Ha valakit hidegen hagyott a Sziget kálváriája, nem olvasott a fesztivál tulajdonosváltásáról, veszteségéről vagy a körülötte lévő politikai kavarásról, akkor valamelyik napra kilátogatva simán érezhette úgy, hogy nagyjából ugyanazt kapja, mint egy évvel korábban. Ahhoz képest, hogy a fenti kavarások miatt több hónapos csúszással kezdődött a fesztivál szervezése, ez elég nagy eredmény. Közben viszont jól látszódott az is, milyen kérdésekben kéne dűlőre jutnia a fesztivál szervezőinek, mert még egy, az ideihez hasonló, hangsúlyosan átmeneti év már nem biztos, hogy belefér.
Egy fesztivál értékelése persze mindig szubjektív, de több, a Szigetre kilátogató emberrel, kollégával beszélgetve, a benyomásaikat összegyűjtve azért kirajzolódik pár dolog, ami az idei kiadást jellemezte, és pár olyan téma is, ami meghatározó lehet a fesztivál életében.
Élhetőbb, ha ennyien vannak, de
Gerendai Károly, a fesztiválhoz visszatérő tulajdonos a zárónapon azt mondta, hogy idén kevesebben voltak a vártnál. Előzetesen kb. 400 ezer látogatóval lettek volna elégedettek, ennél végül 40-50 ezerrel kevesebb ember ment ki a fesztiválra. Ez érződött is a helyszínen, a legtöbben arról meséltek, hogy a be- és kijutásnál sem voltak nagy döccenők, és a fesztivál területén sem alakultak ki a nagyobb koncertek után para szituációk, könnyen lehetett közlekedni a helyszínek között. Egyedül Zara Larsson-rajongóktól jött ki több olyan videó, hogy az előadó koncertjét lekésték a lassú bejutás miatt, de ők valószínűleg későn és a csúcsidőben indultak el a fesztiválra.
A szolgáltatások, például a mosdók, vizes blokkok terén a Sziget továbbra is jól teljesít a hasonló méretű, európai fesztiválokhoz képest, érezhetően ez az egyik olyan pont, ahol bizonyítani akartak az idelátogató fesztiválozóknak, és erre az előnyre építhet is a jövőben a fesztivál.
A szellősebb tömeg ugyan élhetőbbé tette a kintlétet, viszont ennek az volt az ára, hogy voltak koncertek, ahol meglepően kevesen voltak. Gerendai példaként hozta fel, hogy szerinte az sem volt szerencsés, hogy például a Tankcsapda és a Twenty One Pilots egy sávban játszott, mert hasonló ízlésű közönséget osztott meg a két koncert.
Üzenet a magyaroknak
Lehet, hogy a Tankcsapdán nem voltak olyan sokan, mint ahogy várták, de a visszajelzések alapján a fesztiválba befektető partnerként beszálló Budapest Park kifejezetten magyar előadókra fókuszáló színpada jó ötlet volt, és a későbbi sávokban fellépő nagyobb nevek (Pogány Induló, Beton.Hofi, Majka, Analog Balaton) mellett akár a korábbi időpontokban, például Gyuris fellépésén is nagyobb tömeg verődött össze.
Persze nemcsak ezen a színpadon voltak magyar előadók, de a fő üzenet úgy tűnik, átment a hazai látogatóknak arról, hogy a Szigeten a hazai kedvenceiket is meg tudják nézni. Annak is van üzenetértéke a zenei élet felé, hogy a Sziget ennyi magyar előadót be tudott húzni ilyen sávokban és helyszíneken, jó lenne, ha ez oda vezetne, hogy a szigetes fellépés ugyanolyan rangú esemény lenne az előadóknak is, mint amikor egy önálló parkos szettjükre készülnek.
Az is egyértelmű érzet volt a fesztiválon, hogy idén többségben voltak a magyarok (a közönség 53 százaléka érkezett itthonról) még úgy is, hogy még mindig nagyon drága a Sziget a magyar pénztárcának. Nem került annyira előtérbe, de az is jó ötletkezdemény, hogy a magyar klubok, zenés helyszínek szerves részei legyenek a fesztiválnak, és erre az egy hétre kiköltözzenek a Szigetre. Idén a Budapest Park mellett az Arzenál és a Turbina tűnt fel ilyen módon a fesztiválon, és abszolút van abban potenciál, hogy ez a koncepció jövőre még látványosabb módon jelenjen meg. Ez jó reklám lehetne a hazai kluboknak, a Sziget meg már bejáratott szervezőcsapatokkal szövetkezhetne.
