„Szinte mindenki fog hálózati személyt találni a családban” – nemsokára kiderül, kiket szervezhettek be a kommunizmus alatt

„Nemzetközi szinten is egyedülálló, ami most történik” – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója az intézmény keddi sajtótájékoztatóján a levéltárban. A tájékoztatón kiderült, hogy a közbeszédben csak ügynökaktáknak hívott, előbb november 4-én, majd 2027. február 25-én nyilvánosságra hozandó aktákban összesen körülbelül 55-60 ezer név lesz olvasható, de ebből csak nagyjából 9 ezer ember beszervezési körülményeit fogjuk majd megismerni.

„Szinte mindenki fog hálózati személyt találni a családban” – mondta a levéltár tudományos főosztályának vezetője, Papp István egy keddi sajtótájékoztatón, amit a levéltárban tartottak.

Cseh Gergő Bendegúz szerint a közvélekedéssel ellentétben az akták nyilvánosságra hozatala ilyen mértékben nem történt meg a keleti blokk más országaiban. „Németországban egyetlen nevet se hoztak nyilvánosságra.” Elmondta, szerinte is „sok családot, közösséget érzékenyen fog érinteni” az, ami az iratokból kiderül majd.

Papp István hangsúlyozta, óvatosnak, körültekintőnek kell lennünk az adatokkal, amik „le fognak menni helyi szintre” is, akár „a mi nagyapánk, szeretett szomszédunk” is ott szerepelhet majd az iratokban, és ez „nagyon hamar nyilvánvaló lesz”. „A diktatúra viszonyai nagyon bonyolultak, sokkal jobban áthatják a mindennapjainkat, mint ahogy azt gondolni szeretnénk” – mondta Papp István főosztályvezető.

„Sokan gondolják azt, hogy nagy durranás lesz” – mondta újságírói kérdésre a levéltár főigazgatója, aki pontosan nem akarta kifejteni, ő is erre számít-e, de annyit elmondott, hogy a nevek között „biztosan lesznek közéleti szereplők is”. Elmondta ugyanakkor, hogy a Kádár-rendszer óta eltelt idő miatt szerinte abból a nagyjából 50-60 ezer névből, ami kiderül majd, mindössze 1-2 ezer lehet még jelenleg is munkaképes korú, nagyjából 5-8 ezren lehetnek azok, akik még életben vannak.

A főigazgató a tájékoztató elején részletesen elmondta, mik derülhetnek ki pontosan azokból az iratokból, amiket nyilvánosságra fognak hozni. A levéltár munkatársai rengeteget dolgoztak, átszervezték az egész munkarendjüket azért, hogy november 4-én valóban nyilvánosságra tudják hozni a dokumentumok első részletét, de úgy gondolja, ez sikerülni is fog. Azt még nem tudják, hogy a november 4-i eseményen melyik állami méltóságok fognak pontosan megjelenni. Egy vendég neve viszont már fix:

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban jelezte, hogy mindenképpen részt fog venni az eseményen.

A dokumentumokat egy kereshető adatbázisba fogják feltölteni, ami a teljesen nyilvánosan, azonosítás nélkül is használható www.nyitottaktak.hu oldalon lesz elérhető, november 4-én itt három irattípusra lehet majd rákeresni.

• A 6-os karton a beszervezett, illetve sikertelenül beszervezni próbált személyek nyilvántartási kartonja. Ebből kiderülnek az érintettek személyes adatai, a beszervezéssel kapcsolatos bizonyos információk.
• A hálózati személyek beszervezési dossziéjának (B-dossziéjának) irattározásakor használt nyilvántartó könyvek, a B-naplók is kikerülnek, ezek segítségével tekinthető át a B-dossziék nyilvántartása, azonosíthatók a hálózati munkához kapcsolódó iratok. Fontos viszont, hogy maguk a B-dossziék majd csak 2027 februárjában lesznek kereshetők az oldalon.
• Fent lesznek a mágnesszalagok is, amikről viszont elmondta a főigazgató, hogy ezeken soha nem voltak például fényképek, vagy más dokumentumok másolatai. Egyszerű adatsorok vannak ezeken, amelyeket úgy kell elképzelni, mintha Excel-táblák lennének. Csak áttételesen, több forrást összerakva lesznek ezek használhatók. Képet is mutatott arról Cseh Gergő Bendegúz főigazgató, pontosan milyen adatok derülnek majd ki a mágnesszalagokból. Többek között az érintett neve, születési helye, születési ideje, az anyja neve és a beszervezési dossziéjának száma lesz kiolvasható ezekből.

Vagyis személyes adatok valóban ki fognak derülni azokról, akiket sikeresen vagy sikertelenül beszerveztek a kommunista rendszerben. Fontos viszont megjegyezni, hogy melyek azok az adatok, amik nem fognak kiderülni. Kitakarások lesznek a dokumentumokban azoknál a részeknél, ahol az érintettek egészségi állapotáról, kóros szenvedélyeikről, szexuális életéről, szexuális irányultságáról szóló adatok szerepelnek. Ez nem a levéltár döntése, a Tisza-kormány által benyújtott törvényjavaslat határozza ezt meg.

Cseh Gergő Bendegúz főigazgató megjegyezte azt is: a levéltár lehetőséget biztosít minden érintettnek, akinek a neve kikerül arra, hogy helyesbítést kérjen az iratokhoz. Ha kér ilyet valaki, akkor a helyesbítést hozzá fogja rakni a levéltár a dokumentumokhoz, ami a főigazgató szerint kiegyensúlyozottságot biztosít majd.

A főigazgató elmondta azt is, hogy sok irat azért nem lesz elérhető, mert valamilyen formában eltűnt. Ez sok esetben azért történhetett meg, mert valamikor törölték az iratokat. A megbízható kutatások szerint 150-160 ezer embert szervezhettek be, de a dokumentumokban 50-60 ezer nevet fognak nyilvánosságra hozni – mondta a főigazgató.

Életek dobozokban

Speciális körülmények között, a napfénytől elzártan, folyamatosan 17-18 fokon, 50 százalék körüli páratartalomban, egy pincében tárolják azokat a dokumentumokat, amiket az állambiztonsági szolgálatok készítettek – tudtuk meg Vörös Gézától, aki az ÁBTL levéltári főosztályát vezeti. Ő tartotta a sajtósoknak a tájékoztató utáni raktárbejárást. A csak mágneskártyákkal nyitható ajtók mögött megbújó legnagyobb raktárhelyiségben több száz négyzetméteren, rengeteg salgópolcon tornyosulnak a dossziékkal teli papírdobozok.

A raktárbejáráson Vörös Géza részletesen kifejtette, a levéltár milyen típusú dokumentumokat tárol azokról az emberekről, akikről az állambiztonsági szolgálatok azt gondolták, államellenes bűncselekményeket követtek el, vagy terveztek elkövetni. Megmutatta azokat, amiket megismerhet majd a nyilvánosság, így például a beszervezési dossziékat, vagyis például a mágnesszalagokat vagy a B-dossziékat, ahogy azokat is, amik továbbra is rejtve maradnak majd, legalábbis a szélesebb nyilvánosság előtt. Ilyenek például a munkadossziék, amikben a konkrét jelentések szerepelnek. Ugyan nyilvánosan nem lesznek elérhetők, a saját magukra vagy elhunyt családtagjukra vonatkozó iratokat az állampolgárok továbbra is kikérhetik ezeket a levéltártól.