Az eddigi részvételből bármi lehet: Budapest nem ébredt fel, Észak-Magyarországon is kevesen szavaznak

Legfontosabb

2022. április 03. – 10:56

Az eddigi részvételből bármi lehet: Budapest nem ébredt fel, Észak-Magyarországon is kevesen szavaznak
Szavazás Budapesten – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egyelőre nem lehet megjósolni, milyen részvétel várható az idei választáson. Reggel 9 óráig a választók 10,31 százaléka adta szavazatát, ez csak a harmadik legmagasabb arány az elmúlt hat választás adatait nézve. Előfordult már, hogy délután jöttek lendületbe a választók, de közben azt is nehéz kiszámítani, kinek kedvez igazán a magas részvétel. Térképünkön láthatja, hogy a budapesti választók még nem ébredtek fel, a legaktívabbak reggel az Alföldön és a Győr-Moson-Sopron megyében élők voltak, de a nap folyamán ez még jelentősen változhat.

Reggel 9 óráig a választásra jogosultak 10,31 százaléka ment el szavazni. Ez az elmúlt 24 év választásait nézve csak a harmadik legmagasabb reggeli részvételi adat. Eddig 793 219 ember adta le a szavazatát a választásra jogosult 7 693 857-ből.

Következő összehasonlító ábránkon látszik, hogy a korai részvételi adatokból még nehéz megjósolni az idei választási aktivitást. Sok tényezőtől függ ugyanis, hogy a választók mikor „ébrednek”, mikor indulnak el nagyobb tömegben szavazni.

  • 2006-ban és 2018-ban már a korábbi idősávokban, 9 órakor és 11 órakor is magas volt a részvétel, de ez végül csak a 2. és 4. legnagyobb végső részvételi arányhoz volt elég a rendszerváltás óta.
  • Ezzel szemben 2002-ben reggel még kevesen mentek szavazni. Akkor délután 3 után aktivizálódtak a választók vagy indult be igazán a mozgósítás. Ennek eredménye lett az eddigi legmagasabb választási részvétel.

Hagyományosan a kora reggeli órákban inkább a kistelepülések, falvak lakossága indul el szavazni, a városiak később kelnek útra a szavazófülkék felé. Sokat szokott számítani az időjárás is.

Ha szép az idő, délelőtt sokan még inkább kirándulnak és szabadtéri programokra mennek, majd később délután lakóhelyükre visszatérve mennek csak szavazni. Ha rossz az idő, mint ma reggel, sokan azért időzítik későbbre a szavazást, hátha jobbra fordul az időjárás.

Kinek jó a magas, kinek jó az alacsony részvétel?

Orbán Viktor ma reggel azt írta a Facebookon: „A kommunisták mind szavaznak! Legyünk ott mi is!”. Vajon a kormányfő ezt honnan tudja, és álnaivan feltehetnénk azt a kérdést is, mégis milyen kommunistákra gondolt, de feltehetően csak így igyekezett szavazásra buzdítani a híveit. Minden választáson elhangzik, hogy kinek kedvezhet a magas vagy éppen alacsony részvétel.

Általánosságban azt szokták mondani, hogy a magas részvétel protesthangulatot és kormányváltó légkört jelez. A másik bölcsesség úgy szól, hogy ha egy kormánnyal általában elégedettek az emberek, az nem aktivizálja annyira a választókat, akkor alacsonyabb a részvétel. A valóság aztán vagy igazolja ezt, vagy nem.

  • Kormányváltás történt 2002-ben, amikor a rendszerváltás óta a hazai országgyűlési választások történetében a legmagasabb volt a részvételi arány (az első fordulóban 70,53 százalék). Az MSZP-nek sikerült legyőznie az első Orbán-kormányt adó Fidesz-MDF koalíciót.
  • Nem sikerült győznie az ellenzéknek, és az Orbán-kormánynak harmadik alkalommal lett kétharmada 2018-ban – pedig ekkor volt a második legmagasabb részvételi arány. A már egyfordulós választáson az emberek 70,22 százaléka vett részt. Az ellenzék mindenkit szavazásra buzdított, mondván, így lehet legyőzni Fideszt, de ez nem sikerült.
  • Kormányváltás történt 1994-ben, ekkor volt a harmadik legmagasabb részvétel a választáson a rendszerváltás után. Az első fordulóban a választók 68,92 százaléka ment el szavazni, ami után az MSZP és a vele koalíciót kötő SZDSZ leváltotta az MDF, a kereszténydemokraták és a kisgazdák kormányát.
  • Tegyük még hozzá mindehhez, hogy ezek után 1998-ban minden idők legalacsonyabb részvételi arányú választásán (a második fordulóban 57,01 százalék) váltotta le a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az MDF koalíciója az MSZP-SZDSZ koalíciót.

Városok, kistelepülések, kelet és nyugat

A választási részvételi arány megoszlásának területi jellegzetességei is vannak. A fő kérdés az, hogy az ország mely településein és régióiban élő emberek érzik inkább úgy, hogy részt kell venniük a választáson, gyakorolni kell demokratikus jogaikat, és így beleszólhatnak az ország ügyeinek intézésébe.

Általában a fővárosban és a megyei jogú városokban a legaktívabbak a választók.

Ezen kívül mindig van néhány meglepetésül szolgáló kisebb település: egyrészt ide tartoznak a budapesti agglomeráció kisebb lélekszámú, de politikailag aktív lakossággal rendelkező kisebb települései, illetve néhány meglepetésfalu népessége.

Ezek a trendek a reggel 9 órás részvételi adatokon még egyelőre nem tükröződnek. Ezen a térképen azt ábrázoltuk, hogy a 106 egyéni választókerület reggel 9 órai részvételi átlagához képest hol volt magasabb (zöld), és hol alacsonyabb (piros) a részvétel.

A térkép alapján egyelőre a következők látszanak:

  • A budapesti választók még nem aktivizálták magukat.
  • A reggeli órákban főként az Alföldön, illetve Győr-Moson-Sopron megyében volt az átlagosnál magasabb a részvétel.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alacsonyabb a részvétel.

Az MTI reggeli hírében nem választókerületi, hanem kerületi lebontásban olvashatók részvételi adatok. Ezek szerint reggel 9 óráig csak a XVII., a XVIII., és a XXI. kerületben volt magasabb a részvétel az országos átlagnál.

Az itt felsorolt arányok a nap folyamán még jelentősen változhatnak. Bódi Ferenc és
Bódi Mátyás Hol vannak a választók című tanulmányában azt írja: nemcsak a településtípusokban vannak eltérések, hanem régiónként, országrészenként is. Nyugat-Magyarország általában élesen elválik magas választói aktivitásával az ország többi részétől. Hasonlóan magas aktivitás jellemzi a fővárost és az agglomerációt. Nagyobb választási részvétel jellemzi általában a Balaton környékét. Ezzel ellentétben a nagypolitikával szembeni nagyfokú érdektelenség jellemzi az Alföldön élők nagy részét, de itt is találni kisebb, aktív szigeteket, mint például a Viharsarok.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!