Valamiért iszonyúan fogékonyak vagyunk az étkezéssel kapcsolatos tiltásokra és a korlátozásokra

A testsúly csak egy szám, annak semmi köze nincs az egészséghez – mondta Szabó Adrienn a Telex Most jövök című műsorában. A Semmelweis Klinika dietetikusa szerint kalóriát sem érdemes számolgatni, azt mindenki érzi, hogy jól érzi-e magát a bőrében, vagy sem. Ha valaki 180 centi és 120 kg, akkor ha megkérdezik, jól érzi-e magát, valószínűleg azt fogja mondani, hogy nem jól – állítja.

Tapasztalatai szerint sokan esznek titokban és élik meg bűnként a nassolást, csaló napokat tartanak, az emberek félik bevallani, hogy mit esznek. Régóta berögzült étkezési szokásainkat nagyon nehezen hagyjuk el, lépésenként érdemes haladni, ehhez pedig több tanácsadásra és konzultációra van szükség, mert amint kicsit tisztul a kép, felmerülnek újabb kérdések.

„Az étkezés elképesztően bonyolultnak tűnik, de nem rakétatudomány. Nagyon egyszerű valójában, csak túlbonyolítjuk” – mondta Szabó, aki ismertette, hogy a WHO, a hazai és nemzetközi ajánlások is mind ugyanazt mondják a helyes táplálkozásról. Ami mindenkinek megfogalmazható, hogy

• egyen teljes értékű gabonákat;
• szinte mindennap hüvelyeseket;
• naponta rágcsáljon olajos magvakat;
• egyen annyi zöldséget és gyümölcsöt, amennyi csak jól esik;
• használjon telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat;
• és egyen minél kevesebb cukrot és feldolgozott ételt.

Szabó szerint az egészséges étkezésnek az a kulcsa, hogy minél többféle nyersanyagot válogassunk, egyébként pedig a táplálkozásra is igaz, hogy az a mondat, hogy mindig és soha, az az állítás hamis, bárki mondja – kivétel a terhes kismamáknak a vörösbor vagy bármilyen más alkohol. Az valóban legyen nulla, mondja a dietetikus.

Az interjúban arra is megpróbáltunk választ kapni, hogy jön össze az, hogy egyrészt egy bővített mondatban össze lehet foglalni, hogyan érdemes táplálkozni, közben viszont mégis érezhetjük úgy, hogy folyamatosan jönnek ki újabb és újabb ajánlások, trendek. Szabó szerint ezt mesterségesen generálják a híradásokkal illetve „sokan úgy kommunikálnak az új dolgokról, mintha az áthúzná az eddigi tudásunkat, mintha eddig nagyon rosszul csináltuk volna, és iszonyatosan fogékonyak vagyunk valamiért a rémsztorikra, a korlátozásokra és a tiltásokra”.

Hogy miért? „A Covid után volt egy olyan értelmezés, hogy duplán fogékonyak lettünk az egészségtanácsokra, és az emberekbe beleültették azt, hogy az lesz a minőségi élet, ha ráncok nélkül, fiatalon, gátolva az öregedést, hosszan élünk, és valahogy az egészség mindenek fölé került.”

Neki nincs olyan alapanyag, étel vagy ital, amit ne fogyasztana. Igyekszik kerülni az importalapanyagokat, chia magot és kinoát például nem szokott venni, ezekben nincs semmi extra, hiába mondják rájuk, hogy egészségesek – mondta.

Semmi baj nincs a magyar ételekkel

Szerinte a magyarok étkezését, egészségügyi állapotát nem a reformételek, nem az Insta-kompatibilis kaják, hanem az fogja megmenteni, ha a hagyományos ételeinket megtanuljuk az egészségünket tisztelve elkészíteni. „És ez borzasztóan egyszerű. Csak annyi, hogy három comb helyett egyet kell kiszedni, kell mellé szedni egy kis krumplit, amiben egy adagba ne kerüljön bele fél blokk vaj, és mellé a párolt lila káposzta ne egy pici kupac legyen, hanem egy nagy adag káposzta. És ne rengeteg zsiradékkal legyen elkészítve” – szemléltette.

A hagyományos magyar ételek, amiket a mi generációnk megszokott a szüleitől vagy a nagyszüleitől, azok egytől egyik jó ételek, nincsen velük semmi baj – mondta. A krumplis tészta gyakorlatilag egy teljes értékű növényi étkezésnek betudható, csak enni kell mellé céklasalátát és savanyú uborkát, a rizses hús is tökéletes, csak nem kell bele annyi hús, és sokkal több zöldséget érdemes fogyasztani mellé – mondott néhány példát.

Nemcsak akaraterő kérdése

Férfiaknál, nőknél a WHO napi egy deci borban maximalizálja az elfogyasztható mennyiséget, az alkohol nem ajánlott, és kész. Viszont ha valaki egyéni tanácsadáson elmondja, hogy soha nem éhgyomorra iszik, mindig társaságban, nem töményet, nem mértéktelenül, sosem annyit, hogy másnaposan gyorskaját kívánjon, akkor azt mondja, hogy ez megengedhető, amennyiben nincs betegsége, és aktív életmódot folytat – mondta. Hozzátéve, ha valaki tömény alkoholt iszik, annak számolni kell a következményeivel, mert az intenzíven károsítja az egész tápcsatorna belső védőrétegét.

„Nem attól egészségesek az emberek a déli országokban, mert mediterrán diétát tartanak, hanem mert mediterrán életmódot folytatnak. És ők nem azért egészségesek, mert bort fogyasztanak, hanem annak ellenére. Ez csak egy pici szelete az étkezésnek, de belefér, szabad. Viszont ha már bort iszunk, igyunk minőségit” – tette hozzá azt is, hogy ha valaki iszik alkoholt, akkor mindenképpen tartson közte legalább 3-4 nap szünetet.

Az interjúban továbbá Szabó beszélt arról, hogy rengeteg tényező befolyásolja, hogy valaki túlsúlyos lesz, a legtöbb esetben az elhízás csak egy tünet, és attól, mert valaki kevesebbet eszik, még nem fog megoldódni a probléma. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni szerinte, hogy az elhízás kezelése nem egyszerűen csak akaraterő kérdése.

Beszéltünk továbbá arról, hogy napi 2-3, de akár 5-6 étkezéssel is tökéletesen egészségesen lehet élni, illetve az interjú zárásaként a szakértő gyakran felmerülő kérdésekre is válaszol, például hogy mi a helyzet a spenóttal és a rukkolával.