Schwab Richárd: Nincs még egy olyan faj a Földön, amely önként korlátozná a saját alvását

2024. szeptember 3. – 19:01

Másolás

Vágólapra másolva

Közel kétórás interjút készítettünk Schwab Richárddal a Most jövök című műsorunk legújabb epizódjában. Ebben a cikkben néhány gondolatot szöveges formában is kiemeltünk a beszélgetésből.

Az okostelefon állandó készenléti állapotot, ezáltal stresszt okoz, a készülék által kibocsátott fényszennyezés pedig rossz hatással van az alvásunkra, ami megint csak növeli a stresszt. Ezek mind fontos tényezői annak, hogy például emelkedik a vastagbéldaganatok száma, „20-22 éves kor között elképesztően sok páciens jön bélpanaszokkal” – mondta a gasztroenterológus-belgyógyász.

A betegségek kialakulásának van egy kockázati mátrixa, és nem mindegy, hogy miből mennyi ér minket. Schwab példájában Jani bácsi megihatott egy-egy pohár bort régen a hegyen, de közben nem telefonozott, lényegesen kevesebb stressz érte, nappal kelt és nappal nyugodott, máshogy táplálkozott, nem volt túlsúlya, jobb volt körülötte a levegő. „Ha valaki ezt a városban szeretné ülő és menedzseréletmóddal másolni, az nem fog menni.”

A betegségek kialakulásában 95 százalék a környezeti tényező, 5 százalék a genetika. Viszont például azzal, hogy Budapesten élünk, már csak nagyjából a 30 százalékra lehet ráhatásunk, mert a fővárosban annyira rossz a levegő, akkora a zaj- és a fényszennyezés. Schwab szerint tipikus eset, hogy valaki vidékről elköltözik a városba, és két évvel később elképesztő bőrjelenségek és soha nem látott pattanások jelennek meg rajta.

„Nem értettük a mechanizmust” – mondta arra, hogy régebben például daganatos betegségek esetében miért nem foglalkozott az orvostudomány a lelki tényezőkkel, és miért csak arra fókuszált, hogy a beteg testéből eltávolítsák a tumort. Ma viszont már tudjuk, hogy a stressz által kiváltott helyi, a nyálkahártyát érintő hormonális változások képesek daganatot okozni.

Mi az az általános ajánlás, ami mindenki számára megfogalmazható? – tettük fel neki a kérdést. Schwab ajánlása szerint az egészségtudatosság mellett időben kell lefeküdni, ne igyunk alkoholt, ne dohányozzunk, és zuhanyozzunk hideg vízben, utóbbinak jótékony hatását már számos kutatás bizonyította. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden nagyobb életmódváltást, például a táplálkozás tekintetében meg kell nézni egyénileg, szakemberrel, és ha valakinek evészavara van, akkor nehogy elkezdjen még kevesebbet enni.

„Ha valakit heteken keresztül rendszeresen felébresztenek, az sokkal fogékonyabb lesz a fertőzésekre” – mondta Schwab, akitől megkérdeztük, mi számít alvászavarnak.

„Az alvászavar ott kezdődik, ha valaki egynél többször ébred fel egy hét alatt”

– ismertette az alvászavar nemzetközi definícióját. Arról, hogy vannak, akik későn fekszenek le rendszeresen például egy sorozat miatt, azt mondta, hogy „nincs még egy olyan faj a Földön, amely önként korlátozná a saját alvását”. Schwab szerint az alvásnál az a lényeg, hogy összesen aludjunk 6-7 órát, ebből legyen két óra mélyalvás, reggel pedig pihenten ébredjünk, lehetőleg óra nélkül.

Schwab szerint az intermittent fasting a mai tudásunk szerint nem egy csodaszer. Nem arról van szó, hogy ha valaki kihagyja a reggelit és a vacsorát, de ebédre ugyanannyit eszik, mint enne egész nap, akkor attól javulni fog a kondíciója. Az időablakos étkezés egy egyszerű módja a 30 százalékos kalóriacsökkentésnek – mondta az orvos, aki szerint a nyugati típusú életmódot folytató emberek 80 százaléka érintett valamilyen szinten túlsúly tekintetében, ha ők 30 százalékkal csökkentenék a kalóriabevitelüket, azzal nagyon jelentős egészségjavulást érhetnének el. Ez a gyakorlatban élethosszabbítást jelentene, és csökkentené a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ezen a ponton ismét megjegyezte, hogy mielőtt bárki belevágna egy ilyen életmódváltásba, konzultáljon szakemberrel, anélkül ne csinálja.

A betegségeink 50-60 százaléka közvetlenül a táplálkozásba van kódolva, az egészségveszteségünk döntő részét pedig 20-40 éves korunk között szedjük össze olyan életmóddal, amin nagyon egyszerű lenne változtatni. A betegségeket egyébként nem önmagában az elhízás, a súlyfelesleg eredményezi, hanem az az életmódbeli ok, ami felesleges zsírréteg kialakulását okozza. Schwab szerint pont ezért nem megoldás az ész nélküli koplalás, viszont ha egy 30 kiló súlyfelesleggel rendelkező ember elkezd egy nagyon klassz életmódváltást, akkor nagyjából 5 kiló csökkenésnél már 50 százalékkal csökkennek a gyulladásos és egyéb kockázatok, 10 kilónál pedig akár le is nullázódhat. És lehet, hogy ott marad 20 kiló súlyfelesleg, de a barna medvén is van 20 kiló. „Nem a 20 kiló a probléma, hanem az az ok, ami a 20 kilót okozta” – mondta a szakember

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!