Itt az ideje, hogy kidobja az évek óta porosodó fájdalomcsillapítót

Az élelmiszerekkel kapcsolatban sokszor szóba kerül a szavatossági és lejárati idő, és az is, hogy mennyire kell ezt tulajdonképpen komolyan venni. A gyógyszerek esetében viszont ritkán téma, hogy ezeknek is van lejárati idejük, és ha ezután fogyasztjuk őket, sokkal nagyobb problémáink lehetnek, mint egy enyhe hascsikarás a lejárt joghurt után. Valószínűleg nagyon kevés olyan ember van, akinél ne lapulna egy-két doboz elfelejtett fájdalomcsillapító a fiók mélyén, vagy ne kerülgetné évek óta ugyanazt az aranyérkenőcsöt a fürdőben, pedig érdemes tudatosabban kezelni a gyógyszereket is.

Ezek esetében kevésbé lejárati időről, mint inkább eltarthatósági időről beszélhetünk, ezen pedig azt az időtartamot értjük, ameddig a gyógyszer megőrzi a fizikai, kémiai, mikrobiológiai és biogyógyszerészeti tulajdonságait, vagyis ameddig a minősége és a hatékonysága állandó.

„A legtöbb gyógyszernek egy és öt év közötti az eltarthatósági ideje. Ez mindig attól függ, hogy mennyire érzékeny a benne található gyógyszerhatóanyag – mondta a Telexnek Csupor Dezső szakgyógyszerész, a PirulaKalauz.hu főszerkesztője. – Vannak olyan vegyületek, amelyek nagyon lassan változnak, de ami kémiailag könnyebben bomlik, átalakul, az azt tartalmazó gyógyszereknek rövidebb a lejárati idejük.” Ilyen szempontból

mindegy, hogy fájdalomcsillapítóról, antibiotikumról vagy szorongásgátlóról van szó: nem a típus, hanem a hatóanyagok bomlási ideje a lényeg.

A lejárati időt aszerint határozzák meg, hogy mennyire gyorsan bomlik le a gyógyszerben található hatóanyag, ezt pedig úgynevezett stabilitási vizsgálatok segítségével tudják mérni. Ma gyorsított stabilitási vizsgálatokat alkalmaznak, amelyek során magasabb hőmérsékleten, ezáltal gyorsabban modellezik a bomlási reakciót, ez a korábbi eljárásokhoz képest sokkal időtakarékosabb. Az eltarthatósági időn belül a gyógyszerek hatóanyag-tartalma nem csökkenhet 90 százalék alá. Ennek megfelelően az az időpont tekintendő lejárati időnek, amikor a hatóanyag-csökkenés mértéke meghaladja a 10 százalékot. „A határidőt úgy húzzák meg, amikor még – a terméken feltüntetett tárolási körülmények között – legalább a hatóanyag 90 százaléka megmarad a termékben” – mondta Csupor Dezső.

Veszélyes lehet lejárt gyógyszert bevenni

Bár a pasztőrözött tej és a csokoládé valójában akkor romlik meg, amikor rossz lesz az íze, és nem akkor, amikor a szavatossági idő mondja, a gyógyszereknél érdemes ennél jobban odafigyelni: kifejezetten veszélyes is lehet lejárt gyógyszert fogyasztani. „A hatékonyság csökkenése egy dolog, a másik viszont az, hogy amikor egy gyógyszerhatóanyag bomlik, más anyagok keletkeznek belőle. Ezek a vegyületek általában nem tesznek túl jót a szervezetnek, tehát nem az jelenti a kockázatot, hogy kevesebb a hatóanyag, hanem az, hogy olyan anyag jelenik meg a bomlás következtében, aminek lehet káros hatása – mondta Csupor Dezső.

– Persze vannak olyan gyógyszerek, amelyek nagyon sokáig nem fognak átalakulni. Ilyen a jódtabletta, ami az atomfenyegetettség miatt most a sajtóban is gyakran szóba került. Ez valójában kálium-jodid, azaz egy szervetlen vegyület, ez ötszáz év múlva is olyan lesz, mint amilyen most. De ez a kivétel, az a gyakoribb, ha a gyógyszer szerves vegyületet tartalmaz, és melléktermékekkel bomlani kezd.”

