Szeptember 1. és 28. között eddig összesen 190 esetben volt szükség iskolaőrök intézkedésére – válaszolta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Népszava megkeresésére.
Komolyabb incidensek nem voltak, elsősorban „bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” történtek, testi kényszer alkalmazására két alkalommal került sor, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazására pedig nem volt szükség – írja az MTI.
Júliusban nagy többséggel szavazta meg a parlament az iskolaőrség intézményét, pontosabban azt, hogy gumibottal, gázspray-vel és bilinccsel felszerelt biztonsági emberek akadályozzák meg az iskolai erőszakot azokban az iskolákban, ahol ezt kérik. Az iskolaőr kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy, aki közfeladatot lát el, és rendőrségi alkalmazott. Joga van ahhoz, hogy leállítsa a veszélyesnek ítélt diákot, és ahhoz is, hogy rendőrt hívjon rá, ahogyan bizonyos esetekben testi kényszert vagy bilincset is alkalmazhat. Az iskolaőrök csak az iskolák területén, tanítási időben intézkedhetnek.
Az Emmi júliusban arról számolt be, hogy ősztől majdnem ötszáz helyszínen lesznek iskolaőrök, egyebek mellett abban a gyöngyöspatai iskolában is, ami kiválthatta a törvénymódosítás kormányzati igényét. A rendőrség tájékoztatása szerint 1409 jelentkezés futott be az iskolaőri pozícióra, az egészségügyi, fizikai alkalmassági és pszichológiai tesztek után viszont csak 504 jelentkezőt találtak alkalmasnak a feladatra. Ők szeptembertől, mindössze egy egy hónapig tartó képzés után megkezdhették a munkát.
Pest megyében és Budapesten bruttó 230 ezer forintos, vidéken bruttó 220 ezer forintos fizetést ígértek nekik, plusz évi bruttó 200 ezer forint értékben cafetériát, és egyenruhát.
A szakmai szervezetek tiltakoztak az iskolaőrség ellen, szerintük az iskolai erőszak problémáját a megelőzéssel lehetne orvosolni. A Pedagógusok Szakszervezete javasolta például, hogy az iskolákban kétszáz tanulónként alkalmazzanak legalább egy iskolapszichológust, és indokoltnak látnák a fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának emelését is, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Továbbá úgy látják, szükség lenne a gyermekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatára is.