Vágó István, Márkus László, Medveczky Ilona – több ismert közéleti szereplőről derült ki, hogy a hálózati személyek között szerepel

Szerda délelőtt 10 óra után nem sokkal élesedett az az oldal, amellyel a kormány szerint 36 éves mulasztást pótoltak, és körülbelül 55–60 ezer egykori hálózati személy iratát hozták nyilvánosságra. Azóta vélhetően magyarok százezrei írták be a nyitottaktak.hu keresőjébe családtagjaik és ismerőseik nevét, valamint ismert művészekét, sportolókét, politikusokét. A találatok persze még mindig esetlegesek, ahogyan azok a személyiségek is, akiket az alábbiakban felsorolunk, és akiknek az adatbázisban a 6-os kartonjára vagy mágnesszalagra utaló információra bukkantunk. Fontos azonban hangsúlyozni, önmagában az, hogy egy személyt nyilvántartásba vettek, nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentett.

Vágó István, az egyik legismertebb magyar televíziós és későbbi DK-s politikus neve is köztük volt. Vágó neve egy mágnesszalagon szerepel, ez alapján Vágót a BM III/II-4-A alosztálya szervezte be, amely a külföldi hírszerzők felderítésével és elhárításával foglalkozott. A gyógyszerész végzettségű Vágó közismert volt széles nyelvtudásáról, folyékonyan beszélt angolul, németül, franciául és spanyolul, és társalgási szinten még több más nyelven. A Magyar Televízióhoz 1976-ban került, ahol vetélkedőműsorok vezetésével bízták meg, majd döntően erre épült az egész karrierje. Az adatlapon dátum nincs feltüntetve, de a beszervezése vélhetően már erre az időszakra esett, ugyanis a „Quiz” fedőnevet kapta. Vágó 2023-ban halt meg váratlanul, korábban soha nem beszélt nyilvánosan arról, hogy kémelhárítói munkát végzett volna.

Dévényi Tibort, a Magyar Televízió népszerű gyerekműsora, a Három kívánság arcát 1975 decemberében szervezte be a BM III/III-as csoportfőnöksége, és a „Déva” fedőnevet kapta. A 6-os kartonja szerint a beszervezése hazafias alapon történt, a tevékenysége pedig az ifjúságvédelemre irányult, ami a fiatalok különböző csoportjainak megfigyelésével foglalkozott. Mindez érthető, hiszen Dévényi volt az egyik első magyar DJ. Az utolsó dátum 1977 márciusa a kartonon. Dévényi a rendszerváltás után is folytatta a munkát a Magyar Televízióban, többek közt Tibi bácsi elintézi című kívánságműsorával, és jelenleg is fut műsora a Retro Rádióban.

Márkus Lászlót, a szocializmus időszakának egyik legismertebb színészét a nyilvánosságra hozott adatok alapján 1958-ban szervezte be a belső elhárítás. A Madách Színház társulati tagját, akit a későbbi generációk a híres Három nővér-paródiából és a Frédi és Béni rajzfilmek szinkronhangjaként ismerhetnek, „Szabó Mihály” fedőnéven és ügynökként regisztrálták, beszervezésének alapjául pedig „terhelt adatok” szolgáltak. Kódja a 07 – kizárt hálózati személy, és az iraton az 1965-ös dátum az utolsó pecsét.

Medveczky Ilona táncművész „Kleopátra” fedőnéven szerepel az egyik mágnesszalagon, ami hálózati személyek adatait tartalmazza. A táncszínpadok és a szocializmus revüinek egykori sztárja két foglalkoztatási kódot is kapott: 07-es és 17-es kizárt hálózati személy. Utóbbi lényege, hogy a személyhez tartozó operatív iratokat később – például az 1989-es rendszerváltás idején – fizikailag megsemmisítették.

Maár Gyula nevére nem adott a kereső találatot, a „Filmes” fedőnevet beírva találtuk meg azt a 6-os kartont, amelyet Mahr Dezső Gyula nevére állítottak ki. Az 1934. augusztus 2-i születési dátum és a munkahely sorában olvasható Filmtudományi Intézet együtt azt valószínűsíti, hogy Maár Gyula filmrendezőről van szó. Az irat szerint a beszervezés ideje 1960. december 22., az utolsó dátum 1964. május 4. Maár az életrajza szerint ekkoriban tanított néhány évig, és a Magyar Filmtudományi Intézettel is munkakapcsolatban állt. Ha valóban a Kossuth-díjas filmrendező és Törőcsik Mari egykori férjének hálózati iratára bukkantunk, akkor Maár Gyulát a kartonja szerint hazafias alapon szervezték be, osztályozása ügynök, foglalkozási vonala kémelhárító volt, és irattári anyag is található a neve alatt. A filmrendező unokája, Járai Máté színész lapunknak azt mondta: nagyapja ‘56 után 3 évet élt külföldön, az ’56-os forradalomban vállalt szerepe miatt pedig később rettegett a szankcióktól, ezért nem hiszi, hogy Maár jelentett volna.

