Márki-Zay Péter 50 perce a közmédiában pont olyan volt, mint amilyennek elképzeli

Márki-Zay Péter 11 nappal a választási vereség után bejutott a közmédiába, méghozzá Lánczi Tamás, az MTVA online igazgatójának 48 perc című műsorába. Lánczi szerint ez egy elemzőműsor, eddig ezért nem hívták az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, mert nem akarta, hogy politikai vitába fulladjon az adás. A politológus prófétaként látta a jövőt, ugyanis az adás

hamar politikai vitába fulladt.

Ehhez mondjuk köze lehet annak, hogy ugyan azt mondta, nem hívnak aktív politikusokat a műsorba, Márki-Zay jelenleg is aktív politikus.

Tulajdonképpen Márki-Zay tízszer annyi időt kapott, mint a kampány során a hatpárti összefogás jelöltjeként összesen, de nagyon hasonlóan használta fel ezt az időt: leginkább választási programjukról, a választás tisztaságáról és a fideszes lejárató-kampányokról beszélt. Néha egy-egy kérdésre is válaszolt, sőt, ő maga is tett fel kérdést, amire Lánczi általában a kormány forgatókönyvéből lesett válaszokkal reagált.

Az elején egyébként ígéretesen indult: Lánczi megkérdezte, hogy Márki-Zay több időt tudott-e a családjával tölteni a választás óta.

„Elkezdtünk újra sakkozni Palikával, feleségemmel is több időt töltök, hála Istennek”

– mondta mosolyogva Márki-Zay.

A barátságos hangulatban felvetette, hogy 10 másodperc csenddel ünnepeljék meg, hogy ismét bejutott a köztévébe. Lánczi a nézők idejére hivatkozva erre nem volt vevő, úgyhogy kezdődött az első, egymás szavába vágós jelenet, ami gyakran visszatérő jellegzetesége volt a beszélgetésnek.

Ezek után röviden arról vitáztak, hogy a köztévé valójában hívta az ellenzéki politikusokat, Márki-Zay szerint ez nem így volt, és ugyan Lánci többször mondta, hogy kinyomtatta a megkereséseiket, végül nem olvasott fel ezekből Elvileg három tucat alkalommal keresték az összefogást.

Úgy érzi, hogy valójában azért nem mentek be a köztévébe nyilatkozni, mert kialakítottak egy narratívát, fóbiát, amibe ez nem illett volna bele. Bár Márki-Zay azt mondta, hogy erről szívesen vitatkozna, a műsorvezető ezt közepesen rövidre zárta, majd rátért arra a kérdésre, hogy miért nem a Jobbik színeiben indult, mit értett az alatt, hogy árulók vannak az összefogásban.

Márki-Zay nem adott egyértelmű választ, a beszélgetés pedig gyakran átfordult az előválasztási- és rendes kampányra. Márki-Zay szerint az összefogás inkább a Fidesz hatékonysága miatt nem lett sikeres, nem a belső széthúzás miatt.

Felmerült a demagógia kérdése, a választás tisztasága és egyenlősége – Lánczi szerint ő nagyon sokat látta Márki-Zay reklámjait a YouTube-on, tehát egyenlőek voltak a feltételek. Ezek után jött az MZP Special, a Nato és az Ukrajnába való fegyverszállítás kérdése. Nem itt kezdődött az egymás szavába vágás, de az biztos, hogy új szintre kapcsolt.

Vagy esetleg még akkor, amikor azon vitatkoztak, hogy megfordult-e a tendencia, hogy a magyarok külföldre vándorolnak. Lánczi azt mondta, hogy a KSH adatai szerint igen, jönnek vissza az emberek külföldről, míg Márki-Zay szerint csak bevándorlók (pakisztáni, ázsiai, letelepedési kötvényesek) miatt állt meg a bevándorlás. Vitatkoztak egy kicsit arról, hogy az Ukrajnából érkező menekültek tudnak-e magyarul, vagy sem, de végül arra jutottak, hogy másokra gondolnak.

Bármiről is beszéltek, úgy tűnt, hogy a cél az, hogy a másik ne fejezhesse be a mondandóját.

Márki-Zay egy visszatérő néhány mondata volt, hogy nem sikerült leváltani Magyarország ezer éves történelmének legkorruptabb kormányát. Szerinte voltak más leválthatatlan kormányok, de például a dualizmus korában fejlődött a gazdaság, Horthy alatt a kultúra, Kádár alatt pedig az ország volt a legvidámabb barakk, pedig ma már Románia is gyorsabban fejlődik.

„Te vagy a magyar Trump?”

– kérdezte Lánczi.

„Nem, egyáltalán nem. Az értékrendünk elég más: én rendkívül puritánként tisztelem az édesanyákat, asszonyokat”

– válaszolta Márki-Zay. Épp ezért például nem mondott volna olyanokat, mint Trump. Emellett szerinte egy keresztény embertől távol áll a fajgyűlölet minden formája. Lánczi pontosított, hogy a párhuzam abból eredhet, hogy mindketten kívülről érkeztek a politikába.

A beszélgetés hasonló mederben folyt tovább, ezeket a témákat érintették:

• NATO, a kormány fegyvert szállít Ukrajnába;
• soha nem akart katonát küldeni, kiforgatták a szavait;
• ő mentőautót küldött;
• Lánczi gyakran ismételgette a propagandagépezet felől gyakran elhangzó vádakat kérdés formájában, de végül mindig arra jutottak, hogy nem értenek egyet;
• hogy Márki-Zay szerint a kormány elzárná az orosz gázt, Lánczi szerint nem;
• a Márki-Zay elleni gyűlöletkampány: szomorú, hogy bármikor megy vidékre, szinte mindig a szemére hányja valaki, hogy el akarja venni a minimálbért és Ukrajnába akarja küldeni a gyerekét, pedig soha nem mondott ilyet, sőt;
• „a karaktergyilkosság is gyilkosság”;
• ezer év legkorruptabb kormánya;
• Lánczi szerint Orbán ellen is karaktergyilkosság zajlik, például az O1G-motívum, bár ez pont egykori jóbarátja nyilatkozata után kezdett el terjedni;
• miért akar pártot, ha nem ül be a parlamentbe és nem lehet megverni a Fideszt.

A teljes beszélgetést itt visszanézheti.