Nem teljesen világos, hogy mikben van mostanában Gyurcsány Ferenc, de az utóbbi hetekben már nem első alkalommal tör elő belőle a költő. És ez nem valami túlzás, tényleg verseket ír.
Most a magyarságról elmélkedett. Mivel nem absztrakt irányokba indult el, különösebb műelemzésre nincs szükség, álljon itt inkább a költemény a maga pőre valójában:
Gyurcsány Ferenc: Magyar vagy
Nem kell akarni.
Nem kell bizonygatni.
Nem kell tüntetően mutatni.
Magyar vagy.
Melldöngetés nélkül.
Harag nélkül.
Sértődés nélkül.
Magyar vagy.
Elrontod az ikes igéket.
Nem tudod mikor volt a szatmári béke.
Nem szereted Ligeti György zenéjét.
Magyar vagy.
Győztünk.
Magyar vagy.
Vesztettünk.
Magyar vagy.
Tudod, hogy mit jelent a zimmer frei.
A kőműves dekoltázs.
Megoldjuk okosba.
Idegállapotba jövünk.
Magyar vagy.
Koppány. Réka. Sarolt.
Gizella. Istvan. Szent. Felnégyelte.
Magyar vagy.
Hagyd meg nekik a görcsöt.
A vicsorgást.
Hogy csak mi, meg sajátos, meg mindenki ellenünk.
Te legyél velünk!
Ember
Magyar
Európai
Inkább legyél a holnap, mint a tegnap!
Magyar vagy.
Pár hete egy ennél jóval rövidebb verssel jelentkezett, melynek címe: Rendetlenség lett. A mű rezignált hangnemben indul, de ez a végére átcsap lelkesedésbe.
Gyurcsány Ferenc: Rendetlenség lett
Nincs benzin.
Nincs tanár.
Nincs orvos és nővér.
Nincs pénz.
Ha nincs rend, akkor nincs biztonság.
Ha nincs biztonság, akkor nincs otthon.
Ha nincs otthon, akkor veszélyben a haza.
Megszűnt a rend.
Ti tettétek.
Mi meg készülünk.
