Győzelemre állnak az önkényuralmi propagandisták

SZÖUL/HÁGA – Ha a demokráciának lenne saját végítélet órája, akkor ma két perccel éjfél előtt lennének az óramutatók. A Varieties of Democracy (közismertebben V-Dem) legutóbbi elemzése szerint a tavalyi évben a Föld lakosságának 72 százaléka autokráciában élt, míg tíz évvel ezelőtt ez a szám 50 százalék volt. Több mint két évtized óta most először több tekintélyelvű rezsim van a világban, mint ahány liberális demokrácia – és ennek a veszélyével nem foglalkozunk eleget.

Megdöbbentő volt végignézni a fordulatot. 36 évvel azután, hogy egy népfelkelés megbuktatta az édesapját, a Fülöp-szigeteken tavaly ifjabb Ferdinand „Bongbong” Marcos nyerte az elnökválasztást. Brazíliában a mai napig több millió ember nem hajlandó elfogadni, hogy Jair Bolsonaro korábbi elnök kikapott Luiz Inácio Lula da Silvától. Miután Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, az utóbbi lakossága arra kényszerült, hogy szembeszálljon a népirtó megszállókkal. Mindeközben Egyiptomban a tekintélyelvű rendszer elleni tiltakozás utolsó írmagjai is rejtőzködni kényszerülnek. Mostanra minden földrészen akadnak illiberális politikusok, akik a demokráciát kivitelezhetetlen, ósdi csökevénynek tartják.

Többet kell tennünk azért, hogy megállítsuk a demokráciák számának ilyen iramú csökkenését. A második világháború során, amikor a demokrácia hasonlóan veszélyeztetett volt, a szabad világ összefogott azért, hogy egy békésebb nemzetközi rendet hozzon létre. A New Hampshire-i Bretton Woodsban 1944-ben létrehozott multilaterális rendszer, majd egy évvel később az ENSZ életre hívása az emberi jogok területén több évtizednyi relatív stabilitást és nemzetközi együttműködést eredményezett.

Maria Ressa a Fülöp-szigeteken született, majd gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. Több mint két évtizeden keresztül volt a CNN délkelet-ázsiai vezető oknyomozó riportere. A Rappler hírportál társalapítója és vezérigazgatója. 2018-ban a Time magazin az év személyiségeit bemutató különszámában őt is bemutatta, a világ számos más országában dolgozó olyan újságírók között, akik aktívan harcolnak a fake news ellen. Dmitrij Muratov orosz újságíróval együtt 2021 októberében Nobel-békedíjat kapott a „szólásszabadság védelméért” tett erőfeszítéseiért.

A drogháborújáról ismert volt Fülöp-szigeteki diktátor, Rodrigo Duterte, akinek Ressa hangos kritikusa volt, betiltatta a Rapplert, Ressát pedig rágalmazás és adócsalás vádjával citálták bíróság elé. Miután Dutertét ifjabb Ferdinand Marcos váltotta az elnöki székben, ez év januárjában Ressát a legtöbb vád alól felmentették, a rágalmazási és néhány további adózással kapcsolatos ügy továbbra is folyamatban van.

Manapság hasonló időket élünk – egy jelentős csavarral. Az autokrácia és a demokrácia közötti harc ma már nem csupán a csatamezőn és a politikai ringben zajlik, hanem a közösségi médiában és a televízióban is. A demokrácia győzelméhez elengedhetetlen a hiteles, független média.

Megbízható, pártatlan média nélkül nem ismertek a tények; a tények ismerete nélkül nem létezik politikai elszámoltathatóság és nincsenek tiszta választások, ez utóbbiak nélkül pedig nincs demokrácia. Mindezek ellenére éppen most, amikor a legnagyobb szükségünk van rá, kihalófélben van a tényalapú, közszolgálati újságírás. A reklámbevételek folyamatos csökkenése súlyosan korlátozza a sajtóorgánumokat a polgárok tájékoztatásában, a hatalmon lévők felelősségre vonásában és a fontos történetek elmesélésében.

Az újságírás üzleti modelljének kudarca az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkenő bevételekhez, költségcsökkentéshez és elbocsátásokhoz vezetett. Világszerte hírszolgáltatók ezrei zártak be, míg másokra politikai szereplők tették rá a kezüket azért, hogy a propaganda terjesztésének eszközei legyenek. Csupán Kína 6,6 milliárd dollárt költött 2009 óta a nemzetközi médiára gyakorolt befolyásának növelésére, míg Oroszország csak az elmúlt egy évben 1,5 milliárd dollárt szánt ugyanerre a célra.