A lejárati idők egyébként kicsit túlbiztosítottak, ennek pedig az az oka, hogy hajlamosak vagyunk nem előírt körülmények között tárolni a gyógyszereket. Szinte mindegyik gyakran használt szert szobahőmérsékleten kellene tartani, de a magyar háztartások jelentős részében nyáron például ennél sokkal melegebb van, ilyenkor a bomlási folyamatok felgyorsulhatnak. Az is előfordul, hogy a hűtőben tárolandó gyógyszer néha kint marad a konyhaasztalon, miután bevettünk belőle egy szemet. A gyártó általában úgy tervez és úgy állítja be a lejárati időt, hogy akkor is jó legyen, ha nem folyamatosan a megfelelő körülmények között tároljuk a gyógyszert.

Amennyiben bármilyen rendellenesség észlelhető a gyógyszeren – például nagyon porlik, elfolyósodik, vagy szín-, küllem-, esetleg állagváltozás történik –, nem szabad felhasználni a készítményt, még akkor sem, ha még a megadott eltarthatósági időn belül van.

Magánemberként nem érdemes kísérletezgetni a gyógyszerek eltarthatósági idejének kitolásával, de vannak olyan speciális körülmények, amikor a hivatalosan lejáró gyógyszerek is felhasználhatók maradnak. Ilyen például az, amikor katonasági raktárakban halmoznak fel gyógyszereket. „Ha egyszerre tízezer doboz jár le ugyanabban az időben, akkor jelentős kérdés, hogy ezeket valóban ki kell-e dobni, vagy még felhasználhatók lehetnek. Ilyenkor szoktak külön vizsgálatokat végezni ezeken a szereken, és ha ezekből a vizsgálatokból az derül ki, hogy az a konkrét gyógyszer, ami ott áll a raktárban, stabilitás szempontjából rendben van, nem bomlott le benne annyi hatóanyag, ami már problémát jelentene, akkor meghosszabbíthatják a lejárati időt. De ehhez komoly vizsgálatokra van szükség, ez nem az az eset, amikor én otthon úgy döntök, hogy két éve lejárt a fájdalomcsillapítóm, de jó lesz az még” – mondta Csupor Dezső.

Annak ellenére, hogy a korábban említett jódtabletták minősége valószínűleg évtizedekig ugyanolyan marad, a honvédségi raktárakban álló készleteket is szokták vizsgálni. Az ilyen, nagyobb mennyiségben tárolt szerek azonban nem kerülnek ki a lakossághoz.

Az étrend-kiegészítőknek is megvannak a veszélyeik

Az étrend-kiegészítőkben is ugyanúgy vannak olyan szerves vegyületek, amelyek átalakulnak, lebomlanak, viszont a szabályozás sokkal lazább, mint a gyógyszerek esetében. „Szokások ugyan vannak, itt is elvárják, hogy a hatóanyag kilencven százaléka megmaradjon a lejárati időn belül, de az a szabályozás, amely konkrétan jogszabályba foglalt és számon is kérhető, lazább, mint a gyógyszereknél” – mondta Csupor Dezső.

Pedig nem kevésbé veszélyes egy lejárt étrend-kiegészítőt beszedni, mint egy gyógyszert, ezúttal is minden az összetevőkön és azok kémiai bomlásán múlik. Hatóanyag-tartalmukat tekintve az étrend-kiegészítők igen sokfélék lehetnek: a vitamin- és ásványianyag-bevitel kiegészítésére szolgáló tablettákon, kapszulákon, pezsgőtablettákon túl gyógynövények széles skáláját, gombákat, növényi és állati eredetű hatóanyagokat, valamint egyéb, élettanilag aktív anyagokat is tartalmazhatnak.

A gyógyszerek és étrend-kiegészítők minőség-ellenőrzését is az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) végzi. Amikor egy adott gyógyszer forgalomba kerül, az engedélyeztetés során az OGYÉI bekéri azokat a vizsgálatokat, amelyek alapján a gyártó megállapította a lejárati időt. Az OGYÉI ellenőrzi, hogy a vizsgálatok alátámasztják-e az eltarthatósági időt. Az intézet ezenkívül szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel vizsgálja a forgalomban lévő termékek minőségét.

„Étrend-kiegészítők esetében ilyen rutinszerű ellenőrzés nincs beépítve a rendszerbe – mondta Csupor Dezső. – Néha vannak kampányszerű ellenőrzések, azok azonban általában nem a hatóanyag-tartalomra irányulnak. Inkább arra figyelnek, hogy a jelölések megfelelnek-e a valóságnak, tehát nem írja-e rá a gyártó, hogy gyógyítja a rákot, az ilyenekért szokott büntetni a hatóság. Azt is gyakran nézik, hogy nincs-e az étrend-kiegészítőben olyan összetevő, aminek semmi helye nem lenne ott.

