Napokon belül újraindulhat az izlandi vulkánkitörés, csak azt nem tudni, hogy hol
2023. július 7. – 12:22
Közel egy évvel a legutóbbi izlandi vulkánkitörés után ismét a figyelem középpontjába került a Reykjanes-félsziget. Kedd este óta, azaz két és fél nap alatt több mint 6000 földrengést regisztráltak pontosan azon a területen, ahol 2021-ben, majd 2022-ben is vulkánkitörés zajlott. A földmozgásokat a fővárosban, Reykjavíkban is rendszeresen érezni lehet. Mindehhez az is társul, hogy április vége óta folyamatosan emelkedik a felszín, amit az alatta felnyomuló magma nyomása okoz. A radarfelvételek értékelései alapján ez a felpúposodás már a 18 centit is elérte. A számítások szerint pedig a magma már csak alig egy kilométerre lehet a felszín alatt, ezt a földrengések fészekmélységéből is tudjuk. Mindezek alapján egy közeli órákban vagy napokban elinduló vulkánkitörés esélye jelentős.
Ugyanakkor rendkívül nehéz dolog előre jelezni egy vulkánkitörést, hiszen nagy kihívást jelent pontosan megmondani, mikor és hol kezdődik majd, illetve hogy a magma milyen módon jut majd a felszínre. Izlandon a Föld egyik legjobban működő vulkánmegfigyelő műszeres hálózata van, ami minden rezdülést felfog, a kiválóan képzett szakemberek pedig ezekből készítenek előrejelzést. Az elmúlt napok jelei alapján a vulkanológusok azt jelzik, hogy bármikor elindulhat egy újabb vulkánkitörés.
Mégis, a kérdés fennáll, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, illetve hol nyílik meg a föld. A Reykjanes-félszigeten ugyanis nincs egy jól meghatározható vulkán, ez egy vulkáni mező, ahol mindig máshol történik felhasadás és kezdődik lávaöntő kitörés. A mostani földrengések ugyan a 2021-es és 2022-es kitörések térségében zajlanak, de
a legtöbb rengés most némileg észak-keletebbre, a Keilir hegy közelében pattan ki, és ha itt indul meg egy vulkánkitörés, az nagyobb veszélyt jelenthet, mint a korábbiak, amikor elzárt völgyekben terült szét a láva.
Lesz újabb vulkánkitörés Izlandon? Habár minden jel erre mutat, arra is van esély, hogy a magma megakad és nem megy tovább, volt ilyenre is példa 2022 elején. De miért zajlik ilyen szakaszosan egy vulkáni működés és ez meddig tarthat? Ahhoz, hogy ezt megértsük, fel kell tárni e terület korábbi vulkáni működésének történetét. A Reykjanes-félszigeten a vulkánkitörések hosszú, több száz éves szunnyadási időszakokkal elválasztva történnek, és az aktív időszakokban akár évtizedeken keresztül zajlik a vulkáni működés. A 2021-es lávaöntő kitörés mintegy 800 év nyugalom után következett be, és jó eséllyel ezzel egy hosszú vulkáni periódus indult el. Ez azt jelenti, hogy ismétlődő vulkánkitörések várhatók kis, jellemzően néhány hónapos vagy éves szünetekkel, és ez a helyzet néhány évtizedig eltarthat. Az elmúlt két év eseményei ezt az előrejelzést támasztja alá.
A Reykjanes-félsziget egy aktív tektonikai terület, ahol két nagy kőzetlemez távolodása miatt kialakult óceáni hátság egy úgynevezett transzform törészóna mentén keletebbre tolódik. Egy ilyen területen számos hosszanti törészóna alakul ki, ami mentén oldalirányú mozgások valósulnak meg. Ezek a gyengeségi zónák kedvező lehetőséget teremtenek a földköpeny részleges olvadásával kialakult magma gyors felnyomulására. Ennek eseményei zajlanak jelenleg is Izlandon, de a fentebb taglalt kérdések még válaszokra várnak – nem tudni, pontosan mikor és mennyi magma bukkan a felszínre, ez a korábbi kitörések közelében, vagy egy újabb helyen történik meg, esetleg egy másik alkalommal indít el vulkánkitörést a most föld alatt maradó magma.
Most még folyamatosan reng a föld, azonban korábbi vulkánkitörések előjeleit értékelve az mondható, hogy egy vulkánkitörés esélye akkor nő meg még jobban, ha a földmozgások száma lecsökken. Ekkor érdemes igazán figyelni!
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport