A Dragon Ball kétségkívül a modern popkultúra egyik legnépszerűbb animációs sorozata, ami részben annak is köszönhető, hogy Torijama Akira forradalmasította a mangák és animék műfaját. Torijama március 1-jén hunyt el 68 éves korában vérömleny miatt, temetésén a hírek szerint csak a családja és közeli barátai vettek részt. A művészt viszont máig világszerte gyászolják az AC Milan és a Paris Saint-Germain csapatától kezdve világhírű rappereken és pankrátorokon át egészen az utcára vonuló argentin civilekig, akik óriási parádét csaptak az emlékére.
Bár Akira – akinek halálhírét hivatalosan március 8-án jelentették be – csak a japán gyerekeknek akart örömet szerezni rajzaival, mára legendává vált. Mint 2013-ban nyilatkozta, „fogalma sincs”, hogy miért lett a Dragon Ball ennyire népszerű, pedig a sorozat hatása a '90-es évek óta a mai napig tetten érhető minden kalandalapú harcművészeti animén és mangán.
Az alkotó előtt tisztelegve Dragon Ball-fanatikus magyar rapperekkel és a sorozat ikonikus szinkronszínészeivel jártuk körbe Torijama hatását, illetve azt, hogy mi miatt válhatott Son Goku története örök inspirációvá több generáció számára.
Sikersztori
Torijama 1955-ben született Nagojában, érdeklődését a mangarajzolás iránt Tezuka Oszamu Astro Boy című legendás mangája keltette fel. A képregénypiacra az 1980-as évek elején sikerült betörnie Dr. Slump című mangájával, ami egy Arale névre keresztelt robot és az ő teremtőjének történetét meséli el. A Dragon Ball manga nem sokkal ezután, 1984. november 20-án debütált, és egészen 1995. május 23-áig futott a hetente megjelenő Súkan Sónen Jump sónen mangaantológiában (sónen: elsősorban fiúknak készített akciódús mangák és animék összefoglaló neve, melyben a főhős általában férfi). 519 fejezetét összesen 42 külön kötetbe gyűjtve is piacra dobták ezalatt a közel 11 év alatt.
A BBC cikke szerint a mangából 260 millió példányt adtak el, 7 különálló tévésorozat-, 21 animefilm- és egy élőszereplős film is készült belőle,
és ez az adatsor csak a képernyőkre kerülő hivatalos kiadásokat tartalmazza, azt, hogy a sorozat milyen önálló mutációk – mémek, rajongók által készített animációk és így tovább – képében kelt életre az interneten, még felsorolni is lehetetlen. Torijama Akira történetének főszereplője egy Son Goku nevű fiú, aki sárkánygömböket gyűjt, hogy megvédje a Földet a szajadzsinként és/vagy csillagharcosként elhíresült idegen humanoidoktól. Ehhez számtalan kalandon kell átmennie, hősies küzdelmeihez (Buu, Vegita és Dermesztő ellen) pedig családjából, gyermekéből (Son Gohan) és sokoldalú, szerethető barátaiból (Krillin, Bulma, Yamcha, Zseniális teknős, Ifjú Sátán) merít erőt, akik minden nehézségen átsegítették őt.
A Dragon Ball megalkotásánál Torijama a Journey to the West című 16. századi kínai történetet vette alapul, másik fontos inspirációi pedig különféle hongkongi harcművészeti filmek voltak, pont, mint a Wu-Tang Clan esetében, akik kungfufilmekből mintáztak rapdalaikhoz, és a harcművészet erkölcsi tanításait is átültették a zenéjükbe.
Goku megmutatta, hogy nincs lehetetlen
A Dragon Ball hatása a fenti párhuzam mentén érthető meg: mint a legendás rapcsapat kapcsán írtuk, „cél lett az edukatív történetmesélés egy magasabb és magasztosabb jó érdekében”. Saiid, az Akkezdetphiai formáció volt rappere így mesélt a Wu-Tang filozófiájáról: „A gyilkolászást validálja a tanítás és a segítség szándéka. Azok megvédése, akik gyengébbek, akik kevesebben vannak és akiknek nincs szavuk”. Ugyanez igaz a hiphopra óriási hatást gyakorló Dragon Ballra is, ami a főhős, Son Goku személyén és tulajdonságain keresztül mutatott rá arra, hogyha elég kitartóan küzdesz a céljaidért, akkor nincs lehetetlen, az elesettek felkarolása pedig alapvető küldetése egy tisztességes embernek. Arról nem is beszélve, hogy a szeretet és a barátság mindennél fontosabb értékek.
