Orvos-Tóth Noémi és Szabó Andrea is helyet kapott az ügynökakták társadalmi hatásainak kezelésére létrehozott új testületben

November 4-től, szerdától bárki számára online elérhetők lesznek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött 6-os kartonok, B-naplók és mágnesszalagos nyilvántartások digitális másolatai. Ennek okán Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy új, független és interdiszciplináris szakértői testületet kért fel a nyilvánosságra hozatal társadalmi hatásainak kezelésére. A testületben több történész, szociológus, pszichológus és lelkigondozó is helyet kapott, akik közösen dolgoznak a múlt feldolgozását segítő szakmai ajánlásokon.

A testület tagja:

• Dr. Joób Máté teológus, lelkész és lelkigondozó;
• Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója;
• Dr. Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja;
• Dr. habil. Szabó Andrea szociológus, politológus;
• Dr. Szekér Nóra történész, levéltáros;
• Dr. Szokolay Domokos történész.

„Célunk, hogy megteremtsük a nyílt, őszinte párbeszéd feltételeit, és hogy a szembenézés ne újabb megbélyegzéshez vezessen. Megértést, mélyebb történelmi önismeretet és helyreálló társadalmi bizalmat szeretnénk elérni. Hiszem, hogy ez a folyamat a nemzeti megbékélés és demokratikus kultúránk megerősítésének fontos állomása lehet. Legyen miénk az utolsó nemzedék, amelynek még a múlt titkaival kellett együtt élnie” – írta Facebook-oldalán Tarr Zoltán. A miniszter megköszönte a testület tagjainak, hogy elfogadták a felkérést, és hogy tudásukkal, tapasztalatukkal segítik ezt a munkát.

Tarr szerint a Tisza-kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával teljesíti a rendszerváltás több mint három évtizede halogatott ígéretét, Magyarország pedig lezárja a hallgatás korát. „Ez azonban csak az első lépés. A múlt sebei, a szégyen és a kimondatlan sérelmek generációkon át öröklődnek, és gyógyításukhoz szakmai segítségre is szükség van” – tette hozzá a miniszter.

A társadalomnak feladata van az ügynökakták nyilvánosságra kerülésével, kérdés, hogy meglesz-e az ehhez szükséges érettség – többek között erről beszélt Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató az Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes beszélgetéssorozat első epizódjában a Duna TV-n kedd este.

Az MTI beszámolója szerint Szekér Nóra azt mondta, hogy az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra szerdán. Orvos-Tóth Noémi szerint a társadalomnak feladata van az új információkkal. A befogadó dolga, hogy ne azonnal ítélkezzen, „lassítson”. Önmérséklettel vizsgálja az információkat és a körülményeket. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy az aktákon keresztül szembesülhetünk az „emberi gyarlósággal”. Kérdés, hogy mindehhez kellő érettséggel tud-e viszonyulni a társadalom. Lesznek olyan családok, amelyeknek át kell írniuk a narratívájukat, előfordulhat identitáskrízis. A szülőkbe, nagyszülőkbe vetett hitet rombolhatják le a most lelepleződő családi titkok – tette hozzá Orvos-Tóth.

Szekér Nóra azt is hangsúlyozta, hogy a társadalomnak dolga lesz a napvilágra kerülő új információkkal: meg kell érteni az iratokat, aztán párbeszédet kell folytatni egymással. A történész arra figyelmeztetett, hogy egy diktatúra állambiztonsága „furmányos intézmény”. Amikor például azt olvassuk egy dokumentumban, hogy az ügynököt hazafias alapon szervezték be, egyáltalán nem biztos, hogy ez az igazság. A diktatúra állambiztonsága a beszervezni kívánt személyt gyakran zsarolta, például gyermeke jövőjével, azzal, hogy gyermeke nem kapja meg a szükséges gyógyszert, vagy hogy nem tanulhat tovább. Ugyanakkor olyan ügynök is volt, aki helyzetével visszaélve akart bosszút állni valamiért a megfigyelt emberen. A diktatúrában az egyének megtörése vezetett a társadalom megtöréséhez – mondta Szekér.

Szerdán történelmi fordulóponthoz érkezik Magyarország: megkezdődik a köznyelvben csak ügynökaktákként emlegetett dokumentumcsomag nyilvánosságra hozatala. A részben most, részben február 25-én megnyitni tervezett aktákban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szakértői szerint 55-60 ezer név lesz olvasható, azaz „szinte mindenki talál majd hálózati személyt a családjában”.

A Telexen külön mellékletben foglalkozunk az ügynökaktákkal.