2021. április 2. – 12:27
Az elmúlt napok egyik forró témája a közös üzbég-magyar burgonyakutatási innováció robbanásszerű beindulása, a taskenti székhelyű, csodálatos emléktáblával ékesített burgonyakutató központ létrehozása volt. Sokan méltatlan tréfálkozással, ironikus megjegyzésekkel fogadták a hírt, előrehozott április elsejei tréfának gondolták, ami igen elkeserítő a közállapotainkra nézve.
Merthogy krumpliprobléma, sőt, burgonyaprobléma van, burgonyaprobléma volt, és ha nem teszünk ellene, burgonyaprobléma lesz is. És ezt nem csak olyanok látják, mint Shavkat Mirziyoyev (akit magyarul valójában Savkat Mirzijojevnek kellett volna írni az Év Emléktáblája versenyt máris elnyert emléktáblán) és Orbán Viktor, hanem már előrelátó eleink is láttak. A burgonyaproblémát ugyanis már az 1950-es években is meg kellett oldani, nemcsak a földeken, hanem a fejekben is, felkészítve erre a(z akkori) jelen mellett a(z akkori) jövő generációját is. Legalábbis mi más oka lett volna annak, hogy 1955-ben a Magyar Diafilmgyártó Vállalat kiadta Gergely Miklós, Kovács György és Pál György korszakos mesterművét, az Ütközet a krumpliföldön című diafilmet.
A mese egy egyébként valós problémát, a burgonyabogarak jelentette veszélyt mutatja be. De olyan didaktikus módon és olyan túlírtan, mint ahogy egy kormánylap vezércikke mutatná be azt a leleplezést, hogy Gyurcsány Ferenc találkozott már olyan emberrel, aki ismer olyan embert, akinek a családjából még nem oltottak be mindenkit, tehát a baloldal oltásellenes. A mesének több csúcspontja is van, az egyik, hogy napközben az álmából ébresztik fel az agronómus kartársat, de az se rossz, hogy orgonanyíláskor már kalászos búza sarjad a magyar földeken.
Az egész mesét itt nézheti végig, ha már sikerült kedvet csinálnom hozzá.) És ha megismerte az eredeti változatot, akkor, csakis azért, hogy érezze a burgonyaválság téren és időn átívelő jelentőségét, a diafilm néhány képkockájának szövegét 21. századira fazonírozva is ajánlom figyelmébe. Íme a drámai fordulat, a megoldandó válság felfedezése utáni események leírása modern üzbég-magyar változatban:
Uccu, gyorsan, Gazsi fiát kapja a nyakába,
lóhalálában telefonál Üzbegisztánba.
Miniszterelnökünk a telefont tekerte,
Taskentet legédesebb álmából felverte.
Burgonyakutatónál a telefon csengett:
Jó elvtársuram, Budapestről hívják kendet!
Öt perc múlva indulnak már a krumplis zsákok,
választást kell nyerni, ezt bízom mostan rátok.