„A sorozat megtanít arra, hogy sosem lehetsz elég jó. Harcolj a céljaidért, kemény munkával bármi lehet belőled, még akkor is ha erre alig van esélyed” – meséli a Telexnek Mikee Mykanic, aki már az Afternek adott interjújában is kitért arra, hogy mekkora hatással volt rá és rapkarrierjére a Dragon Ball-sorozat. „A legnagyobb ellenségek is lehetnek egyszer barátok. A karakterfejlődések mellett maga a sorozat is minden évaddal teljesen megújult. Így merjünk mi is megújulni.
Néhány baráttal és humorérzékkel bármilyen akadályon túllendülhetsz. Emellett megtanított, hogy a nyelvtan 2-es dacára egyszer akár még az egyik legjobb szójátékos is lehetek”.
A Dragon Ball nemzetközi térhódítását (és magyarországi dominanciáját) jelzi, hogy 2015-ben a sorozatból inspirálódva egy album erejéig megalakult a Szupercsillagparaszt trió, Mikee Mykanic, Ketioz és a Scarcity BP kiadó (azon belül is az alapító, AZA) hármasa. A formáció neve egy szójátékból jön: a sorozatban a Szuper Csillagharcosok azok a szupererővel rendelkező, majomszerű farokkal született faj tagjai, akik a Vegeta-bolygóról származtak, köztük maga Son Goku is. Az album borítóján épp egy ilyen csillagharcos látható már átalakult majomként, Ketioz és Mikee pedig a felhőn repkedő Goku és Vegeta képében tűnnek fel.
„[Torijama Akira] mindennapos, egyszerű dolgokat ragadott meg és ültette át a karaktereibe, ez pedig nagyon jól működött. Olyan sokrétűen beágyazódott a popkultúrába, hogy a megjelenés után évtizedekkel egy japán mangarajzoló ötletéből egy magyar rapalbum készült. Ez azért indokolatlanul menő szerintem” – meséli a Vicc Beatzből ismert Ketioz a lemezről, amin ikonikus magyar szinkronhangok is megszólalnak, köztük a 2022-ben elhunyt Lippai László és Bozsó Péter is. Előbbi Son Goku magyar hangja volt, utóbbi pedig Vegeta hangját kölcsönözte, ők a rajzfilmszereplők nevén vannak feltüntetve a Szupercsillagparaszt dallistáján.
A Jóban Rosszbanból is ismert, illetve a South Parkban Stan hangját adó Bozsó Pétert telefonon értük el, aki hőskorszakként hivatkozik azokra az időkre, amikor elkezdték szinkronizálni a számos országban utólag cenzúrázott Dragon Ballt. Bár a sorozat nem volt túl explicit, több országban kivágták belőle a szexuális jellegű poénokat és a túl erőszakosnak ítélt jeleneteket. Itthon kevés változtatást eszközöltek, az RTL pedig a francia kiadást sugározta, amit a Sailor Moonnal együtt vásároltak meg, ezért lehetett az is, hogy a sorozat mindig a francia nyelvű intróval futott itthon.
Mint Bozsó mondja, egy lakótelepi stúdióban (a mára már megszűnt Echo Szinkron Kft. volt az ide bejegyzett cég) rögzítették az epizódok hanganyagát, és egy nap során több tucat részt szinkronizáltak feszített tempóban, majd a későbbiekben a Balog Mix Stúdióban folytatták a munkát. Bozsó elmondása szerint ő is csak „megörökölte Vegeta szerepét” egy kollégájától, F. Nagy Zoltántól.
A sorozattal ő maga nem azonosult annyira, inkább „sessionzenészként élte meg ezt az időszakot”, vagyis sok munkát elvállalt, és projektről projektre dolgozott, gyakran anélkül, hogy elmélyült volna az egyes sorozatokban és filmekben. Mégis egy egész ország számára csengett ismerősen a hangja, a beszélgetésünk első másodperceiben engem is elfogott a nosztalgia: mintha csak Vegeta – vagy a South Parkból ismert Stan – beszélt volna velem, pedig ezt a hangot utoljára a Viasat 6-on hallottam a nagymamám nappalijában, úgy 2012 körül.
