek a tárgya korrupciós bűncselekmény, ugyanakkor kevesebb olyan befejezett eljárás volt, amely kapcsán nagyszámú statisztikai adatrögzítés történt”.
Elvették a kedvüket
A gazdasági korrupciós bűncselekmények felderítésének hatékonysága nem éri el a hivatali korrupciós bűncselekmények felderítésének hatékonyságát, áll a beszámolóban. Az utóbbi típusból visszaszorultak egyébként az olyan ügyek, mint amilyen a záhonyi határrendészeké vagy a röszkei pénzügyőröké volt a korábbi években, amikor egy szolgálati helyen dolgozó hivatalos személyek tömegesen követnek el korrupciós bűncselekményeket. Polt szerint emögött az van, hogy hatékony volt a felderítés és szigorú – szabadságvesztéssel és foglalkozástól eltiltással járó – szankciók követték, amik ráadásul az érintettek közt „széles körben váltak ismertté”.
A beszámoló a korrupcióval kapcsolatban azzal is foglalkozik, hogy a legfőbb ügyész szerint a közvélemény sokszor rosszul érzékeli azt.
„A közvélemény gyakran korrupciót érzékel olyan sajtóhírek alapján is, amelyek hátterében valójában más, esetleg a Btk .-ba nem is ütköző jogsértő magatartás áll. A közvélemény megalapozatlan érzékelése – sajnálatos módon – az ország megítélését is rontja azáltal, hogy a közvélemény-kutatások adatait nemzetközi szervezetek felhasználják döntéseik, értékeléseik megalapozásához”
– áll a dokumentumban.
10 éves csúcson a váderedményesség
Amikor arra kerül sor, hogy az ügyészségnek döntenie kell, egy adott ügy alkalmas-e vádemelésre, az esetek valamivel több mint felében igen a válasz. Tavaly a megvizsgált ügyek 56,5 százalékában emeltek vádat. Amikor tettenérés történik, vagy az illető beismeri, amit elkövetett, és az ügy megítélése egyszerű, már lehetőség van a hosszadalmas büntetőper helyett úgynevezett bíróság elé állításra, amivel gyorsan le lehet zárni ezeket az ügyeket. 2019-ben az összes vádemelés 14,7 százalékában történt ez.
Amikor az ügyészség úgy dönt, hogy vádat emel, jó eséllyel sikerrel is jár. A beszámoló szerint a váderedményesség 2013 óta folyamatosan emelkedik, 2019-ben az utóbbi tíz év legmagasabb értékét regisztrálták: 98,3 százalékot.
Emellett 57988 ember, a terheltek 85,1 százazlékát érintően a bíróság a váddal, illetve a végindítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget.
Több pénzbüntetés, több közmunka
2019-ben az előző évi 16-hoz képest 25-re emelkedett azoknak a vádlottaknak a száma, akiket a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtott, közülük 5-en tényleges életfogytiglant kaptak, feltételes szabadlábra nem bocsáthatók.
A korábbi évhez hasonlóan 2019-ben is a pénzbüntetés lett a bíróság által leggyakrabban alkalmazott büntetés. A beszámoló kiemeli, hogy az előző évhez képest a pénzbüntetések aránya nőtt valamivel az összes joghátrányhoz képest (36,6-ról 38,6 százalékra), míg a szabadságvesztések aránya csökkent (31,4-ról 30,6 százalékra). Polt szerint „mindez egyrészt arra utal, hogy a joghátránykiszabási gyakorlat tovább enyhült”, másrészt a bíróság megítélése szerint a vádlottak között egyre többen vannak, akik képesek kifizetni a pénzbüntetést. 4,9 százalékkal emelkedett a kiszabott közérdekű munka büntetések száma.
A beszámolóval egy időben Polt Péter videóüzenetet is közzétett, amelyben az ügyészség tavalyi évről beszél a kollégáinak. Ezt itt lehet megnézni.
(Borítókép: Polt Péter az ügyészség tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)
