Több mint 4000 éves földpiramist találtak a Nagykunságban

Egy kunhalmot (más néven kurgánt vagy földpiramist) vizsgálnak a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kengyel határában a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich múzeum szakértői – közölte honlapján a nemzeti park (a hírt a 24.hu találta).

A kunhalomra nagyjából két éve bukkant rá az illetékes természetvédelmi őr, idézik fel a vizsgálat előzményeit, hozzátéve: annak állapota az évek során folyamatosan romlott, „a környékre jellemző kiváló termőképességű talaj miatt” a környékbeliek annak több mint felét elhordták. „A vizsgálat indokát is ez adta, a további roncsolás, bolygatás megakadályozása” – írják.

Miután létrehoztak egy függőleges falfelületet a földpiramisban – ez látható a fenti képen – a talajszelvény látványosan mutatta a korok lenyomatát, valamint leletként cserépdarabok is előkerültek. „Mindezek alapján a halom keletkezésének idejét a korai bronzkorra teszik a régész szakértők, ennek megfelelően kora a 4000 évet is meghaladhatja” – írja honlapján a nemzeti park.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy „a szántóföldi gazdálkodás mint veszélyeztető tényező, az elsők között szerepel a nyilvántartásban nem szereplő halmok kapcsán és az alföldi megyéket érinti főképpen”. A nemzeti park igazgatósága szerint ez azt jelenti, hogy nagyjából 600 kunhalom van közvetlenül kitéve ilyen kockázatnak, miközben ezeknek a földpiramisoknak egy része a piramisoknál is idősebb lehet.