Bozsó telefonbeszélgetésünk alatt a Szupercsillagparaszton közreműködő legendáról, a Son Goku hangját adó Lippai Lászlóról is megemlékezett, aki szerinte többet tudott volna mesélni, mert sokkal inkább szívügye volt a Dragon Ball. Ahogy a későbbiekben Vegetát szinkronizáló Czető Rolandnak is, aki Bozsó Péter szerint „kellett a fiatalításhoz”, mert ő már túl idősnek érezte magát a sorozathoz.
Torijama, világok alkotója
„Engem a karakterek kidolgozottsága fogott meg, illetve a színes univerzum és az atmoszféra. Torijama a világalkotásban vérprofi volt” – emlékezik a nagymesterre AZA, aki Saiid oldalán a Telex Afterben már szintén mesélt a manga- és animekultúra iránti szeretetéről. „Az is tetszett, ahogy a sztorit végigkísérjük időben: a kis Gokuból kamasz lesz, majd családos apukává, később nagyfaterré válik, de ugyanakkora hős marad. A riválisai, konkrét gonosz karakterek átállnak miatta a jó oldalra. A csatáktól kezdve, a háttérsztorikon át, a tanulságokig nagyon bomba minden”.
Fontos megjegyezni, hogy bár Torijamának szenvedélye volt a Dragon Ball-sorozat, számos más nagy sikerű manga fűződik a nevéhez, amiket AZA sorolt fel. „Mint mondtam, Torijama a világok megalkotásának szakértője volt. Sajátos rajzstílusát sok helyen kamatoztatta, ott van például a Dragon Quest-széria, ami a mai napig óriási siker, a Chrono Trigger videójáték, ami a világ egyik legjobb JRPG-je, vagy a Dragon Ball. Ezek mind korszakalkotó művek, amik teret nyitottak új alkotásoknak, és sorra megihlettek más, később világsikerű művészeket is.
Na meg a hozzáállása: Torijama csodát akart művelni, meg akarta ajándékozni olvasókat és a nézőket. Mi csodáltuk ezért, ezt a típusú lelkesedést pedig nehéz lesz felülmúlni”.
A Torijamáról szóló cikkek rendre kiemelik, hogy munkája olyan nagy hatású animék előképe volt, mint a Naruto, vagy a One Piece – a Dragon Ballal együttvéve általában erre a három alkotásra hivatkoznak úgy, mint a világ legnépszerűbb sónen animéi. A sormintát értelemszerűen Torijama kezdte, azóta a legtöbb alkotónak ő a forrás, legyen szó animestúdiókról, vagy mezei mangarajozolókról. Emellett kijelenthető, hogy a Dragon Ball nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a manga- és animekultúra Európában és a tengerentúlon is el tudjon terjedni.
„Az biztos,hogy én miatta szerettem meg az animéket és mangákat, egy teljesen új világot nyitott meg. A Narutót egyértelműen azért daráltam le kétszer, mert visszahozta kicsit azt, amit a Dragon Ball adott” – idézi fel Mikee Mykanic. „Abban az időben a Japánból származó animék amúgy is nagyot mentek az öreg kontinensen, újszerűnek hatottak a sok európai mese után” – teszi hozzá Ketioz reagálva a Torijama nyugati áttörésére.
„Talán pont az ő munkássága tette mainstreammé ezeket a műfajokat” – írta a Telexnek a Bozsó Péter által már emlegetett Czető Roland, akivel a sorozat utolsó magyar nyelvre fordított szériájában (Dragon Ball Super) találkozhattak a nézők Vegeta hangjaként. „Akárcsak generációm minden fiú-, de talán sok lány tagjánál is, gyerekkoromban az én életemben is meghatározó élmény volt a Dragon Ball. A barátaimmal és osztálytársaimmal követtem a sorozatot”.
Czető így foglalja össze a Dragon Ball sikerét: „A népszerűségének egyik fő oka maga a történet, amely elég szövevényes, de mégis egyszerű elemekkel operál. Egy klasszikus hős utazása kalandokkal, akcióval, humorral és drámával fűszerezve.
Ki ne tudna azonosulni egy fiatal, esetlen hőssel, aki az idő múlásával a világ megmentőjévé acélosodik?
A szereplők is jelentősen fejlődnek a sorozat folyamán: ellenségekből barátok lesznek, gyermekekből felnőttek, gonosztevőkből hősök. Ez párosul olyan univerzális témákkal, mint a barátság, család, kitartás. Témák, amelyek mindenkit megszólítanak”.
