2022. június 9. – 05:11
Mi lehet félelmetesebb egy nőkre vadászó sorozatgyilkosnál? Egy olyan sorozatgyilkos, aki mindent tud az áldozatairól: hogy mit csináltak eddig és mit tesznek a jövőben. Az Apple új misztikus sci-fi sorozata, a Tündöklő lányok (Shining Girls) ötvözi a természetfelettit a #MeTooval.
Lauren Beukes ünnepelt 2013-as regényére már a megjelenése évében lecsapott Leonardo DiCaprio produkciós cége, de az adaptáció csak 2020-ban jutott el odáig, hogy az Apple égisze alatt és Elisabeth Moss főszereplésével zöld jelzést kaphasson. Az erős alapanyagból készülő és a bűnügyi sorozatos trendbe tökéletesen illeszkedő Tündöklő lányok akár az év egyik nagy durranásává válhatott volna – de akárcsak a tehetségük kibontakoztatása előtt meggyilkolt címadó áldozatok, a sorozat sem tudott élni a benne rejlő lehetőséggel.
Az Apple egyre látványosabban kezd felzárkózni az HBO mögé a presztízssorozatok tekintetében. Míg a Netflix kapcsán mostanában az előfizetők számának csökkenésével, a reklámok bevezetésének tervezésével és a szerzői szerelemprojekteket popcornfilmekre váltó stratégiával foglalkozik a sajtó, addig az Apple az HBO modelljét követve készíti a minőségi sorozatokat, amik a hetente érkező részeknek köszönhetően hosszabb ideig képesek irányítani a közbeszédet. Ennek a stratégiának eddigi legnagyobb sikere a Különválás, ami egyelőre kihívó nélkül uralja az idei évet sorozatok terén, de míg az irodai munkát egyszerre horrorisztikusan és szatirikusan újragondoló szériánál jól működött a „mystery box” típusú felépítés, a Tündöklő lányok végül pont ebbe bukik bele.
A kilencvenes években játszódó sztori főhőse Kirby (Moss), aki évekkel ezelőtt túlélt egy brutális gyilkossági kísérletet, és amikor a chicagói csatornarendszerben megtalálják egy nő holttestét, gyanús hasonlóságokat vél felfedezni az őt ért támadás és a lány halálának körülményei között. A Chicago Sun-Times archívumában dolgozó lány először saját szakállára kezd el nyomozni, de később összeáll a napilap egyik újságírójával, a halott lány ügyéről szóló beszámolón dolgozó Dannel (Wagner Moura). A lehetséges sorozatgyilkos utáni kutatást nehezíti, hogy az elkövető tevékenysége látszólag évtizedekre nyúlik vissza, Kirby valóságérzékelése pedig meglehetősen ingatag. Egyik pillanatban még kutyája van, a következőben macskája. Egyik pillanatban rövid a haja, a következőben hosszú. Egyik pillanatban az anyjával él, a következőben már egy férfival, aki állítása szerint a férje, de Kirbynek semmi emléke nincs a házasságról. A történet nagy rejtélye így nemcsak az, hogyan képes a gyilkos az idősíkokat látszólag manipuláló eszközökkel levadászni áldozatait, hanem hogy mi baja van Kirbynek. A trauma okozott volna nála mentális zavart, vagy itt is a természetfelettivel van dolgunk?
Mivel évek óta örvendenek hatalmas népszerűségnek a true crime típusú és a skandináv krimik, egy átlagos nőket célzó sorozatgyilkosos sztori már nem érné el az ingerküszöböt, de a Tündöklő lányok legnagyobb erőssége maga a főgonosza. Jamie Bell egy karizma nélküli Ted Bundyt alakít, aki nem csak meggyilkolja a nőket, előtte még szeret játszadozni is velük. Például úgy, hogy olyan előre rögzített hangfelvételeket játszik le nekik a telefonba, amik csak pár másodperccel később következnek be. Vagy olyan polaroidokat hagy a nők lakásában, amik a közeljövőben készültek.
Bell már a legelső jelenetében iszonyatosan para, pedig akkor még semmi nem látszik a különleges képességeiből. A karaktert először felfoghatatlan magabiztossága és látszólagos sebezhetetlensége teszi félelmetessé, de még riasztóbbá válik, amikor kiderül, milyen hisztériát és agressziót vált ki belőle, ha valami nem a tervei szerint alakul.
A sorozat másik nagy fegyvere Wagner Moura, akit a magyar nézők leginkább a Narcos Pablo Escobarjaként ismerhetnek. Ezúttal gyökeresen más karaktert, a saját démonaival küszködő és az oknyomozást személyes küldetésként kezelő újságíró archetípusát hozza, méghozzá tökéletesen. Az egyedülálló alkoholista apuka Dan egy két lábon járó sztereotípia, amit Moura emel hús-vér szintre.
A minőségi sorozatok királynője, Elisabeth Moss ellenben fájóan semmilyen a szerepben. Eleve nehéz sokat kihozni egy olyan karakterből, aki a játékidő nagy részében zavart tekintettel próbál alkalmazkodni a folyamatosan változó valóságához, de a férfiak által bántalmazott, majd rajtuk bosszút álló nő szereptípus már kezd sablonossá válni Moss karrierjében A szolgálólány meséje és A láthatatlan ember után. Pedig rendkívüli színésznő, amit rendre be is bizonyít olyan filmekkel, mint a Her Smell vagy a Shirley, és a Tündöklő lányokban is akkor a legérdekesebb, amikor a hősnő gyilkossági kísérlet előtti, laza és pimasz énjét alakítja.
A történet kilencvenes évekbe helyezése sokat nem ad hozzá az akkori társadalmi-politikai kontextust nem firtató sorozathoz, de némi nosztalgiát azért kínál – nem a Stranger Things-féle rejtett apróságok, hanem az oldschool újságírás felidézésével. Kifejezetten jót tesz a szériának, hogy az oknyomozás nem a mozgóképi megjelenítés szempontjából unalmas digitális térben zajlik. Az archívumból kigyűjtött nyomtatott cikkek, az újságírók arcára tapadó vonalas telefonok, a kézzel írt jegyzetek és nyomdában készülő leleplező cikkek az újságírás fénykorát ünneplő alkotások ikonográfiájára emlékeztetnek, mint Az elnök emberei vagy a Spotlight, csak sajnos pont maga a nyomozást kiváltó rejtély bizonyul érdektelennek.
A Tündöklő lányok „mystery box” szerkezete kétélű fegyver, hiszen a központi rejtéllyel a nézők kíváncsiságát folyamatosan fokozó sztorikat kifejezetten nehéz úgy kivitelezni, hogy utána a megoldás kielégítő legyen csalódást keltő helyett. Ennek a sorozatnak ez nem is sikerült: míg az első epizódokat kifejezetten izgalmassá és feszültté teszi az, hogy nem teljesen értjük, mi történik, az évad közepénél már kezd unalmassá válni a titkolózás, a rejtélyt felfedő utolsó néhány epizód pedig kifejezetten kiábrándító.
A regénytől jelentősen eltérő végkifejlet kreatívan gondolta újra ugyan az alapművet, de a változtatások következetlensége miatt rengeteg kérdést hagy maga után, és nem a nézői fantázia szabadjára engedése céljából, hanem a végiggondolás hiánya miatt. Az üzenet persze tökéletesen illeszkedik a posztmetoo-érába, de az első részek ismeretlentől való félelmet kiváltó misztikuma sokkal izgalmasabb, mint a sikeres nők elleni gyűlölet valóságát szánkba rágó lezárás.
A Tündöklő lányok az Apple TV+-on látható.
