Áder János, a Zöld Magyar Államférfi megnyugtatta a debrecenieket: az akkumulátorgyártól félni nem kell

Áder János volt köztársasági elnök, aki az államfői címétől való elbúcsúzás után a Kék Bolygó című, környezetvédelmi tematikájú, a közmédia oldaláról is elérhető podcastjával maradt az úgynevezett politikai közbeszéd része, a legújabb adásban forró témához nyúlt: a debreceni akkumulátorgyárral foglalkozott.

Bátor dolog egy volt kormánypárti politikustól és kormánnyal lojális exállamfőtől, hogy környezetvédőként a kormány által felkarolt, de a zöldek által sokat kritizált témához nyúl – gondolhattuk volna.

Szerencsére megfelelő szakértőt sikerült a stúdióba hívnia Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjének személyében, így az 55 perces műsor végére (amit cikkünk megjelenéséig a Youtube-on 24-en láttak) sikerült mindenkit megnyugtatniuk: az akkumulátorgyár nem rossz, a debreceniek megnyugodhatnak, ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük.

Ördögtől való-e az akkumulátor? Minthogyha életünk megrontója lenne, legalábbis az elmúlt hetek vitái ezt mutatják, miközben a ma használt autókban minthogyha akkumulátorok lennének, az elektromos kerékpárokban mintha akkumulátorok lennének (…) Tehát ördögtől való az akkumulátor?

– ezzel a merész, bátor, már-már bántóan kegyetlen kérdéssel kezdődött az interjú. A beszélgetés ezután gyorsan a debreceni akkumulátorgyárra és az azzal kapcsolatos tiltakozásokra terelődött.

A podcastban elhangzott főbb megállapításokból válogattunk néhányat az alábbiakban, részben a műsorról készített MTI-tudósítás felhasználásával:

• A debreceniek megnyugodhatnak, nincs veszélyben az ivóvizük, a természetes vízvisszapótlás is naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán. A város napi vízfogyasztása pedig ma 38 ezer köbméter.
• Ha valóban ugyanennyi vizet igényelne naponta a gyártás, azt akkor is biztonságosan fedezni tudják: a víz 70-80 százalékát ugyanis hűtéshez használják fel, ami tisztított szennyvízből nyernek majd. A hiányzó 20-30 százalékot pedig bőven biztosítja a Keleti-főcsatornán naponta érkező 30 ezer köbméter felszíni víz
• Áder János szerint ha az európainál is szigorúbb magyar technológiai szabályozásokat a hatóságok betartatják, akkor nem fordulhat elő vízszennyezés ebben az üzemben sem. Gödön a dél-koreai akkumulátorgyár környezetében a talajvíz századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma.
• Energiaigény: Kaderják Péter azt mondta, a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást.
• Munkaerő: Áder János szerint a 9000, döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Kaderják ehhez hozzátette, hogy az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár.
• Áder János arról is beszélt, hogy az a zöld fordulat, amit mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg. „Képtelen felvetésnek” nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni.
• Kaderják Péter arról is beszélt, hogy világszerte óriási a verseny van azért, hogy mely régiók vagy országok lesznek vezetők a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásúakra áttérésben. Ráadásul a magyarországi személyautó- és akkumulátorgyártás szorosan összefügg, hiszen a készülő akkumulátorok 90 százaléka a járművekbe kerül. 2021-ben már a magyar export négy százalékát adta az akkumulátoripar, négymilliárd dollárnyi áruforgalommal.