A Trónok harcában Havas Jon hangját adó színész nagy képregény-, film- és rajzfilmrajongóként hivatkozik magára, így testhezálló feladat volt számára Vegeta szinkronizálása, mivel Bozsóval ellentétben rá nagy hatással volt a Dragon Ball, akárcsak a nagy elődként jellemzett Lippaira is. „Amikor először találkoztam a feladattal, akkor eleinte kissé megijedtem, hogy vajon a rajongók hada – merthogy a Dragon Ball elképesztően nagy rajongótáborral rendelkezik – hogy fogadja majd. Örültem a feladatnak, csak nem szerettem volna cserben hagyni azokat akik hozzám hasonlóan Bozsó Péter hangján ismerték meg és zárták szívükbe Vegetát. De aztán elfogadták, sokan talán meg is szerették a visszajelzések alapján”.
A fekete képernyő
A Dragon Ball anime újszerű és váratlan volt, fogadtatása pedig felülmúlta a várakozásokat. A feljebb már említett cenzúra azért volt szükséges, mert az animét a lehető legnagyobb közönségnek szánták, vagyis nem a késő esti idősávba szánták. Az elsődleges célcsoport az általánosba és középiskolába járó tinédzser réteg volt, akik a tanórák után a képernyőhöz ragadva nézték azt, ahogy Son Goku és Dermesztő epizódokon át üvöltenek egymással.
A kelet-európai panelekbe, ha csak fél órára is, de beköltözött Japán, és vele együtt egy teljesen más, vibráló animációs kultúra is, ami kinyitotta a világot az addig csak tengerentúli és nyugati meséken szocializálódott magyar fiatalok számára.
Az idill aztán hamar szertefoszlott. Ha van a Kacsamesék megszakításához mérhető történelmi sokkos pillanat a '90-es években felnőtt magyar fiatalság számára, akkor az 1999. április 23-a. Az eredetileg 291 epizódos Dragon Ball Z-t ezen a napon vették le a képernyőről Magyarországon, pedig még csak a 121. résznél járt Gokuék története. Az akkori médiahatóság, az ORTT 8 millió forintra büntette az RTL-t, mivel a késő esti műsorsáv helyett délután vetítették a sorozatot, amiről a döntéshozók azt állították, hogy káros a kiskorú gyerekekre.
Elterjedtek olyan pletykák is, miszerint egy kisgyerek a Dragon Ball miatt ugrott ki az ablakon, mivel azt hitte, hogy a főhőshöz hasonlóan ő is tud felhőn repülni. A banális városi legenda specialitása, hogy máig nem tiszta, hogy az eset hol történt, illetve hogy valós-e egyáltalán, de riogatásként kiválóan működött. Egyesek szerint Japánban történt, mások állítják, hogy az Egyesült Államokban, Magyarországon pedig szintúgy sajátos értelmezések születtek. A Szupercsillagparaszt rapperei fejében mindenesetre máig tisztán él a tragikus nap.
„A fekete képernyő erősebben él az emlékezetemben, mint a 9/11. Emlékszem a sokkra, teljesen összetörtünk. Másnap a suliban csak ez volt a téma”
– mondja Mikee Mykanic, aki felidézi, hogy a békéscsabai osztályában is minden fiú rákattant a sorozatra.
„Arra mentem haza, hogy az új részek helyett fekete képernyő fogad az RTL-en. Nagyon kivoltam. Talán az verte ki a biztosítékot, amikor Goku kicsinálta Dermesztőt. Vagy az, hogy Trunks kettészelte, nem is emlékszem pontosan” – teszi hozzá AZA, aki 14 éves volt ekkor. „Először sokkot kaptam, aztán marha ideges lettem, mert az a pletyka terjengett, hogy a sorozat miatt kiugrott egy gyerek az ablakon és ezért tiltották be. Kicsit groteszk módon haragudtam a gyerekre, aki valószínűleg nem is létezett” – összegez a Dragon Ballra 10 évesen ráfüggő Ketioz, utalva az akkoriban terjedő rémmesékre.
Bár az ORTT érvelése mai szemmel nézve azért pár helyen kifogásolhatónak tűnhet, még a Vicc Beatz rapperének is furcsa volt, hogy a sorozatot akkoriban leadták. Ő az első Dragon Ball-sorozattal kapcsolódott be, ami 153 epizódot élt meg, és 1986-tól 1989-ig futott Japánban. „Nekem is első program volt suli után. Még az első szériát néztem, ahol meztelenkedett a kölyök Goku és irgalmatlan erőszak volt végig. A mai napig nem értem, hogy ez hogy mehetett abban az idősávban, és abban sem vagyok biztos, hogy gyerekeknek készült-e valójában. De akkor és ott működött, és minden gyerek imádta” – mondja. „Első emlékem, hogy nem hiszem el, amit látok. Teljesen máshogy volt vicces, mint a addig bármi, Goku egy szál pöcsbe' szaladgált. Nagyon sokat röhögtem, azonnal függő lettem” – vágja rá Mikee.
