Sokkal jobb hely lenne a világ, ha foglalkoznánk a mentális egészségünkkel – erős gondolatok D. Tóth Kriszta telexes interjújából

„Ahogy telik az idő, és fejlődik az ember önismerete, szerintem egyre inkább képes határokat húzni. Amiben nem érzem jól magam, annak miért tenném ki magam?” – mondta arról, hogy az utóbbi időben miért nem nagyon vállal interjúkat. „Pár éve hoztam egy olyan tudatos döntést, hogy rengeteg szerep van az életemben, ami égeti az energiámat (…), ezeket a nem annyira komfortos szerepeket és feladatköröket elkezdtem lehasítani.”

„Én alapvetően inkább introvertált ember vagyok, mint extrovertált. Tudom, hogy furcsán hangzik, tekintettel arra, hogy 30 éve az újságíró szakmában, 25 éve pedig képernyőn dolgozom” – mondta, majd hozzátette, hogy „nagyon tudatos vagyok most már abban, hogy milyen a személyiségem, és próbálom jól érezni magam az életemben”.

Mesélt arról, hogy a WMN elindítása utáni első évben egyáltalán nem pihent, „aminek az lett az eredménye, hogy

egyik nap nem tudtam felállni a kanapéról, olyan mentális, érzelmi és fizikai kimerültséget éreztem. Ez volt az első kiégésem a WMN-ben.

Azóta volt több is, de most már egyre tudatosabban tudom kezelni ezeket, illetve elébe tudok menni.”

Cégvezetőként nem lett könnyebb az élete, „viszont eljutottunk odáig, éppen tavaly, hogy ki tudtam mondani azt, hogy elértem a vezetői kvalitásaim határáig, és ha nem csatlakozik be valaki a felső vezetésbe, aki az egész médiapiaci gondolkodást nálam fejlettebben és tapasztaltabban behozza, akkor én gátja leszek a saját vállalkozásomnak.” Ennek folyományaként új tag is érkezett azóta a WMN menedzsmentjébe.

„Ezt a tudást és tudatosságot nem adják könnyen. Évekig jártam terápiába, részben a magándolgaim feldolgozása, tudatosítása és az érzelmi eszközkészletem bővítése okán, illetve a vezetői létem működtetése miatt is hasznos volt. Nagyon sokat tanultam magamról. Például hogy ne érzelemből hozzak döntést, és ha érzem az elárasztottságot, akkor meg tudjam fogni, és kordában tudjam tartani az egómat.”

„Nagyon fontos lenne foglalkozni az emberek mentális egészségével, és tudatosítani azt, hogy nem kell, hogy az elakadásainkban üljünk, és onnan, a sérüléseinkből bántsuk a másikat”

– mondta.

Fontosnak tartja, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről, mert szerinte „sokkal-sokkal jobb hely lenne a világ, ha foglalkoznánk a magunk és egymás mentális egészségével”. Hozzátette, a kiégés például nem úri huncutság, hanem társadalmi szinten kellene vele foglalkozni. A beszélgetés egy későbbi pontján azt is elmesélte, hogy most felvételizik a Semmelweis Egyetemre, és ha felveszik, a mentálhigiénés szakemberek kétéves képzésén fog részt venni.

Lettek szavaink, hogy elmondjuk, ez nem oké

A közel tíz éve futó Elviszlek magammal című műsorában tudatosan odafigyel, hogy a vendégek között fele-fele arányban legyenek nők és férfiak, viszont a YouTube-on „számszerűleg kimutatható, hogy a férfi vendégeket többen nézik. Kikompenzáljuk ezt a Spektrum Home-mal, ahol a női nézők vannak többségben.”

„Statisztikák tekintetében a nők még mindig alulreprezentáltak az élet számos területén, legyen szó politikai döntéshozatalról, vállalati csúcsvezetőkről, de kisebb cégek tulajdonosai között is kétszer annyi férfi van, mint nő” – mondta D. Tóth, aki szerint „ez egy folyamat, ezen dolgozni kell, ezen dolgozunk mi is”.

Női cégvezetőként voltak negatív tapasztalatai, gyakrabban vágtak közbe például, ha férfiakkal tárgyalt, viszont szerinte változik a társadalmi környezet, és valamelyest javul a helyzet. „Nagyon sokat lehet szidni a metoo-mozgalmat annak minden vadhajtásával, de arra mindenképpen jó volt, hogy elkezdtünk beszélni dolgokról, és nem ördögtől való erről írni és beszélni. Ez pedig lecsorog egy idő után, én is érzem” – mondta.

„De az elején

volt olyan, hogy öt férfi ült velem szemben, velük kellett tárgyalnom, és volt ilyen mucika érzésem. Ahogy beszélnek hozzám, ahogy barátilag ráteszi a vállamra a kezét.

Ezek nüanszok, mikrocselekedetek, ami azért pluszfeladatot ró arra a nőre, aki azért ül ott, hogy képviselje a vállalkozását. És amikor ő ennek ellenére és ebben a környezetben határozottabb hangot üt meg, akkor azt mondják rá, hogy agresszív. Visszahallottam én is azt, hogy azt hitték rám, hogy ez egy cuki lány, de hát milyen agresszívan tárgyalt. Miközben semmi más nem történt, mint hogy partnere lettem annak az embernek, aki történesen férfi volt, és az ellenérdekelt oldalon ült. És aztán lett egy kompromisszum, nem lenyomtam valamit valakinek a torkán” – mesélte.

Szintén a metoonak köszönhető szerinte, hogy „lettek szavaink a határátlépésre, tudjuk azt mondani, hogy nem”. Hozzátette:

„Tudunk erről beszélni, és ez már egy óriási dolog. Az lenne jó, ha ez nem csak Belpest és Belbuda valósága lenne, minden nő valósága lenne Magyarországon, hogy azt tudja mondani, hogy eddig és ne tovább. Vagy, és nem akarok már túl sokat kérni, de esetleg a férfiakba is beépüljön egy szűrő, hogy nem nyúlok úgy hozzá, nem mondom ezt, nem teszek megjegyzést a külsejére, ahogy neki nem oké.”

Most rövid szünetre megyünk, de nemsokára újra kéthetente keddenként jelennek meg a Most jövök új részei. Az adások a Telex Spotify-, Apple- és Google Podcast-csatornáin is elérhetők, iratkozzatok fel!