Ha igen, ha nem, ezt a fotót mindenképpen érdemes alaposan megnézni.
Így látszottak volna december 25-én, naplemente előtt nem sokkal Budapestről a Magas-Tátra havas csúcsai, ha megfelelő lencsén keresztül néztük volna.
Olvasónk, Beinrohr László szerencsénkre a megfelelő lencsével nézte, azaz egy 1200 mm fókusztávolságú teleobjektíven keresztül, így sikerült délután fél 4 körül megörökítenie ezt a nem mindennapi látványt. A kép a hármashatárhegyi Guckler Károly-kilátóból készült. Budapestről a Tátrát ritkán lehet látni így, ami nem meglepő, ugyanis légvonalban 200 kilométer távolságra van, és ez most nem nagyvonalú kerekítés.
Innen átadjuk a szót Lászlónak: „A kép alján Szentendre látható, majdnem összes nevezetességével, templomával, székesegyházával együtt. Fölötte a Szentendrei-szigetre ugrik tekintetünk, utána Vác és panelházai következnek a kép közepén. Feljebb haladva (a képben és domborzatban is) Nógrád hegyvonulatait is láthatjuk, végül a kompozíció tetején a Magas-Tátra behavazott csúcsai pompáznak. Tökéletesen középen a Gerlachfalvi-csúcs koronázza meg a kompozíciót, ami a Tátra és egyúttal a Kárpát-medence, így a történelmi Magyarország legmagasabb csúcsa is 2655 méteres magasságával. Még az is látható, ahogy az utolsó fények (a naplemente télies, gyengébb fényei) a Koncsiszta csúcsának árnyékát a Gerlachfalvi-csúcsra vetik.
A kép elkészítését az tette lehetővé, hogy az elvonuló front utáni időben általában nagy a látótávolság, és aki tudta, mit keressen, még többet is észrevehetett, mint általában. Ezenkívül érdemes a legmagasabb kilátópontot választani, ami lehetséges. Az ilyen képeket nehezebb és ritkán lehet elkészíteni a légköri körülmények és a szükséges nagy fókusztávolság miatt.”
Beinrohr László civilben biokémikus, és nem először küld nekünk hasonló, nehezen elkészíthető képeket, mint például a Jupiter és a Szaturnusz együttállása vagy a ritka, vörös holdnyugta képe a budai Vár felett, további fantasztikus képeit pedig itt lehet megnézni.
