Miért ne nézhetné meg egy fideszes a filmünket?

Holtai Gábor első nagyjátékfilmjének, az Itt érzem magam otthonnak a forgatókönyve már öt éve elkészült, és bár a koncepcióban nem volt olyan szándék, hogy párhuzamot vonjon a regnáló hatalommal, mostanra mégis rendszerkritikus filmként vonult be a köztudatba. Molnár Áron és Lovas Rozi főszereplőkként és executive producerként rendszeresen összehasonlították a filmet más kurzusfilmek nézettségével, mindemellett a kritikák is azt hangsúlyozták, hogy a Papát alakító Szervét Tibor hátborzongatóan mutatja be egy diktatúra jellegzetességeit. Erre erősített rá, hogy egy gimnáziumban egyenesen letiltották a filmet, az igazgató pedig azzal érvelt, hogy választás előtt távol akarja tartani a diákokat a napi politikai küzdelmektől. Ezt már a színészek sem hagyták szó nélkül.

A film producereivel az említett eset előtt beszélgettünk, mivel a film finanszírozásával kapcsolatban ellentmondásos hírek kezdtek terjedni a sajtóban és a közösségi médiában. A színészek azt kommunikálták, hogy 45 millió forintból készült, miközben a Nemzeti Filmiroda honlapján elérhető nyilvántartásból kiderül, hogy 328 millió forintos volt a produkció költségvetése. A filmet gyártó CineSuper két producerét, Mártonffy Zoltánt és Farkas Ádámot többek között erről az ellentmondásról, a feszült politikai környezetről, és az alkotói folyamatokról kérdeztük. A producerek többek között elmesélték, hogyan lett a két főszereplő egyben executive producer is, hogy hogyan alakult ki félreértés a költségvetést illetően, és hogy hogyan vett részt a projektben az a Fülöp Péter is, aki Szente Vajk Legénybúcsú filmjén, a Pesti Balhén, és Rákay Philip-féle Petőfi-filmen is dolgozott.

Banális félreértés a 45 milliós büdzsé

Holtai Gábor filmjében Lovas Rozi és Molnár Áron a rendezővel együtt executive producerek, ami azt jelenti, hogy munkadíjat nem vettek fel a forgatásért, hanem tulajdonrészt kapnak a filmből. A producerek elmondták, hogy ez Magyarországon nem egy bevett dolog, pedig akár ideális modell is lehetne. „Megegyeztünk velük, hogy a promóciós kommunikációt is ők fogják végezni, de ezt nem is tudta volna kiváltani, ha lett volna pénzünk plakátokra, hiszen mindkét főszereplőnek óriási a követőtábora, és hitelesen tudtak kampányolni a film mellett” – mondta Mártonffy Zoltán a film kommunikációjáról.

Bár az Itt érzem magam otthon 328 millióból készült, Molnár Áronék a közösségi felületeiken azt kommunikálták, hogy 45 milliós volt a költségvetés, később több portál is erre hivatkozott. „Ez az összeg egyik producer szájából sem hangzott el soha, ez egy banális félreértés volt, mi nagyon szerettük volna megcsinálni ezt a filmet, és a rendező fejében az élt, hogy 45 millió biztosan kelleni fog rá, és ezt kommunikálta a főszereplő színészeknek” – mondta Mártonffy a valós és kommunikált összegek különbségéről. „Ebben van felelősségünk, mert lehetett volna egy megbeszélésünk időben, mielőtt felmerülnek ilyen tisztázandó kérdések, de nem voltunk tudatosak ebben, nem gondoltuk volna, hogy ez téma lesz” – tette hozzá.

Mártonffy Zoltán producere volt Holtai filmje mellett a 103 millióból készült Fekete pontnak, és Schwechtje Mihály filmjének, a Sünvadászatnak is, ami valójában 45 millióból készült. Az Itt érzem magam otthon költségvetése 328 millió forint volt, az Egykutyáé pedig 338 millió. A producerek szerint az, hogy hogyan lehetnek ekkora különbségek a költségvetések között, több dologból tevődik össze.

„A Sünvadászat még az alacsony költségvetésű filmeknél is alacsonyabbnak számít, itt saját lakásban forgattunk, kézikamerás megoldással, hiszen így adtuk át a történet valóságát” – mesélte Mártonffy, aki szerint az a fajta összefogás, ami a Fekete pontnál volt, a producerek és a stáb, valamint a rental cégek részéről, az kiváltott több százmilliót. Szerinte ezek mellett fontos azt is megjegyezni, hogy a Fekete pontot 17 nap alatt forgatták le, míg az Itt érzem magam otthont 2024 márciusától májusig forgatták.