A független újságírás támogatását célzó nemzetközi törekvések száma ugyanakkor elenyésző. A Center for International Media Assistance hamarosan megjelenő összegzése szerint az ilyen célú támogatások összege 2019-ben 385 millió dollárt tett ki – ami az említett szervezet USA-n kívüli médiafejlesztési támogatásainak 0,3% százaléka. Ez messze nem elegendő. A közpénzből és a magánszférából a hírszolgáltatóknak szánt támogatások összegét legalább a globális fejlesztési támogatás 1%-ára kell emelni: így évente további 1 milliárd dollár állna rendelkezésre a közérdekű újságírás támogatására.

A demokrácia megmentése korunk meghatározó kihívása, és közös ügyünk kell, hogy legyen. Joe Biden amerikai elnök kormánya március 30-án tartotta második Demokráciacsúcsát. A cél: hogy a demokráciák „gyorsabban reagáljanak és ellenállóbbak legyenek”. Az első ilyen csúcstalálkozó 2021 decemberében, virtuálisan került megrendezésre. A rendezvény végén számos kormányfő – köztük Biden, valamint Jacinda Ardern akkori új-zélandi miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök elkötelezték magukat az International Fund for Public Interest Media (IFPIM) támogatása mellett.

Az IFPIM az első olyan nemzetközi intézmény, amelynek célja a hírszerkesztőségek gazdasági ellenálló képességének növelése, és azon dolgozik, hogy a következő évtizedben új szemléletet teremtsen a közérdekű újságírás számára. Az IFPIM 16 adományozótól, köztük hét kormánytól, valamint kilenc cégtől és filantróp szervezettől, közel 50 millió dolláros pénzügyi hozzájárulást kapott. A támogatók közül sokan most először járulnak hozzá érdemben a globális média támogatásához. A legutóbbi csúcstalálkozó óta tíz országban, többek között Brazíliában, Ukrajnában, Nigerben, Tunéziában és Kolumbiában 11 hírügynökséget támogatott az IFPIM.

A mi pénzeszközeink azonban még mindig csak töredékét teszik ki azoknak a milliárdoknak, amelyeket az autokraták a dezinformációs hálózatok megerősítésére fordítanak. Ebben az évben a demokratikus államoknak többet kell tenniük, és jelentős összegeket kell elkülöníteniük a független médiáért folytatott harc fellendítésére. A gazdag demokráciáknak, amelyek már régóta tisztában vannak a szabad sajtó fontosságával, beleértve a G7-országokat is, mozgósítaniuk kell hatalmas erőforrásaikat, hogy támogassák egy olyan globális információs rendszer kialakítását, amely ellenállóbb a dezinformációval szemben. A magáncégeknek, amelyek sikeréhez nélkülözhetetlen a pontos információk ismerete, kiemelkedő szerepet kell vállalniuk ebben az erőfeszítésben azáltal, hogy tőkéjükkel hozzájárulnak a közérdekű újságírást gyengítő piaci hiányosságok orvoslásához.

A közérdekű média támogatása nem a boldog békeidők iránti nosztalgia. Az időszerű, pontos információkhoz való hozzáférés lehetősége egy jól működő demokráciában alapvető fontosságú. A tekintélyelvűség egyre erősödő áradata elleni védekezéshez elengedhetetlen, hogy a tényeken alapuló hírek mindenki számára könnyen hozzáférhetők legyenek. A liberális demokrácia végítéletének óráján egyre közeleg az éjfél. Most kell cselekednünk – ellenkező esetben az ezután következő hosszú, zsarnoki sötétségben már bánni fogjuk a döntésképtelenségünket.

Maria Ressa az International Fund for Public Interest Media társalapítója és egyik vezetője. 2021-ben Nobel-békedíjat kapott a Fülöp-szigeteken végzett oknyomozó újságírói munkájáért. Nishant Lalwani az International Fund for Public Interest Media vezérigazgatója.

Minden jog fenntartva: Project Syndicate, 2023
www.project-syndicate.org

Fordította: Horváth Kávai Andrea