A demokrácia helyreállításához erős médiaszektorra van szükség
2020. szeptember 30. – 09:38
frissítve
A média gazdasági és politikai helyzetéről szóló véleménycikkünk vendégszerzői Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke és Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos. Az Európai Bizottság sajtóosztályától szeptember 23-án érkezett a Telex szerkesztőségéhez a két biztos véleménycikke, mi aznap eldöntöttük, hogy amint lesz újságunk, le is hozzuk a publicisztikát. Ezután történt, hogy Věra Jourová egy szeptember 25-én megjelent Spiegel-interjúban azt mondta, hogy Magyarországon beteg demokráciát épít Orbán Viktor (egy szójátékról volt szó, amiben a biztos az illiberal democracy-t ill democracy-ra rövidítette), illetve azt is mondta, hogy a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkothassanak. Erre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 29-én levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, és tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Věra Jourovával, továbbá a biztos lemondatását kérte az elnöktől. A Telex lapvezetése a konfliktus kirobbanása előtt döntött a megjelenésről, és nem változtattuk meg a döntésünket.
Ha a média nehézségekkel küzd, azt a demokrácia is megsínyli. Az európai vezetők idén nyáron megállapodtak a válsághelyzet kezelésére szolgáló, történelmi jelentőségű helyreállítási csomagról, amelynek keretében különös figyelmet kell fordítani a médiaiparra is. Az ágazat bevételeinek drámai mértékű – több országban közel 80%-os – visszaesése veszélyt jelent a demokráciáinkra nézve.
Az Uniónkat meghatározó értékek – a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok – meglétét nem tekinthetjük magától értetődőnek, ezekért küzdenünk kell. Ez igaz a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére is, amelyekre nézve a digitális átalakulás különös kihívást jelent.
A jelenlegi helyzet tele van ellentmondásokkal. A közönség nagyobb, mint valaha, a bevételek viszont a hirdetési veszteségek miatt minden eddiginél alacsonyabbak.
Ugyanakkor az uniós polgárok közel fele a nemzeti és európai politikáról szóló információk elsődleges forrásaként az internetes hírekre támaszkodik. Az online platformok térnyerésével számos tartalomalkotó és újságíró nehéz helyzetbe került, bár számos médiaorgánum alkalmazkodott a digitális átálláshoz.
A digitális technológiák új lehetőségeket teremtettek az információkhoz való hozzáférésre és azok megosztására, de új kockázatot is jelentenek a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiapluralizmusra nézve. Ezek a kockázatok szorosan kapcsolódnak az online platformok kapuőri szerepéhez, piaci erejükhöz, a rajtuk keresztül elérhető hatalmas mennyiségű adathoz és reklámpiaci részesedésükhöz. Csak a Facebook és a Google az online reklámpiac több mint 50%-át tudhatja magáénak. Az online szolgáltatásokra vonatkozó jövőbeli európai jogi keretünk, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel. Előzetes szabályokat kívánunk javasolni a nagy online platformok helyzetéből eredő piaci hiányosságok jobb kezelése érdekében. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a nemzeti média sokszínűségére és koncentrációjára vonatkozó hatályos szabályok képesek-e biztosítani a vélemények sokszínűségét a digitális piacokon, és ha igen, hogyan. Ezenkívül általában véve alapvető fontosságú, hogy pozitív jövőképet és utat mutassunk a digitális átalakulással szembesülő ágazat számára.
A médiaszektor gazdasági helyzete azonban csak az érem egyik oldala. Nem is olyan régen Európában még akadtak olyan országok, ahol a média az eseményeket csak egyféle szemszögből mutatta be – a hatalmon lévő kormány szemszögéből. Milan Kundera francia-cseh író így fogalmazott: „A kérdés olyan, mint a penge, mely felhasítja a festett díszlet vásznát, hogy megnézhessük, mi rejtekezik mögötte.” Nem létezett szabad véleményalkotás, tilos volt a kritika – ezek a totalitárius rendszer ismérvei. A totalitárius rendszerek tartanak a tájékozott emberektől. A különböző nézetek szélesebb körű vitát eredményeznek, új ötleteket szülnek és inspirációként szolgálnak. Mindez társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele.
A világjárvány kínai kitörésével kapcsolatban láttuk, hogy az információ szabad áramlásának korlátozása drámai következményekkel jár az emberek egészségére és védelmére nézve.
A válság minden eddiginél világosabban rámutatott, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága,az információhoz való hozzáférés és a médiapluralizmus életeket menthet – és a legjobb módja a dezinformáció elleni küzdelemnek. Ezért itt az ideje, hogy helyreállítási erőfeszítéseink keretében még határozottabban lépjünk fel e jogok védelme és megszilárdítása érdekében.
Tennivaló akad bőven. Az EU által társfinanszírozott független jelentés, a Médiapluralizmus Monitor által felvázolt helyzet korántsem rózsás.
A tanulmány leírja, hogy egyetlen európai ország sem élvez védettséget a médiapluralizmust fenyegető kockázatokkal szemben. Az újságírók továbbra is számos – fizikai és virtuális – fenyegetéssel és támadással szembesülnek, és munkakörülményeik tovább romlottak. Az év eleje óta legalább 50 olyan újságírót és médiában dolgozó személyt ért támadás, aki európai tüntetésekről tudósított. A jelentés arra is rámutat, hogy a média változatlanul kiszolgáltatott a politikai beavatkozással szemben, különösen, ha a szektor gazdasági helyzete bizonytalan. Az állami hirdetések elosztásával nyomást gyakorolhatnak az újságírókra, és elhallgattathatják őket, hogy ne tegyenek fel kellemetlen kérdéseket. Minél több kérdést teszünk fel, annál jobban láthatjuk, mi történik a kulisszák mögött.
A problémák nem orvosolhatók egyik pillanatról a másikra, de az Európai Bizottság próbálja felgyorsítani a folyamatot.
Felkérjük a tagállamokat, hogy sürgősen hangolják össze a jogszabályaikat az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új európai szabályokkal. Ezek a szabályok megerősítik a médiaszabályozók függetlenségét, elősegítik a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát, hozzájárulnak az európai alkotások népszerűsítéséhez a lekérhető szolgáltatások használatakor, és a videomegosztó platformokon is hatékonyan védik a polgárokat – különösen a gyermekeket – az illegális és káros tartalmakkal szemben.
Ezenkívül az év végéig egy sor kezdeményezést fogunk előterjeszteni a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítése, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a médiaszektor talpra álljon és teljes mértékben kihasználja a digitális átalakulás előnyeit. Történelmi jelentőségű helyreállítási tervünk fellendíti a gazdaságot, és támogatnia kell a médiaszektort is, teljes mértékben tiszteletben tartva annak függetlenségét. A Bizottság azonban egyedül nem viheti győzelemre ezt a küzdelmet. Az Európai Unió kormányainak, politikusainak és szabályozó szerveinek is cselekedniük kell. Mindenkinek fel kell ismernie a szabad és független média szerepének fontosságát, mert ezt a szerepet a közösségi média soha nem lesz képes betölteni. A sajtószabadsághoz való jog nem csak az újságírók számára, hanem mindannyiunk számára elengedhetetlen. A mai napon kötelezettséget vállalunk arra, hogy küzdeni fogunk a szabad és plurális médiáért.
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke és Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos.