Ha jól értem a mostani tulajdonosok céljait, akkor örömteli a magyar látogatók számának növekedése, de a Sziget akkor tud fenntartható maradni, ha a fesztivál visszaszerezné a korábbi vonzerejét külföldön is.
Ilyen hátrányból oké volt ez a lineup, de ennél erősebb koncepció kell
A fő fellépőknél azért érződött a fesztivál körüli bizonytalanság. Főleg olyan előadók jöttek a kiemelt sávba, akik már biztos visszatérőnek számítanak (Florence + The Machine, Lewis Capaldi, Skrillex), Sombr személyében pedig összejött megint egy olyan igazolás a Szigetnek, amikor jó időben, nagy karrierpillanatban érkezik egy előadó a fesztiválra.
A visszajelzések alapján bejöttek az elsőre kockázatosabbnak tűnő húzások, a Twenty One Pilots és a Bring Me The Horizon koncertjének is jó visszhangja volt, ami egyben azt is jelzi, hogy a Szigetnek lehet ez is egy lehetséges irány a jövőre nézve. A legaktuálisabb, legdrágább, és amúgy is inkább saját arénakoncertekben gondolkodó előadók (Charli XCX, Chappell Roan) idehozatala helyett az adhatna újra erősebb profilt a Szigetnek, ha a lineup a legnagyobb színpadon az amúgy is erős bázissal rendelkező, nem feltétlen a TikTok-feedekből ömlő előadókra koncentrálna. A nagyszínpad napi programjának felépítését is át kell gondolni, mert a headlinerek előtti sávokban érződött igazán, hogy ez a felhozatal kompromisszumok árán jött össze.
Megint voltak elég emlékezetes koncertek a kisebb színpadokon, minden napra jutott olyan fellépés, aminek komolyabb visszhangja volt (többek között Dijon, az Underworld, Natasha Bedingfield, a Parcels, a Soulwax, a Health vagy YT fellépése is ilyen volt), és ebből kiindulva a nagyszínpadon túli felhozatal erősítése dobhatja meg a Sziget vonzerejét külföldön, mert érezhetően van egy olyan réteg a fesztiválon, amely nyitott a zenei felfedezésekre, és keresi is az ilyen fellépőket.
Ahogy egyik kollégám fogalmazott, az nem lesz fenntartható, hogy a Sziget a magyar Coachella legyen az éppen legaktuálisabb előadókkal és a minden bokorból felbukkanó influenszerekkel és streamerekkel (utóbbi jelenség főleg idén lett szembetűnő). Annál már szerinte több értelme lenne több tematikus napnak és több izgalmas előadó elhívásának (például idén feltűnő volt a metál és a keményebb műfajok visszaszivárgása), akár azon az áron is, hogy az egész Sziget kevesebb színpaddal, de több nem zenei programmal üzemeljen.
A két nagy megoldandó probléma
A visszajelzések alapján látszott, hogy a szervezők sok energiát tettek abba, hogy az aszály miatti por elviselhetőbb legyen. Több területet és útvonalat fedtek le, locsoltak, igaz, nagyobb látogatószámnál lehet ez is kevésnek bizonyult volna. „Abban maradtunk a főpolgármesterrel, hogy két fúrt kutat létesítenek a szigeten, és ebből egy folyamatosan karban tartott, locsolt terület alakítható ki Budapest egyik legnagyobb közparkjában, ami a fesztivál körülményeire is kedvezően fog hatni” – nyilatkozta Gerendai az MTI-nek, ami alapján a fesztivál számára kiemelt fontosságú lesz a porhelyzet kezelése. Volt olyan kollégám azért, aki szerint hiába helyeztek el több ivóvizes pontot a fesztiválon, ezekből még több kellene, hiszen a pultokban például nem adtak csapvizet, csak pénzért lehetett vizet venni.
Idén nem alakult ki tömegpánik a K-híd közelében, de a fesztivál számára szintén kulcsfontosságú a rossz állapotban lévő híd felújítása, amin jelenleg korlátozott számban engedhetnek át csak embereket. Gerendai szerint a K-hidat két év alatt újítják fel, és jövőre a tervek szerint az alapszerkezetet erősítik meg. Ha ezek az ígéretek megvalósulnak, és a fesztivál jövőre erősebb koncepcióval tud előállni, tényleg van esély arra, hogy a Sziget jövője stabilabb legyen.