Szikora Jánost, a Vígszínház akkori rendezőjét a 6-os kartonja szerint 1987-ben, 37 éves korában szervezték be, és 1989 júniusában kérte a kapcsolat megszakítását. Fedőneve „Károly” volt, és mint titkosított kizárt hálózati személy szerepel a nyilvántartásban. A Jászai Mari-díjas rendező 2012-től egészen tavalyig a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója volt, és ő rendezte 2002-ben az újonnan megépült Nemzeti Színház nyitóelőadását, Az ember tragédiáját.

Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész 6-os kartonján a „Sas Róbert” fedőnév olvasható, a beszervezés módja a „hazafias/komp.a.felh.”, a beszervezés idejénél 1979. július 5. látszik, az utolsó dátum pedig ugyanaz az év július 31-e, valamint kizárt hálózati személyként van feltüntetve. A kolozsvári születésű Selmeczi a Színházi- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, és ő a zeneszerzője sok más mellett Gothár Péter Megáll az idő és Idő van című filmjeinek.

Patyi András alkotmánybírót 1988 augusztusában szervezték be, de alig fél évvel később már ki is zárták, mert „a találkozókra nem járt el”. A szegedi egyetemen volt ekkoriban joghallgató. A 6-os kartonja szerint az ifjúságvédelem volt a foglalkoztatási vonala és „Kocsis Márton” a fedőneve. Az Alkotmánybíróság erre az információra így reagált: „Semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy egy alkotmánybíró személyes adatai szerepelnek egy nyilvánosságra hozott 6-os kartonon. Érdemben reagálni minden körülmény megismerése után fogunk”.

Simonyi Andrást, Magyarország korábbi washingtoni nagykövetét szintén egyetemistaként szervezték be még 1975-ben. „Mészáros” fedőnéven egészen 1984-ig volt hálózati személy, és neki is az ifjúságvédelem volt a területe. Ekkor „munkaköri változás” miatt zárták ki titkosítás mellett. Simonyi 1984-től az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársa volt, 1995 és 2007 között pedig nagykövetként tevékenykedett a NATO-ban és Washingtonban.

Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész a Madách Színház színésze volt, amikor 1984-ben beszervezték. „Tatár” fedőnéven a kulturális élet szereplőiről vártak tőle jelentéseket. Gátiról fennmaradt 6-os akta, mágnesszalag és B-napló bejegyzés is, de azt nem lehet biztosan tudni, hogy jelentett-e valamit, mert az aktáját nem zárták le. Emiatt nem szerepel az ezeket esetleg tartalmazó munkadossziéra utaló bejegyzés a dokumentumok közt.

Korniss Péter fotográfus már az akták megnyitása előtt bejelentette, hogy ügynök volt. A fotográfus dossziéja nem Korniss, hanem csak „Kornis” névvel szerepel a nyilvános adatbázisban. Kornisst az elmondása szerint 1957 márciusában, a Gyűjtőfogházban szervezték be, miután hosszú börtönbüntetéssel fenyegették. Visszaemlékezése szerint „Pál” fedőnéven jelentett, és a jelentéseit egy Népszabadságba rejtve adta át, de arra már nem emlékszik pontosan, miről kellett beszámolnia. Azt állítja, érdemi információkkal nem tudta segíteni a titkosrendőrséget. „Utoljára 1963-ban találkoztam az állambiztonság embereivel, de mint a 6-os kartonomról megtudtam, csak 1966-ban zártak ki a hálózatból” – mondta a Válasz Online-nak. Korniss bocsánatot kért amiatt, hogy erről csak most kezdett el beszélni.

Foky Ottó bábfilmrendezőről, a Misi mókus és Mirr-murr cica megalkotójáról mágnesszalag és 6-os karton is fennmaradt. Ezek szerint 1973-ban szervezték be, ekkor már rajzfilmrendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdiónál. Az aktája alapján a filmipar és a kulturális élet szereplőiről kellett jelentést tennie. Fedőneve „Berényi Miklós” volt. Az iraton rosszul olvasható, de valószínűleg a nyugdíjba vonulásával zárták ki a hálózati személyek közül. Foky 2012-ben hunyt el.