„Mészöly Anna kivételével a Fekete pontban a többi szereplő nem foglalkozik olyan aktívan a színészettel, mint a Holtai filmjében szereplő Molnár Áron, Lovas Rozi, Gryllus Dorka, Simon Kornél, Józsa Bettina, vagy Znamenák István” – tette hozzá Farkas Ádám, aki azt is elmondta, hogy a forgatást nehezítette, hogy esténként színházban játszottak a színészeik.

Farkas elmesélte azt is, hogy például a filmben látható autó felgyújtása költséges, az autó mellett pirotechnikai emberekre és tűzoltókra is költeni kell, sőt, még rendőri biztosítás is szükséges ilyenkor közterületen. „Addig nyomoztam, míg találtam valakit, aki roncsautókkal foglalkozik, és mondta, hogy ő már egyszer véghez vitt egy ilyen folyamatot, és tud nekünk hozni egy autót, amit a felgyújtás után el is tud távolítani úgy, hogy az megfeleljen a hulladékgazdálkodási törvénynek” – mesélte.

Hamis érdem a teljesen független jelző

Az utóbbi években nagy hívószó lett a független film, ami nem csoda, hiszen ezeket az alkotásokat szemmel láthatóan szereti a szakma és a közönség is. Velencében díjat nyert Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje, a Fekete pontot pedig Locarnóban díjazták. A független filmek és az állami támogatás témájával, mi is részletesen foglalkoztunk a Senki sem a pénzért csinálja, hiszen az nincs című cikkünkben, amiben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon képes lenne-e életben maradni a magyar filmkészítés, ha nem áll mögötte a Nemzeti Filmintézet támogatási rendszere.

A független filmes hullám annyira népszerű lett, hogy még a filmügyi kormánybiztos Káel Csaba is meg akarta lovagolni, ezért a maga módján meg is csinálta a sajátját, közel 3 milliárd forintból, amit a MOL alapítványa és az MTVA támogatott, de felült a vonatra Szente Vajk is. Farkas Ádám és Mártonffy Zoltán szerint fontos tisztázni, hogy a harminc százalékos adó-visszatérítést minden film igényelheti, ami megfelel a kritériumoknak.

„Hamis érdemnek érzem a teljesen független jelzőt a filmünkre, mert mi is igénybe vesszük a harminc százalék adó-visszatérítést, de támogatást valóban nem kapunk a bizottságtól” – mondta Farkas Ádám. „Nem szeretjük, ha a független film olyan színben tetszeleg, mintha semmilyen állami támogatást nem kapna, mert közvetlen nem jár neki, de közvetett azért igen” – tette hozzá Mártonffy Zoltán.

Azonban mindketten megerősítették, hogy ehhez olyan áldozatokat is meg kell hozni, ami hosszú távon tarthatatlan, ezért sem értenek egyet a miniszterelnök kijelentésével, aki a fóti stúdiókomplexum átadásánál kiemelte, milyen pozitív, hogy megállnak a saját lábukon az államtól függetlenül elkészült filmek. Arra a kérdésre, hogy szerintük, hogy festene egy ideális rendszer itthon a filmes finanszírozások esetében, Farkas Ádám így válaszolt:

„Szerintem két dologért készülhet el egy film itthon, az egyik, hogy mondjon valamit a ma élő magyarok gondolkodásáról, ez játszódhat a középkorban, vagy akár az űrben is, de tükrözze a mentalitásunkat, amihez tudunk kapcsolódni” – mondta Farkas. „Ez a szerzői film, a másik pedig a műfaji film, ami szórakoztatni szeretne, egy kikapcsolódási forma, de van ennek a kettőnek metszete is, a mi filmünket például ilyennek gondolom” – folytatta, majd hozzáfűzte, hogy egy ideális rendszerben ezért sem kéne „versenyeztetni egymással mondjuk egy Fliegauf Bencét (Jimmy Jaguar), egy Mundruczó Kornélt (Pieces of a Woman) egy Orosz Dénessel (Hogyan tudnék élni nélküled?), vagy egy Tiszeker Dániellel (Beléd estem)”.

Farkas azt is elmondta, hogy fontos szempont lenne még, hogy ha valaki filmes alkotóként már elért nemzetközi sikereket, és a közönség körében is népszerű volt a produkciója, akkor nem szabadna sokáig parlagon hagyni a filmkészítésben. Szerinte nem kéne úgy tekinteni az állami támogatásra, mint valami csodálatos ajándékra. „Nem csak a gdp-t nem termelő művészek kapnak alamizsnát, hogy működjenek, hanem a mezőgazdaság és az építőipar is támogatásokon nyugszik, hiszen ez pörgeti a gazdaságot, munkahelyeket teremt és a termeléssel adóbevételt hoz létre, szóval ez nem elégetett pénz, akkor sem, ha nem lesz a filmből közönségsiker” – mondta a producer.