– A lelkiismeretes étrendkiegészítő-gyártó is abból indul ki, hogy a terméknek az a lejárati ideje, ami a benne lévő összetevők közül a legrövidebb szavatossággal rendelkezik. Nem hasraütésszerűen írják rá, meddig jó, ha például van benne öt különböző vitamin, a leggyorsabban bomló lejárati idejével fog megegyezni az étrend-kiegészítőé is.”

A gyógyszertári kenőcsök lejáratát ökölszabály alapján határozzák meg

A gyógyszertárban kevert, más néven magisztrális szerek jelentős része hivatalos előirat alapján készül, amit az OGYÉI határoz meg. „Van egy hivatalos receptkönyv, amelyből az orvosok válogathatnak. Ha ebből, ilyen előírások alapján készül a termék, akkor a hivatalos előiratban ott van, meddig használható fel. Ezt a gyűjteményt az OGYÉI adja ki, és amikor a receptet kifejlesztették, megvizsgálták, hogy az adott termék mennyi ideig stabil” – mondta Csupor Dezső.

Az olyan gyógyszereknél azonban, amelyeket az adott orvos, gyógyszerész úgy készít el, hogy nincs rá bejáratott recept, ökölszabály alapján állapítják meg, meddig tartható el. Vannak általánosan alkalmazott lejárati idők készítményformától függően, más vonatkozik például egy kenőcsre, és más egy porállagú gyógyszerre. Mérési adat viszont nincs arra, hogy ezek az egyedi összetételű szerek pontosan mikor veszítenek a hatóanyag-tartalmukból.

Ez talán a korábban olvasottak fényében veszélyesnek tűnhet, de fontos tudni, hogy ezeket a szereket általában személyre szabottan írják fel a betegnek, akinek a szer elkészültét követően el is kell kezdenie a szedését. A magisztrális gyógyszereket ennek megfelelően rövid időn belül fel kell használni, eltérően a házi patikában található fájdalomcsillapítóktól vagy görcsoldóktól, amelyek akár évekig állhatnak a szekrényben. „Nem azért vesszük meg, hogy legyen otthon, hanem van egy konkrét bajunk, és ahogy felírják nekünk, a gyógyszert elkezdjük alkalmazni. Pontosan az a lényege, hogy személyre szabott. Addig alkalmazzuk, amíg a panaszunk, a betegségünk meg nem szűnik. Ráadásul a gyógyszertárakban általában nem biztosíthatók azok a gyártási körülmények, mint a gyógyszergyárakban, és emiatt a lejárati idő is rövidebb, nem célszerű raktározni” – mondta a szakember.

Ne a kukába dobjuk a lejárt gyógyszert!

Ha a cikket olvasva most a fejéhez kapott, hogy négy éve lejárt otthon az aszpirin, ne azzal kezdje a gyógyszeres szekrény tisztogatását, hogy kidobja a termékeket a kukába: a háztartási hulladékból elég nagy eséllyel előbb-utóbb kikerül a környezetbe, ahol, ha felbomlik, komoly károkat okozhat. A legnagyobb probléma az, ha bekerül a vízrendszerbe, ahol kockázatot jelenthet a vizes élőhelyekre nézve.

2005 óta Magyarországon egy nagyon jól koordinált, zárt rendszerben működik a lejárt szavatosságú gyógyszerek kezelése, ami azt jelenti, hogy ezeket a készítményeket le lehet adni a patikákban, illetve minden olyan helyen, ahol gyógyszereket forgalmaznak, például bizonyos drogériákban is.

„Minden gyógyszertár köteles visszavenni a gyógyszerhulladékot. Ha valakinél lejáró gyógyszer van otthon, akkor teszi a legjobbat, ha ezt gyógyszertárba viszi vissza, ahonnan központilag összegyűjtik, és hulladékmegsemmisítőben úgy dolgozzák fel, hogy az ne terhelje a környezetet”

– mondta Csupor Dezső.

Egyetlen kivétel van a szabály alól: az injekciós tűket nem köteles visszavenni a gyógyszertár, mert a tárolásukra nincsenek meg a megfelelő feltételei. Ezeket orvosi rendelőkben, kórházakban és a szakrendelőkben kihelyezett veszélyesanyag-gyűjtőkbe lehet csak elhelyezni. A kábítószernek minősülő termékeket sem szabad a gyűjtődobozokban elhelyezni. Azokat gyógyszerészeknél kell leadni, ugyanis ezeket szigorú adminisztráció után, külön semmisítik meg.

A gyógyszerek és tűk dobozát azonban ne adjuk le, mert az csak a helyet foglalja – ezek nyugodtan mehetnek a háztartási hulladékba.