Első fokon 4 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte és végleg eltiltotta a járművezetéstől a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Dózsa György úti halálos baleset elsőrendű vádlottját szerdán. M. Richárdot halálos közúti baleset gondatlan okozásában és – egy 2015-ös ügy kapcsán – garázdaság vétségében, valamint könnyű testi sértés bűntettében is bűnösnek találták. Az ügy harmadrendű vádlottja 1 év 10 hónap felfüggesztett fogházbüntetést kapott, de egy évre őt is eltiltották a vezetéstől.
A vádirat szerint 2017. május 15-én M. Richárd jogosítvány nélkül, a megengedett 50 km/órás sebességet jelentősen túllépve, 130 km/órás sebességgel haladt a XIII. kerületi Dózsa György úton a Kassák Lajos utcai kereszteződés irányába.
A Vágány utca felől érkező Citroën – amelynek sofőrje a harmadrendű vádlott – a lámpa zöld jelzése után a Dózsa György útról egy lendületes gyorsítással akart balra kanyarodni, a Kassák Lajos utcába. A kanyar szabályos ívét azonban levágta, hogy mielőbb be tudja fejezni a manővert, és így ne akadályozza a szembejövőket. A nagy sebességgel közeledő Mercedest azonban nem vette észre, így az nagy erővel csapódott neki a kanyarodó Citroënnek. A balesetben a kanyarodó autó két utasa, egy 23 és egy 37 éves férfi, meghalt, többen pedig súlyosan megsérültek.
Bár a baleset után M. Richárd a rendőröknek még azt mondta, hogy közvetlenül az ütközés előtt satuféket nyomott, a tárgyalások alatt már úgy védekezett, hogy a
„baleset előtt gyorsított, hogy így kerülje el az ütközést, ezért is kezdett kitérni a másik autó elől a külső sáv felé”.
Az igazságügyi műszaki szakértő szerint ha a Mercedes a megengedett 60-70 km/órás sebességgel halad, egy vészfékezéssel elkerülhette volna a balesetet. Az álló helyzetből 30-35 km/órás sebességre gyorsító kanyarodó Citroën pedig 9-10 km/órás sebesség mellett védhette volna ki az ütközést.
A tárgyalások alatt vetítették le azt a videót is, amit M. Richárd a baleset előtti másodpercekben a mobiljával készített. A néhány másodperces felvételen az látszott, hogy a sofőr először igazgatja a telefont, majd nem sokkal később a képernyő elsötétül. Bár a vádlott azt állította, hogy a mobil egy pohártartóba volt beállítva, a szakértő egyértelműen megállapította, hogy a készüléket a sofőr a kezében tartotta. Többek között ez a felvétel bizonyította azt is, hogy a Mercedes sofőrje a balesetet megelőző pillanatokban nem a gázra, hanem a fékre lépett.
Bár a kirendelt igazságügyi orvosszakértők és a védelem által felkért szakértők is egyértelműen megállapították, hogy M. Richárd a személyiségszerkezete miatt alkalmatlan a vezetésre, a férfi védője szerint, ha
„arra a vádlott egészségügyi okból alkalmatlan, akkor igazságügyi orvosszakértőnek kell megállapítania, hogy ez az állapot végleges vagy kezelhető. Amennyiben kezelhető, nem indokolt, hogy védencemet végleges hatállyal eltiltsák a járművezetéstől”
– érvelt Koltai Zsuzsanna védő.
A vádirat szerint a baleset akkor is elkerülhető lett volna, ha a Citroën sofőrje nem vágja le a kanyar ívét. Péchy Kristóf, a harmadrendű vádlott védője azonban rámutatott arra, hogy „a KRESZ nem mondja ki, hogy a kereszteződés mértani középpontját megkerülve kell elvégezni a kanyarodást”. Arra viszont figyelmeztet, hogy mielőtt a sofőr megkezdi a kanyarodást, meg kell győződnie arról, hogy magatartásával nem sérti-e más közlekedési magatartását. Amikor a Citroën sofőrje megkezdte a kanyarodást, a balesetben érintett két autó között a távolság 160 méter volt, mondta Pécsi, aki szerint a veszélyhelyzetet egyértelműen a sebességtúllépés hozta létre.
A harmadrendű vádlott az utolsó szó jogán csupán annyit mondott, hogy egyetért azzal, amit védője mondott. M. Richárd pedig arról beszélt, tudja, hogy gyorsan ment, és ezzel okozott egy tragédiát, de ebben nem volt szándékosság.
(Fotó: Bődey János / Telex)