Vitézy Dávid: A beruházási törvénnyel Lázár elviszi az önkormányzatok fejlesztéseit

Csütörtök este újból benyújtották az Országgyűlésnek a Novák Katalin köztársasági elnök által az Alkotmánybíróságra küldött és ott megsemmisített állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, melyet Lázár János építési miniszter jegyez. A javaslat Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű-, vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás.

A törvényjavaslat úgy fogalmaz: mostantól állami építési beruházásnak minősül minden olyan beruházás, amelynek az előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési (azaz hazai állami költségvetési) vagy európai uniós forrásból történik. Praktikusan tehát minden olyan korábbi önkormányzati fejlesztés, amelyhez jelentős állami vagy európai uniós forrást vesznek igénybe, a jogszabálytervezet alapján a továbbiakban állami beruházássá válna.

Hogy értsük: ennek a jogszabálytervezetnek a logikája alapján állami építési beruházások lettek volna Szeged, Debrecen vagy Miskolc villamosfejlesztései, ahogy Budapesten az M3-as metró felújítása, a Budai Fonódó villamoshálózat kiépítése, a négyes metró építése vagy épp az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása. Így ezek nem a mindenkori főpolgármester és a BKK/BKV kizárólagos hatáskörében valósultak volna meg. El sem merem képzelni, Tarlós István mit mondott volna erről a törvényjavaslatról, ha főpolgármesterként ő szembesül vele. Azt, hogy a mai fővárosi vezetés azért hallgat a törvényjavaslatról, mert nem olvasta, vagy mert a számára kedvező háttéralkuk megkötésében bízik, esetleg nem is reméli már az uniós források megérkezését, nem tudom. De ha ezt a törvényt így elfogadják, akkor a pesti rakpart régóta szükséges megújítása, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése vagy épp olyan más nagyvárosainkat érintő projektek, mint a debreceni 3-as villamos megépítése is állami beruházássá válnak, hisz ezeket mind uniós forrásokból tervezik.

Hogy zajlana ezek után egy budapesti villamosvonal fejlesztése a gyakorlatban?

De vegyük is végig egy példán, hogy zajlana egy fővárosi beruházás a jövőben, ha a törvényt így elfogadja az Országgyűlés. Mondjuk, ha egy budapesti villamosvonal átépítésére vagy akár a rakpart megújítására kapna is a jövőben európai uniós forrást a BKK, az eddigi gyakorlattal ellentétben az európai uniós támogatási szerződést nem saját maga egyedül kötné meg, mint Kedvezményezett, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban. Ezek után a mindenkori építési miniszter (ma Lázár János) egyszemélyi döntésétől függően dőlne el az, hogy az adott beruházásban milyen szerepet kap a BKK (ha egyáltalán bármilyet). Ha a miniszter kifejezetten és önként ki nem jelöli, akkor a beruházói szerepet nem a BKK, hanem az építési minisztérium maga látná el, sőt, az építés idejére a minisztérium az érintett útszakaszok, közterületek tulajdonosi feladatait is átvenné. Azt, hogy a miniszter milyen elvek vagy szempontok mentén dönti el, egy önkormányzat kaphat-e uniós pénzt és maga lehet-e építtető, a törvény nem fejti ki, így ez teljes egészében a miniszter saját személyes mérlegelésére lenne bízva.

Félreértés ne essék, bőséggel van és lenne az államnak és a kormányzatnak keresnivalója Budapest fejlesztésében: az agglomeráció számára is kiemelt jelentőségű hévek vagy vasútvonalak, pályaudvarok megújítása, a rengeteg állami tulajdonú rozsdaövezet vagy zöldfelület fejlesztése kapcsán bőven van állami területeken is teendő a fővárosban. Lehetnek olyan nagy volumenű fejlesztések, amiket a kormányzat a fővárossal megegyezve átvállal, például egy új Duna-híd építése. A Budapest Fejlesztési Központ volt vezérigazgatójaként mindezt elég közelről láttam. A BFK épp ezt a szerepet igyekezett betölteni.

Ugyanakkor egy útszakasz vagy egy villamosvonal átépítése esetén a BKK, egy víziközmű-beruházás esetén a Vízművek, vagy a városi közterületeken zajló fejlesztések esetén bármely más önkormányzati szereplő feladatát átadni a szakemberei többségétől megvált, korábbi fejlesztőcégeit és a komplett beruházási intézményrendszerét leépítő, a MÁV mindennapos problémáival megbirkózni nem képes Építési és Közlekedési Minisztériumnak súlyos kockázatot hordoz a jövőre nézve.

Mi értelme lehet ennek?

