2024. június 9. – 06:00
Vasárnap több százezer olyan kistelepüléseken élő ember fog részt venni az európai parlamenti választáson, akik korábban ezt soha nem tették. Mindeközben hazánk nagy városaiban, hatalmas tömegek fognak önkormányzati szavazólapot az urnába dobni, miközben elsősorban az EP-választás miatt keresik fel a szavazóhelyiségeket. Hogyan lehetséges ez? A választási részvétel szempontjából teljesen máshogyan nézett ki eddig egy európai parlamenti, mint egy helyhatósági választás. Utóbbin Budapestet leszámítva, minél kisebb volt a település, annál magasabb volt a választói aktivitás, míg az EP-re a település méretével párhuzamosan nőtt a szavazási hajlandóság.
Kormányközeli elemzők körében elterjedt vélekedés, hogy az összevont EP- és önkormányzati választások, azért fognak kiugró győzelmet és szavazatszámot hozni a Fidesz számára, mert a kistelepülések szavazói megdobják majd a kormánypárt EP-listáját. Magyarán, az 5 ezer fő alatti magyar települések, önkormányzati választásokon kimagaslóan aktív választói fognak kapni egy EP-szavazólapot is és ebben a társadalmi szegmensben a kormánypártnak vannak elképesztő tartalékai.
De hogyan tudjuk mindezt tetten érni vasárnap reggel 7-től a Nemzeti Választási Iroda (NVI) két óránként közölt, napközbeni részvételi adataiban? Az alábbi rövid elemzésben arra teszünk kísérletet, hogy segítsük a tájékozódást, és ha úgy tetszik, egyfajta útravalót adjunk minden választó batyujába, amivel értelmezni tudja a választások napjának hírforgatagát.
Kevin Spacey példája
A House of Cards című amerikai sorozat 5. évadának egy meghatározó jelenetében a regnáló amerikai elnököt alakító Kevin Spacey feleségével kettesben ül a Fehér Ház egy kicsiny, privát mozitermében. Egy fekete-fehér Billy Wilder filmet néznek. Az USA több mint 300 millió állampolgára épp ezen a napon választja meg az ország elnökét. A pár érthetően feszült, valójában mindkettőjük máshol van fejben. A reggeli órákban járhatunk ekkor, valahol reggel 9 és 10 között. Egyszer csak megcsörren egy privát vonalas telefon az elnök mellett. Felveszi, az arca eltorzul, majd megköszöni a hívást. Nem szól. Felesége unszolására annyit mond: „A részvétel miatt hívtak. Alacsony!”. Majd dühösen magyarázni kezd a számokról és újra a telefonhoz nyúl. Felhívja a Demokrata Párt dél-karolinai szervezetének egyik piciny szavazókörének („precinct”) irodáját, pont azt a helyet, ahol megkezdte politikusi karrierjét, és az ottani részvétel után érdeklődik. „Alacsony!” – közli a mellette ülővel, majd dühösen elhagyja a termet.
Az alacsony reggeli napközbeni részvételi adat annak ismeretében válik kritikus fejleménnyé az Underwood házaspár számára, hogy az földrajzilag hová köthető. Tehát, az Egyesült Államok mely részein maradtak otthon az emberek a reggeli órákban. Ahogyan hazánkban, úgy az USA-ban is vannak hagyományosan magas és alacsony választási részvétellel jellemezhető térségek, ahogyan vannak kikezdhetetlen jobboldali és baloldali államok, városok, szavazókörök is. Ha a választási részvétel egy olyan államban marad el a korábban látottaktól, ahol népszerű az adott politikai oldal, és komoly tartalékokkal rendelkezik, okkal feltételezhetik már a délelőtti órákban is, hogy komoly bajba került a mozgósítás. Egy komoly terepi jelenléttel, aktivistahálózattal rendelkező párt még megpróbálhat reagálni ilyenkor és felkopogtathatja a passzívabb szavazóköröket. Underwoodék egy másik megoldást választottak, de erről majd később.
9 óra
Vasárnap reggel 6-kor nyitnak a szavazókörök, és az első napközbeni részvételi adatot már reggel 7 óra után meg is fogjuk tudni az NVI-től. Ebből még nehéz lesz következtetni, hiszen rendkívül alacsony elemszámmal (szavazóval) kell számoljunk, de az újabb, reggel 9-es adat már sokkal beszédesebb lesz. 2019-ben a májusi EP-választáson a végleges országos részvétel 43, az őszi önkormányzati választásokon 47 százalék feletti volt. Reggel 9-re az EP-n 7,8, az önkormányzatin 7,2 százalékon állt a napközbeni részvétel, azonban ekkora már mindkét esetben kezdett kialakulni az a településméretből következő mintázat, amit fent leírtunk.
