2022. február 24. – 12:16
frissítve
Csütörtök hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, több városból is légicsapásokról, tüzérségi támadásokról érkeztek a hírek.
A kormányközeli média ingerküszöbét reggel viszont elég lassan ütötte át az ukrán–orosz háború. Az Origo reggel 7:34-kor például így nézett ki:
Az oroszok támadása egy kishírként fért be a „napi balfék” és egy 19 éves tini focizása közé, ráadásul nem is támadásként, hanem „katonai művelet elrendeléseként”.
Délelőtt aztán megközelítést váltottak, láthatóan megtalálták a narratívájukat, és csütörtök délben még mindig ezzel a címlappal nyomultak:
De a kormánymédia kedvenc szakértői is egymásnak adták a kilincset a választási évben 130 milliárd forintot kapó közmédia híradójában.
Nógrádi György, a kormánypárti médiában rendszeresen szereplő, biztonságpolitikával foglalkozó elemző például ilyeneket mondott:
„Jelenleg az ukrán vezetés nagyon sok csacsiságot csinált.”
„Nem akarom bántani az ukrán államfőt – ő egy színész –, az, ha Ukrajna ma atomfegyvereket szerez be, ezzel olyan mértékben veszélyeztetné Moszkva érdekeit, hogy azt nem tűri el.”
Hasonlóan értékelte a helyzetet a híradóban Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, aki például azt mondta:
„Korábban is kellett volna, és továbbra is érdemes komolyan venni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mond.”
Horváth még arról is beszélt, szerinte az vezetett idáig, hogy a korábbi oroszbarát vezetés lecserélődött, az Egyesült Államok „erősen dolgozott” azon, hogy Ukrajna „leváljon” Oroszországról, Putyinnak pedig elfogadhatatlan, hogy Oroszország közvetlen közelébe közepes hatótávolságú rakétát telepítsenek.
De feltűnt a színen a közmédiában szintén gyakran megforduló Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője, aki azt mondta, Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában, és ha ezek az állítások valóban így vannak, akkor azok árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője sem hiányozhatott a híradóból, aki Orbán Viktor szavait tolmácsolta: „Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan nem teheti meg, hogy bármilyen fegyveres konfliktusba beavatkozzon”, és Magyarország célja, hogy ebből a háborús konfliktusból kimaradjon, és elutasítja azt, amit Márki-Zay Péter mondott, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön Ukrajnába. Márki-Zay egyébként pár napja az ATV-nek arra a kérdésére, hogy ha ő lenne a miniszterelnök, küldene-e fegyvert Ukrajnának, azt válaszolta: ilyen esetben is a NATO döntését kellene követni.
De két orosz–ukrán hír közé befért még, hogy Japánban havazik, itthon visszatérítik az adókat, és továbbra is nagy a migrációs nyomás Magyarországon.
Az orosz–ukrán fejleményeket percről percre közvetítjük ebben a cikkben.