Egyáltalán nem ritka vagy furcsa a keddi Heves vármegyei hangrobbanás

Nem kiugró jelenség a kedd délelőtti Heves vármegyei hangrobbanás, amelyről több bejelentés is érkezett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumához. A Földrengés Mérnöki Iroda szerint havonta több mint száz ehhez hasonló jelenséget észlelnek, ezek egyharmada földrengést jelez, kétharmada viszont mesterséges eredetű.

Mint azt tegnap a Telexen is megírtuk, hangos robbanás volt hallható kedden délelőtt Heves vármegyében, Átány, Boconád, Heves és Tarnaörs települések környékén. A kutatók a bejelentések nyomán megvizsgálták az esemény szeizmométerek által regisztrált hullámformáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenség nem földrengéshez kapcsolódik, hanem valamilyen helyi hatás következménye.

A jelenséget a Piszkéstetőn üzemelő infrahangállomáson is észlelték, így arra a következtetésre jutottak, hogy „nagy hanghatás” következménye lehetett.

Az esettel kapcsolatban megkerestük a Földrengés Mérnöki Irodát, kérdésünkre elmondták, egyáltalán nem egyedi jelenségről van szó. Mint mondták, a szeizmográf állomások észleléseinek csupán egynegyedét okozzák földrengések, háromnegyedét mesterséges, emberi tevékenységek, például robbantások okozzák. Ilyenek lehetnek a robbantások a kőbányákban, vagy a katonai lőtereken is. A Dabas melletti katonai lőtéren például rendszeresen semmisítenek meg világháborús bombákat, ezeket is észlelni szokták a műszerek. Hozzátették, ők az okokat nem vizsgálják, csupán rögzítik a jelenségeket, így azt sem tudják megmondani, pontosan mi okozhatta a keddi Heves vármegyei hangrobbanást.

A Földrengés Mérnöki Iroda szerint a Heves vármegyei eset csak annyiban furcsa, hogy míg az obszervatóriumhoz több bejelentés is érkezett a robbanásról, a katasztrófavédelemhez egy se (kedden kerestük a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központját, ők közölték: nem érkezett bejelentés a hanghatásról, és tűzoltói beavatkozást igénylő esemény sem történt a környéken).

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumát is kerestük bővebb tájékoztatásért, ők azt írták: „A lakossági bejelentések alapján megvizsgáltuk a területen üzemelő szeizmológiai állomások által regisztrált hullámformákat. Összesen két szeizmométer regisztrálta az eseményt egyidejűleg, ez alapján látható, hogy a jelentett települések között van az esemény forrása, de a hullámforma alakjából egyértelműen azonosítható, hogy nem földrengés által keltett jelről van szó.

Az eseményekhez kapcsolódóan az érintett településektől megközelítőleg 45 km-re elhelyezkedő piszkéstetői infrahang állomás is regisztrálta a jelet. Ez egy mikrobarométer, az állomás által regisztrált frekvenciatartomány az emberi érzékszervek által nem hallható, így Piszkéstetőn már biztosan nem hallotta a lakosság.

Az adatok együttes vizsgálata alapján annyit tudunk biztosan mondani, hogy egy légkörben terjedő hullámról van szó, amit egy erős, rövid, éles jel jelez összesen három műszeren. Vélhetően robbanásról, hangrobbanásról van szó, és biztosan nem földrengésről.”

Hozzátették, egyéb találgatásokban nem akarnak részt venni, mert az már nem az intézet hatáskörébe tartozik.

Kerestük a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányságot és a Heves vármegyei kormányhivatalt is, kérdésünkre közölték, hogy hozzájuk sem érkezett bejelentés az esettel kapcsolatban.

Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, azzal a kérdéssel, hogy okozhatták-e gyakorlatozó vadászgépek a hangrobbanást, amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Frissítés: A minisztérium válasza szerint a délelőtti órákban Heves vármegye térségében hajtottak végre kiképzési repülést a honvédség vadászgépei. „A feladat során – betartva minden jogszabályt – minden lakott települést előírásszerűen kerültek, nem repültek be föléjük” – írták hozzátéve, hogy még a hangsebesség feletti kiképzési repülések sem szoktak földrengésszerű érzést okozni.