Már reggel 9-re is aktívabbak voltak a városok az országos átlagnál az EP-n, és passzívabbak az önkormányzatin. Ez alól egyedül Budapest jelent kivételt. A főváros választói rendre később ébrednek választási szempontból, legyen szó bármilyen típusú voksolásról. Magyarán:
ha vasárnap reggel a 9-es adatban az látszik, hogy az országos átlagnál a kisebb települések aktívabbak, akkor egy, a korábbi önkormányzati választásokra emlékeztető választói viselkedésminta képe bontakozik ki.
Mivel a Fidesz támogatottsága 22 év óta visszatérően fordítottan arányos a települések lélekszámával, tehát a legkisebb településeken éri el a legjobb eredményeit, ezért ez a kormányoldal számára lehet kedvező fejlemény.
11 óra
Délelőtt 9 és 11 között mennek el a legtöbben szavazni, függetlenül attól, melyik választásról beszélünk. Majdnem minden negyedik, a választásokon résztvevő ember ekkor keresi fel a szavazóhelyiségeket. A napközbeni részvétel monitorozása szempontjából ez a legkritikusabb időszak a pártok számára, hiszen 11 órára nagyon meredek ívet veszünk a részvételben.
Megindulnak a budapesti szavazók is és a 11 órás adatban a főváros már a legaktívabb egy EP választási mintázatban, ahol a 10 ezer főnél népesebb városoknál húzódik az átlag feletti aktivitással jellemezhető településcsoportok halmaza, ami már majdnem megfelel a nap végén is látható mintázatnak egy EP választás esetén. A 2019-es önkormányzati választáson a 3 ezer főnél alacsonyabb lakosságú települések voltak ekkorra a legbuzgóbbak, tehát vasárnap 11 órára már élesen kirajzolódik számunkra, hogy melyik irányba indultunk el a választási részvétel tekintetében.
13 óra
A következő napközbeni részvételi adat a 13 órás lesz. 11 és 13 óra között is jelentősen szokott nőni a részvétel, de ez a növekmény érdekes módon annál nagyobb, minél népesebb a vizsgált település. Mintha a legkisebb településeken élő választók kevésbé szeretnének a vasárnapi ebéd időpontja körüli órákban szavazni. Mindenesetre a főbb trendeken a 13 órás adat sem változtat érdemben. A 2019-es EP választáson már csak a 20 ezresnél magasabb lélekszámú településeken volt magasabb a részvétel mint az ekkori országos átlag, az önkormányzatin pedig ekkora ébredtek fel a budapestiek és immáron ott is magasabb lett a részvétel mint az országos átlag.
15-17 óra
Ahogy belemegyünk a délutáni adatközlésekbe (15 és 17 órás adatok), ismét kicsit felélénkülnek a kistelepülési szavazók és ezzel lényegében megkapjuk azt a mintázatot, amit az esti hetes urnazáráskor is láthattunk mindkét 2019-es voksolás során. Az EP-választáson Budapesten, valamint a városokban lett magasabb a szavazói aktivitás, valamint a legkisebb aprófalvakban (az 500 fő alatti településeken). Az önkormányzati választáson pedig Budapesten kívül minél alacsonyabb a település lakosságszáma, annál magasabb volt a választási részvétel ebben az idősávban.
17 óra után
17 óra után már csak a választók durván tizede veszi fel a szavazólapot, szóval ha például vasárnap ebben az időpontban egy 55 százalékos országos részvételi adatot látunk, okkal feltételezhetjük, hogy 60 százalék feletti lesz a végleges részvételi adatunk, ami egy kiugróan magas választói aktivitásnak és állampolgári érdeklődésnek számítana. Azonban nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy
nem az számít, hogy hány százalékos részvételt látunk 19 óra után, hanem a végleges részvételi adat településméret szerinti bontása lesz az árulkodó jel.
Amennyiben egy önkormányzati választásokon látott településméretbeli szerkezet rajzolódik ki a szemünk láttára, okkal feltételezhetjük azt, amiben a kormánypárti elemzők is reménykednek, hogy kiugró Fidesz-győzelem születhet az EP-listás választáson, köszönhetően a mobilizált kistelepülési választóknak. Ugyanakkor ennek ellenkezője, a nagyobb településeken mért magasabb részvételi adat sem jelenti automatikusan a Fidesz vesztét, csak inkább növeli a választások kimenetelének bizonytalanságát.
Visszatérve az Underwood házaspárhoz. Az ő kampányukat a film szerint számos botrány, párton belüli kibeszélés, sőt árulás kísérte. A mérésekben bezuhan az elnök támogatottsága, az utolsó napokra azonban valóságos háborús pszichózisba tudják lökni az ország nyilvánosságát. „Háborúban vagyunk!” hangzik el számos alkalommal az elnök szájából, miközben az országban tevékenykedő terroristákról beszél, és ezt a kifejezést talán annyiszor használja Kevin Spacey, mintha a 2016-ban bemutatott évadot napjaink Magyarországán forgatták volna.
Spojler!!! A sorozatban az elnöknek bejött ez a húzás, és pár hét alatt sikerült teljesen átkereteznie a választásokról szóló történetmesélést, és ezzel sikeresen őrizte meg hatalmát a Fehér Házban.