Visszakozik a maszkviselés hatásosságát vizsgáló tanulmány kiadója

Sokan félreértelmezték a maszkok hatásosságát vizsgáló Cochrane-tanulmányt, köztük az egyik vezető szerző is rossz következtetéseket vont le az eredményekből – ezt Karla Soares-Weiser, a Cochrane Library főszerkesztője fejtette ki egy közleményben a véleményét a nagy port kavart írásról.

A Cochrane Library weboldalán olvasható közlemény szerint a metaanalízis nem a maszkviselés hatásosságát vizsgálta, hanem azt, hogy „a maszkviselést elősegítő beavatkozások lassítják-e a légúti vírusok terjedését, és az eredmények nem voltak meggyőzőek”.

„Tekintettel az elsődleges bizonyítékok korlátaira, az analízis nem képes eldönteni azt a kérdést, hogy a maszkviselés önmagában csökkenti-e a légúti vírusok elkapásának vagy terjesztésének kockázatát” – tette hozzá a szakértő.

A szóban forgó Cochrane-tanulmányról mi is bővebben írtunk. A kutatási eredmények szerint a 78 megfelelő minőségűnek ítélt, randomizált klinikai kutatás nem mutatta egyértelmű pozitív hatását a maszkviselésnek, sem az orvosi, sem az N95/P2-es maszkok esetében. A tanulmány szerint a vizsgált kutatások során magas volt az elfogultság esélye, az eredmények maguk pedig alacsony vagy közepes bizonyosságúak. A kutatásból levont konklúziók azonban megosztották a tudóstársadalmat.

A tanulmány azért is kapott ekkora hírverést, mert a Cochrane-analízisek a lehető legmagasabb minőségű kutatásokat gyűjtik össze és összegzik egy-egy előre meghatározott témában, most éppen az influenza- és koronavírusszerű kórokozók elleni fizikai védelmi módszerekkel kapcsolatban. A Cochrane-vizsgálatokat rendszeres időközönként frissítik, hogy mindig a legfrissebb tudományos eredményeket mutassák – ezért, és a nagyon szigorú protokoll miatt ezek kifejezetten magas minőségű tudományos konszenzust képviselnek.

A kutatás szerint a tudomány jelenleg azt mondja: nincs bizonyíték arra, hogy a maszkviselésnek lenne jelentősebb hatása a koronavírus közösségi terjedésére. Csakhogy ezt sokan úgy értelmezték, hogy nincs bizonyíték a maszkok hatásosságára általánosságban – a tanulmány azonban csak azt vizsgálta, hogy valós környezetben mennyire hatékonyan gátolják a maszkok a közösségi terjedést, a közösségi maszkviselés minden hiányosságával és hibájával együtt. Nem mikrobiológiai, virológiai kutatásokat összegeztek, hanem azt, hogy a való életben mennyire lassította a maszkviselés a terjedést, ez viszont nem a maszkok hatástalanságára, hanem a közösségi maszkviselés hibáira világít rá.

„A közösségi maszkviselés népszerűsítését célzó beavatkozások legfontosabb vizsgált kutatásában az intervenciós csoportban részt vevők 42,3 százaléka viselt maszkot, szemben a kontrollcsoport 13,3 százalékával” – írta Soares-Weiser. Ez is azt mutatja, hogy viszonylag kevesen viselték a maszkot, így a vizsgált kutatásokból lehetetlen megállapítani azt, hogy konkrétan a maszkviselés egyéni szinten hatásos-e, vagy sem.

„Az áttekintés eredeti összefoglalója kijelentette, hogy az általunk értékelt vizsgálatok alapján bizonytalanok vagyunk abban, hogy a maszkok vagy az N95/P2 légzőkészülékek viselése segít-e lelassítani a légúti vírusok terjedését. Ez a megfogalmazás félreérthető volt, amiért elnézést kérünk. Bár a tudományos bizonyítékok soha nem mentesek a félreérthető megfogalmazásoktól, felelősséget vállalunk azért, hogy nem tettük egyértelműbbé a konklúziót a kezdetektől fogva. Együttműködünk a metaanalízis szerzőivel azzal a céllal, hogy frissítsük az összefoglalót és az absztraktot, hogy egyértelművé tegyük: az áttekintés azt vizsgálta, hogy a maszkviselést elősegítő beavatkozások segítenek-e lassítani a légúti vírusok terjedését.”

Soares-Weiser a The New York Times szerint azt is mondta, hogy a tanulmány egyik vezető szerzője még súlyosabban félreértelmezte a maszkokra vonatkozó eredményeket, amikor egy interjúban azt mondta, hogy a kutatás bebizonyította: „nincs bizonyíték arra, hogy bármit is használnak”. Soares-Weiser azt mondta: „ez a kijelentés nem tükrözi pontosan azt, amit a felülvizsgálat megállapított”.

A kutató egyértelműen Tom Jeffersonra célzott, aki ebben az interjúban mondta ki ezeket a szavakat. Jefferson egyébként a Brownstone Intézet tagja, amelyet összekötöttek a Nagy Barrington Nyilatkozattal, amely egy nagy hírverést kapott lezárásellenes nyílt levél. 2020. október 4-én fogalmazták meg olyan orvosok és szakértők, akik a lezárások ellen és a természetes nyájimmunitás mellett foglaltak állást. Több mint 936 ezer aláírást gyűjtöttek össze állítólagos kutatóktól és szakértőktől online, de a Guardian korábban kiszúrta, hogy számos „álaláíró” is akadt közöttük, például olyan, aki „anyád egyetemén” doktorált vagy a neve a Macarena első sora volt. Az aláírók között találták még dr. Johnny Bananast és Cominic Dummings professzort, sőt 18 homeopatát is, akiknek sok közük nem lehetett a járványügyhöz.

Jefferson a saját blogján is ír az elemzésről, bár a szöveget olvasva az embernek inkább olyan érzése van, mintha nem elismert szakértő véleményét olvasná, hanem olyanét, aki belenyúlt a Covid-konteók kellős közepébe: a nürnbergi tárgyalásoktól kezdve a lezárások kifigurázásáig sok mindenre kitér, de azt is megjegyzi, hogy a Cochrane-review-ról nem jött ki sajtóközlemény, és hogy a „mainstream média” nem hozott le hírt róla. Korábban mi is megkerestük Jeffersont, aki kevés szabadidejére hivatkozva a fent említett podcasthoz irányított minket. A szóban forgó interjúban egyébként a Cochrane Intézetet is támadta, mondván, 2020-ban 7 hónapig visszatartották az elemzésüket úgy, hogy közben megjelenhettek olyan kutatások a maszkokról, amelyek szerinte „a megfelelő választ tartalmazták”.