80 éve ért véget Leningrád blokádja, a Magyar Nemzet fogta és betette az orosz nagykövetség posztját

A második világháború egyik legnagyobb tragédiáját Leningrád szenvedte el, ahol becslések szerint legalább egymillióan meghaltak a csaknem két és fél éven át tartó blokád alatt. A náci Németország délről, Finnország északról közeledett a város felé, az ostromgyűrű 1941 őszén zárult be. A város 1944. január 27-én szabadult fel, épp 80 éve.

Az évfordulóról való megemlékezésnek minden alapja megvan, Leningrád – 1991 óta újra Szentpétervár – óriási áldozatot hozott a háborúban. Megtette ezt a budapesti orosz nagykövetség is, hozva a kötelezőt.

A Magyar Nemzet is felfigyelt az évfordulóra, ám végül nem tett mást, csak egy az egyben lehozta a nagykövetség Telegramra kitett, néhány soros bejegyzését – vette észre Rácz András Oroszország-szakértő.

„Nem kell hozzá történettudományi doktori, csak némi alapműveltség és internetes keresési ismeretek, hogy valaki cikket írjon az ostrom évfordulóján.

Ha esetleg némi műveltség is szorult (volna) az illető munkatársba, akkor felidézhette volna azt is, hogy meglepően sok magyar nyelvű forrás és szakirodalom is elérhető az ostromról” – írta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és a Német Külpolitikai Társaság (DGPA) kutatója.

Hitler arra számított, hogy a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megindított háborújával – amelybe Magyarország is gyorsan beleugrott Németország többi szövetségesével együtt, kivéve Bulgáriát –, gyorsan beveszi az akkor 3,3 milliós Leningrádot. Az országot váratlanul érte a német támadás – Moszkva arra számított a Molotov-Ribbentrop-paktom 1939. augusztus 23-i megkötése, majd Lengyelország de facto felosztása és a balti államok német és orosz érdekszférára osztása után, még van ideje felkészülni Németország ellen. Részben Sztálin ezen meggyőződésének tudható be a szovjet hadsereg gyors visszaszorulása 1941 nyarán. A hadsereg veszteségeihez hozzájárult az is, hogy a generalisszimusz a harmincas évek második felében belpolitikai tisztogatás jegyében lefejezte a hadseregvezetést is, akiknek pótlása csak lassan történt meg.

Leningrád 3,3 millió lakójából összesen másfél millió embert sikerült evakuálni – ez is részben az orosz vezetés késlekedésének tudható be, ahogyan erre Rácz is felhívta a figyelmet.

„A város körül az 1941. szeptember 8-án zárult be a német-finn ostromgyűrű. Eddig a pillanatig kevesebb, mint 400.000 embert sikerült evakuálni a kb. 3,3 milliós lakosságból, ugyanis a kiürítés során a hadiüzemek evakuációja élvezett abszolút elsőbbséget. Az ostrom alatt még további két kiürítési hullám volt; összesen kb másfél millió civilnek sikerült elhagynia a várost. A halottak száma pedig tényleg közelítette az egymilliót, bár teljesen pontosan nyilván sosem fog kiderülni” – írta.

Talán minden második ember meghalt azok közül, akik a városban rekedtek. A bombázások sem szűntek, de többségükkel éhség és betegség végzett. A fejadag 125 gramm kenyér és 25 gramm vaj volt – ha egyáltalán volt mit szétosztani. A szárazföldön ugyan másfél éven át teljesen el volt vágva a város, a Ladoga-tavon keresztül azonban télen sikerült élelmet juttatni a városba. Ez volt az „élet útja”, a jégen autókkal is meg lehetett közelíteni a várost, később a tóban futó vezetékkel üzemanyagot is sikerült bejuttatni.

Németország terve a város teljes megsemmisítése lett volna, ám a várost sem bevenni, sem az ostrommal megtörni nem sikerült. Ebben szerepet játszott az is, hogy Finnország csak a Szovjetunió által ellene 1939-ben indított háborúban elvesztett területének határáig nyomult, ám tovább nem és tartotta a vonalakat, elzárkózva a Leningrád elleni légitámadások véghezvitelétől is.

A város 872 nap után szabadult fel – bár az ostromgyűrű részleges feltörése már 1943-ban sikerült. Igaz, Finnország attól, hogy viszonylag mérsékelten vállalt szerepet az ostromban, nem kapta vissza az 1939-ben elvesztett területeket – viszont semleges országként a hidegháború alatt a nyugati világ részévé válhatott.

A semlegességet az ország 2023-ban adta fel, miután az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított háború hatására felvételt kért és nyert a NATO-ba.