Durva vulkánkitöréses időszakot várnak Izlandon a szakértők

2022. augusztus 03. – 12:42

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Izlandon a napokban három vulkán esetében is készültséget rendeltek el. Az Askja felszíne egy év alatt 35 centimétert emelkedett, ennek pedig egyetlen oka lehet, a földköpenyből a vulkán alá nyomuló magma nyomóereje. Egyelőre nem utal jel közelgő kitörésre, azonban tudni kell, hogy a vulkán képes nagy robbanásos vulkáni működésre. Utoljára 1961-ben tört ki, az 1875-ös nagy kitörésének vulkáni hamuanyagát pedig szerte Észak-Európában, sőt még Romániában is megtalálták. Emelték a készültségi fokot a Vatnajökull jégsapkája alatt lévő Grimsvötn tűzhányó esetében is, mivel szokatlan földrengésrajt figyeltek meg kedd délután. Ez a vulkán Izland egyik legaktívabb tűzhányója, utoljára 2011-ben tört ki, matematikailag már várható az újabb kitörése (persze a vulkánok nem statisztikai mutatók alapján működnek).

A legnagyobb érdeklődés azonban egy harmadik területre irányul, a Reykjanes-félszigetre, ahol 2011-ben hat hónapon keresztül zajlott a turisták tízezreit vonzó lávaöntő vulkáni működés. Július 30-án, szombat délben aztán váratlanul kezdődött egy erős földrengésraj, három nap alatt több mint tízezer földmozgást regisztráltak, azaz szinte folyamatosan reng a föld a térségben. A legerősebb földmozgás vasárnap délután történt, erőssége 5,4 magnitúdó volt, ami a tengerparti Grindavík településen megmozgatta a házakban lévő tárgyakat (Izland házait mind szigorú földrengésbiztos technológiával építik) és kisebb riadalmat keltett. 130 földrengés haladta meg a 3 magnitúdót, 17 a 4 magnitúdót, mindez jóval erősebb szeizmikus krízist jelent, mint ami a 2021-es vulkánkitörést megelőzte.

A tavalyi vulkáni működést megelőző jelekhez hasonló képet mutatott a földfelszínmozgást érzékenyen jelző, úgynevezett InSAR térkép is, ami több mint 10 centiméteres oldalirányú elmozdulást jelzett. Ez összhangban van azzal, hogy a Reykjanes-félsziget a Közép-Atlanti hátság folytatásában van, és rajta számos aktív oldalelmozdulásos törésvonal található. Egy ilyen törésvonal mentén indultak meg a földlökések, a kialakuló hasadékba pedig a mélyből magma nyomult fel, ami további tágítást okozott. Ezzel magyarázható a szinte folyamatos jelenlegi földrengésraj is. A kedd esti szakértői értelmezés szerint a magma már csak egy kilométer mélységben van, nagyjából a korábbi vulkáni terület, a Fagradalsfjall térség közelében. A magma feláramlási sebessége nagyobbnak becsülhető, mint az egy évvel korábbi eseménynél.

Lesz vulkánkitörés vagy sem?

Nem először vetődik fel a kérdés a tavalyi vulkáni működés után. Idén télen volt már egy ehhez hasonló földrengéses időszak, amikor már nagyon közel volt a helyzet ahhoz, hogy a magma a felszínre jusson. Akkor ez nem következett be, most azt lehet mondani, hogy az esély nőtt. Mindez illeszkedik abba a képbe, amit a vulkanológusok már tavaly előre jeleztek: a térségben fel kell készülni egy hosszú vulkáni kitörésekkel tarkított időszakra. 2021-ben mintegy 800 év nyugalom után indult be a vulkáni működés és a korábbi, több ezer évre visszamenő vulkáni eseményeket értékelve az látható, hogy ezen a területen nagy időbeli különbséggel következnek az aktív vulkáni időszakok, ezek pedig akár évtizedeken keresztül eltarthatnak. Ez nem folyamatos vulkánkitörést jelent, hanem kisebb-nagyobb szünetekkel zajló aktív vulkáni fázisokat.

A Reykjanes-félszigeten zajló vulkánkitörések alapvetően lávaöntő események, azonban nem szabad lebecsülni a potenciális veszélyt. Ez az ország legnagyobb népsűrűségű területe, nem messze van a főváros, Reykjavík, a keflavíki reptér és az egyik legnépszerűbb turisztikai látványosság, a Kék Lagúna. Az esetlegesen lávával elvágott utak megbéníthatják a közlekedést, rosszabb esetben létesítményekben, optikai kábelekben eshet kár.

A legnagyobb kérdés a kitörés helyszíne

2021-ben egy elzárt völgyben történt a vulkáni működés, ami nem jelentett így nagy veszélyt. A magma azonban legközelebb várhatóan máshol fog utat találni a felszínre. Egyes szakemberek azt is felvetették, hogy már most el kellene gondolkodni, hogy a keflavíki reptérnek legyen alternatívája. A jelenlegi adatok szerint egy esetlegesen most kezdődő vulkánkitörés a Fagradalsfjall terület közelében indulhat meg.

A térséget a legmodernebb megfigyelő eszközökkel vizsgálják, és felkészült vulkanológusok, geofizikus szakemberek értékelik az érkező jeleket. A nagy kihívás azonban előre jelezni egy jövőbeli eseményt, megválaszolni a „mikor”, a „hol” és a „milyen” kérdéseket – ezt pedig pontosan nem lehet, ez megmarad a szakma nagy, izgalmas kihívásának.

A szerző geológus, vulkanológus, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!