Magyar kutatók találtak rá az emberi agy új kommunikációs útvonalára

2023. január 23. – 13:57

Másolás

Vágólapra másolva

Új kommunikációs útvonalat talált egy magyar kutatócsoport a gondolkodás központja, az agykéreg és a talamusz nevű agyterület között, amely kulcsszerepet játszik az agyba érkező információk feldolgozásában. A kutatás jelentőségét az adja, hogy az újonnan felfedezett idegpálya az agykéreg kiemelten fontos területét köti össze a talamusszal, így ez az újonnan felfedezett kapcsolat is befolyásolhatja, hogy a különböző idegrendszeri betegségek milyen módon jelennek meg – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia friss közleményéből.

A világ legfontosabb idegtudományi folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben december végén közölt tanulmány első szerzője Hádinger Nóra, a kutatócsoport vezetője pedig Acsády László volt. Mint a közlemény írja, a talamusz nagyon fontos szerepet játszik annak szabályozásában, hogy milyen információ haladhat át az agykéreg felé, ennek megfelelően pedig az agykéreg és a talamusz között már számos kapcsolat ismert. Az újonnan felfedezett pálya viszont csak az agykéreg homloklebenyét, a frontális kérget köti össze vele, egészen pontosan a frontális kéreg ötödik rétegi piramissejtjei vesznek benne részt, amelyek az agykéreg fő kimeneti csatornáját képezik.

A frontális kéreg az emberben nagyon fejlett, és nagyon összetett működést tesz lehetővé, így a legtöbb, rengeteg embert érintő neurológiai betegség, például a Parkinson-kór, a skizofrénia vagy az Alzheimer-kór is elsődlegesen a homloklebenyt érinti. A kéreg ötödik rétege az egész agykéreg legfontosabb kommunikációs kimenete, az itt lévő sejtek feltehetően fontos szerepet játszanak e betegségek kialakulásában is, ez az újonnan felfedezett kapcsolat pedig akár befolyásolhatja azt is, hogy a különböző idegrendszeri betegségek milyen módon jelennek meg.

„Az első gondolata az embernek ilyenkor nem az, hogy felfedezett egy új pályát, hanem az, hogy valami hiba történt, például rossz sejteket jelöltem meg, vagy más sikerült félre. Így ezután még számos kísérletet kellett végeznünk ahhoz, hogy teljes mértékben megbizonyodhassunk afelől, hogy valóban egy eddig nem látott kapcsolatot fedeztünk fel”

– mondta a felfedezésről Hádinger, kiemelve, hogy eredetileg nem is az volt a cél, hogy új agypályát keressenek, menet közben vette észre, hogy a tankönyvi adatokkal szemben a frontális kéregből induló idegeknek a talamusz gátlómagjában is vannak szinaptikus végződéseik.

Acsády László elmondta, hogy a KOKI talamuszkutató csoportja húsz éve alakult, és ezen agyterület összeköttetéseit vizsgálja, ő pedig öt évvel ezelőtt az Európai Tudományos Tanácstól (ERC) éppen a talamusz és az ötödik agykérgi réteg tanulmányozására nyertem el pályázati támogatást. Ez a munka, amelynek az eredményeit most publikáltuk, szinte a pályázat kezdete óta, öt éve folyik, az eredményei pedig szerinte messze túlmutatnak a pálya egyszerű leírásán, kiderült például, hogy a pálya funkciója az agykérgi szinkronitás detektálása lehet.

Mint mondta, hihetetlenül izgalmas kérdés, hogy ez a gátló kapcsolat miért csak a homloklebennyel köti össze a talamuszt, és a többi kérgi területtel miért nem, és hozzátette, ez a jövő kutatásainak egyik iránya. A talamusz kutatásában egyébként a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) a világ élvonalába tartozik, melyben szerinte nagy szerepe volt a KOKI korábbi igazgatójának és a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnökének, Freund Tamásnak, aki az agykéreg moduláris szerveződését felfedező Szentágothai János közvetlen tanítványa volt, és ebben a szellemiségben vitte tovább az intézet munkáját.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!