„Nem egyféle döntőbizottság kéne, hogy legyen, a kereskedelmi tévécsatornák például adóterheik egy részét költhetnék filmes produkciók támogatására, ami beilleszthető lenne az arculatukba” – mesélte Farkas. „Ezzel bejöhetne a folyamatba még egy kapuőr” – fűzte hozzá.

Miért ne nézhetné meg egy fideszes?

Bár a nézők fejében talán az él, hogy egy hazai sikerű és nagy közönséget bevonzó film esetében a színészeknek is részesülnek a bevételből, ez a gyakorlatban nem evidens, sőt. A Futni mentem sikeréről adott például nekünk interjút Trill Beatrix színésznő, aki elmondta, hogy mindenki meglepődik a közönségtalálkozókon, hogy a színészek nem részesülnek a további bevételekből, de ez itthon így szokás.

„Méltatlannak nem tartom. Mert ha reálisan nézzük: ha fordítva történik, és megbukik a film, akkor sem kérték volna vissza a gázsinkat. Ilyen szempontból értem az ő logikájukat is, miért nem kompenzálnak” – mesélte akkor a színésznő. Ezen viszont most változtatnak az Itt érzem magam otthon producerei, akik sokáig gondolkodtak a megoldáson. „Arra jutottunk, hogy minden színész megkapja még egyszer a forgatási díját” – mondta Mártonffy arról, hogyan kompenzálják a színészeiket a váratlanul nagy nézőszám miatt. „Nincs olyan törekvésünk ezzel, hogy mindenki csinálja így a jövőben, mi nem fogunk pálcát törni senki feje felett, mert ez egyéni döntés” – tette hozzá.

Ahogy azt korábban már említettük, a film producere volt Fülöp Péter is, aki Rákay Philip Most vagy soha! című filmjén is dolgozott. Kiderült, hogy ő már akkor a film mellett állt, amikor a koncepció az NFI Inkubátor programjában versenyzett a támogatásért. Akkor végül nem Holtai Gábor lett a nyertes, ezért Farkas Ádámék úgy döntöttek, csatlakoznak Fülöp Péterhez. „Az egyik legprecízebb és legmegbízhatóbb producer itthon, jelentős munka egy olyan filmet levezényelni produceri szempontból, mint a Petőfiről szóló” – mesélték a munkakapcsolatról.

A producerek elmondták, hogy volt is abból konfliktus, hogy Molnár Áron rendszeresen összehasonlította a Facebook-oldalán a filmjük sikerét azzal, hogy a „7 milliárd adófizetői forintból forgatott” Petőfi-film nézettségét túlszárnyalta Holtai filmje. Ezt aztán elsimították. „Ez nem a Rákay személyének szólt, hanem, hogy nem kéne konkrét neveket megnevezve összehasonlítgatni magyar filmeket, mert meg kell hagyni az értelmezést a nézőnek” – mesélték Mártonffyék arról, hogyan viszonyultak ahhoz, hogy a színész sokszor emlegette Rákay többmilliárdos produkcióját.

„Miért ne nézné meg ezt a filmet, aki Fidesz-szavazó, vagy szereti Orbán Viktort?” – vetették fel a kérdést, mondván, hogy senkit sem akarnának eltántorítani a megnézésétől.

A producerek elmondták, hogy nem gondolták volna, hogy rendszerkritikus filmként lesz majd értelmezhető a produkció, „de a hazai valóság az évek alatt egyre jobban körbenőtte a filmet”. „A forgatás második hete volt, amikor Magyar Péter közzétette a Schadl–Völner-ügyet érintő hangfelvételt” – emlékezett vissza Farkas Ádám, aki elmondta, hogy bár már feltűnt Magyar Péter a nyilvánosságban, még nem lehetett sejteni, hogy a legerősebb ellenzéki pártot fogja majd vezetni.

„Abban bíztunk, hogy ha vannak kritikusan gondolkodó emberek, akik szeretnek a hatalom természetéről kérdéseket feltenni, azoknak tetszeni fog ez a produkció, de azt nem sejtettük, hogy egy ilyen felfokozott hangulatba érkezik meg a film, ez biztosan hozzátett a sikerhez”

– mesélték a producerek a film fogadtatásáról, amit a cikk írásakor már több, mint 250 ezren láttak a mozikban.