Torijama örökké él
A szerencsétlen helyzetben jót tett a Dragon Ballnak, hogy még a streamingkorszak nagy robbanása előtt újra elkezdték vetíteni itthon a tévében. Miután a Viasat-csoport megszerezte a sorozat licencét, 2012. szeptember 1-től újra elkezdték adni a Dragon Ball Z-t, ott felvéve a fonalat, ahol abbahagyták az RTL-es tiltás után. A Z generáció számára (köztük számomra is) ez adta meg a lehetőséget arra, hogy jobban elmélyülhessünk Gokuék univerzumában – ennek hála tizenévesen ledaráltam az első szériát, majd a Dragon Ball Z-t is, aztán videójátékokat is kipróbáltam, Torijama öröksége pedig csak öröklődött tovább, köztük a mi társaságunkban is.
„Túl korán ment el. A maga mögött hagyott űr óriási. Elönt a szomorúság, amikor arra gondolok, hogy soha nem fogom látni többé. Ő mutatta meg nekünk az álmot, hogy a manga világméretűvé válhat. Tisztelettel és hálával tartozunk azért az alkotói univerzumért, amit hátrahagyott. Legyen számára a mennyország az az örömteli világ, amit ő elképzelt.” Ilyen megható közleményben emlékezett vissza Torijamára Oda Eiicsiró, a One Piece alkotója, avagy a padavan, aki Torijama miatt kezdett el rajzolni 4 éves korában.
Sorsszerű összeérés, hogy a két alkotó 2006-ban közösen rajzolt meg egy mangát, amiben egymás oldalán harcolt Monkey D. Luffy, a One Piece hőse és Son Goku is. Ez azóta animeként is megjelent, a két franchise pedig továbbra is töretlen sikernek örvend boldogan éldegélve egymás mellett a piacon, immár sajnos Torijama inspiráló személye nélkül.
Amellett, hogy a Dragon Ball grafikusokra, rendezőkre, rapperekre (lásd Denzel Curry és Chance the Rapper) és focistákra is hatott, óriási kultusza lett Latin-Amerikában is, azon belül különösen Mexikóban, amire az egyébként is mindig szerény Torijama sem számított. A kapcsolódó cikkek szerint ez azért is lehet, mert a sorozatból már 1996-ban készült spanyol szinkron, így hamar elterjedt a térségben, még előbb, mint Európában, illetve egyszerűbb volt egy ekkora sikerterméket oda importálni, mint saját verziókat gyártani. Ez az elvakult rajongás kis túlzással diplomáciai konfliktusokhoz is vezetett 6 évvel ezelőtt, amikor a mexikói rajongók nyilvános vetítést akartak szervezni a Dragon Ball Super záróepizódjaihoz, a franchise stúdiója, a Toei Animation viszont megtiltotta ezt, nagy felháborodást kiváltva több száz civilből.
Brazil elemzők továbbá arra jutottak, hogy a sorozat népszerűbb náluk, mint bármilyen másik franchise, és ott van még az a hihetetlen 2018-as kutatás, amely azt elemezte, hogy melyik országokban a legnépszerűbb a Dragon Ball. A listán egy hely szerepel, ami nem Latin-Amerikában található (a dobogón amúgy Bolívia, Peru és Nicaragua áll), az pedig a Madagaszkártól még keletebbre található Réunion szigete. A Dragon Ball tehát él és virul, és látszólag az egész világon kíváncsiak rá.
Torijama Akira halálhírét saját mangacége, a Bird Studio jelentette be. Közleményükben hozzátették, hogy a művész utolsó napjaiban is új munkákon dolgozott, a fiókjában pedig több elkezdett manga is hevert, ezeket azonban nem tudta befejezni. Mint Czető Roland zárásképp mondja, a nagymester öröksége jó kezekben van, családján kívül több százmillió Dragon Ball-fanatikus emlékezik rá.
„Ami a siker töretlenségét illeti, a mai napig jelennek meg új szériák a Dragon Ballból. Rengeteg az aktív rajongó, akik beöltöznek, beszélnek róla, az elejétől követik és így generációkon át tovább is adják a kultuszát”.