Nyilván felmerülhet, hogy a kormányzat elsősorban az uniós források szabályos elköltését akarja így kontrollálni. Azonban a példában említett BKK vagy bármely más hasonló kedvezményezett uniós pénzből eddig is úgy írhatott csak ki közbeszerzést, ha azt előzetesen (!) jogi-közbeszerzési szabályossági szempontból a Miniszterelnökség megfelelő szerve jóváhagyta. Ez már tíz éve is így ment. Az nyilván helyes, hogy az európai uniós források hatékony elköltését a mindenkori államszervezet ellenőrzi, de erre ma is számos intézmény és jogszabály van: az integritás hatóság, az uniós forrásokat felügyelő irányító hatóságok, a közbeszerzéseket ellenőrző különböző szervek. Eddig is megvolt a kormányzatnak minden joga és lehetősége ellenőrizni, hogy az önkormányzatok szabályosan költik-e el az európai uniós forrásokat.

A mostani törvényjavaslat messze túllép ezen, hisz a törvény elfogadása esetén az európai uniós forrásból a jövőben megvalósuló városi, települési szintű beruházások teljes körű irányítása és végrehajtása is állami monopóliummá válna és csak politikai alkuk révén, a mindenkori miniszter jóindulatából kaphatja vissza egy város megválasztott vezetése a saját fejlesztési feladatainak irányítását, menedzsmentjét – legyen az akár Budapest főpolgármestere vagy Debrecen polgármestere. Ez még a minisztérium tökéletes felkészültsége és maximális konstruktivitása mellett is szükségtelenül túlzó centralizáció lenne – anélkül pedig valójában a városaink fejlődésének ellehetetlenítése, hisz Lázár miniszter úrnak már az önkormányzatok beruházásai nélkül is tele van már az asztala feladatokkal.

Mit mond a törvényjavaslat pontosan?

A törvény számos rendelkezése amúgy sarkalatos, tehát kétharmados; az új szabályok pedig minden más építési beruházásra, akár uniós forrásból megvalósuló vízvezeték-, csatorna- vagy más közműberuházásra ugyanígy vonatkoznának és persze nem csak Budapesten, hanem az ország minden városában.

A törvényjavaslat pontos szabályozási javaslata a következő:

• A már idézett definíció szerint minden, 50%-nál nagyobb mértékben európai uniós forrásból megvalósuló önkormányzati beruházás mostantól állami építési beruházásnak minősül. (5.§)
• Ha európai uniós forrásból finanszírozott projekt keretében állami építési beruházás valósul meg, az építési minisztériumot konzorciumi szerződés útján konzorciumi tagként a projektbe be kell vonni. A támogatási döntés keretében az európai uniós támogatási forrásokat felügyelő irányító hatóság a támogatási szerződés megkötésének feltételeként az önkormányzat kedvezményezett felé előírja a konzorciumi szerződés megkötését és annak az irányító hatóság részére történő benyújtását, ha erről a jogáról a miniszter nem mond le külön nyilatkozattal. (14.§)
• A konzorciumi szerződésben részes felek egyeztetik és részletesen rögzítik a konzorciumi szerződés tartalmát, különös tekintettel az átadásra kerülő feladatokra és költségek egymás közötti megosztására. A projektben szereplő állami építési beruházás előkészítéséért és megvalósításáért a miniszter felel. (14.§)
• Az adott állami építési beruházás koordinálása és hatékony megvalósítása érdekében az építési minisztérium projektszervezetet hoz létre, valamint projektalapító dokumentumban meghatározza a projektszervezet tagjai közötti információmegosztás, feladatmegosztás, felelősség és együttműködés szabályait. (15.§)
• Az állami építési beruházás építtetőjét – annak beleegyezésével – az építési miniszter egy nyilatkozatában jelöli ki. Ha az építési miniszter építtetőt nem jelölt ki, akkor az építtető – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – maga az építési minisztérium. Ha az önkormányzat többségében európai uniós támogatásból tervezett beruházása kapcsán az építési minisztérium arról nyilatkozik, hogy az adott állami építési beruházás építtetőjeként el kíván járni, az állami építési beruházást a minisztérium valósítja meg az önkormányzattal konzorciumban. (16.§)
• Az építési minisztérium az állami építési beruházás megkezdésére vonatkozó megállapodásban rögzített naptól – a tulajdonos erre irányuló kifejezett és önkéntes hozzájárulása esetén, a beruházás céljának elérése érdekében – kizárólagosan gyakorolja az állami építési beruházás megvalósításához szükséges, a megállapodásban megjelölt ingatlan felett az építtetői tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó jogot. (12.§)
• Az állami építési beruházás lebonyolítója csak az építési minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló vagy – a Kormány egyedi döntése alapján – 100%-os állami tulajdonú gazdasági társasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy lehet. (17.§)