Szikora Róberté az egyik legismertebb név a hálózati információk között található személyek között. A Hungária, majd az R-GO meghatározó zenészét 1984. február 10-én szervezték be, és a kartonjából az is kiderül, hogy az 1990-es rendszerváltás pillanatában még aktív/élő hálózati személy volt. Szikora a kartonon a „Nanu-Nanu” fedőnevet kapta, és amikor ezzel szembesítettük, elnevette magát. Szikora lapunknak azt mondta: nem volt besúgó, nem írt alá semmit és senkiről nem jelentett.

Kékes Zoltán szintén hálózati személy volt, így a Hungáriában nem Szikora volt az egyetlen beszervezett. A „Sziszi” becenéven ismert zenész, aki a Dolly Rollban is játszott, 1979-től viszont „Mókus” fedőnéven szerepelt a 6-os aktájában. A kulturális területről adhatott be jelentéseket a III/III-as osztálynak.

Környei Attiláról, az R-GO egy másik alapítótagjáról is található 6-os karton. Eszerint Környeit 1988. július 12-én szervezték be, az 1990-es rendszerváltáskor még aktív/élő hálózati személyként tartották számon, de a jelentései neki sem kerültek leltárba. Környei telefonon kérdésünkre azt mondta, megdöbbentette a 6-os karton híre, állítása szerint nem adott le senkiről jelentést. Környei 1988-ban már koncertszervezőként dolgozott, addigra már kilépett az R-GO-ból.

Beer Miklós, a Váci katolikus egyházmegye nyugalmazott püspöke az egyik nyugalmazott egyházi vezető azok közül, akik szerepelnek a nyilvánosságra hozott akták között. A 6-os kartonja szerint 1988 nyarán szervezték be, ám ő egy november 2-i interjúban azt mondta: évekig fogalma sem volt róla, hogy hálózati személy, mert hivatalos beszervezés nem történt az esetében.

Mayer Mihályt, a pécsi egyházmegye egykori püspökét vele szinte egy időben szervezhették be. A most 85 éves püspök 1988 őszén került az állambiztonság hálózati személyeinek nyilvántartásába, egy évvel azelőtt, hogy segédpüspökké nevezték volna ki. Azért is érdekes a 6-os aktája, mert Mayer már 2001-ben helyesbítési kérelmet adott be a levéltárhoz. Ebben azt írta, hogy az aktában említett tiszt többször járt nála Szekszárdon, de ő azt hitte, hogy csak a kinevezésével kapcsolatosan érdeklődik. Mayer aktájában szintén nem szerepel munkadossziéra utaló adat, így lehet, hogy ő is Beerhez hasonlóan járt el. A püspök egyébként 2011-ben lemondott, miután kiderült, hogy a pécsi egyházmegye cégei adócsalási és egyéb gazdasági bűncselekményekben voltak érintettek.

Szirtes András filmrendező neve szintén felbukkant a 6-os akták között. 1974 nyarán szervezte be a BM III/III-as csoportfőnöksége, 1977-ig pedig aktív hálózati személy volt. 1977-től kezdve „pihentették” a dossziéja szerint, majd 1978-ban családi okokra hivatkozva kizárták. Ez az időszak egyébként pont egybevág egyetemi éveivel. Titkos megbízottként Szirtes korábbi politikai elítéltekre volt ráállítva. „Szakács” volt a fedőneve, és feltételezhető, hogy írt is jelentéseket, mert a kartonjában szerepel munkadossziéra utaló iratszám. Szirtes három éve halt meg 72 évesen. Munkái közül a legismertebb a Hajnal (Allegro) című kísérleti film, amelyen öt éven át, 1973-tól 1978-ig dolgozott.

Zubornyák Zoltán színész 1961-ben született, róla a rendszerváltás előtti utolsó pillanatban, 1989. május 9-én született egy karton, 28 éves korában. A beszervezés alapja a „beszervezési alapok kombinációja”, ami az állambiztonsági szóhasználatban azt jelenti, hogy két vagy több különböző beszervezési módszert, motivációt vagy kényszerítő eszközt egymással kombinálva alkalmaztak. A feladatként a kulturális elhárítás van megadva.

Baczakó Péter olimpiai és világbajnok magyar súlyemelőt, edzőt 1975 szeptemberében szervezték be „Czakó” néven, és az aktája szerint 1981-ben zárult le a hálózati tevékenysége a változó életkörülményei miatt. 6-os karton és a mágnesszalagon rögzített alapadat is fennmaradt róla, ez alapján az ifjúságvédelem területéről kellett jelentenie. Baczakó 2008-ban halt meg.