Európa őrült módon fektet földgázba, és ezzel még jobban tönkreteheti a klímát
2023. január 4. – 15:09
Az orosz–ukrán háború miatti energiaválságot sok ország úgy próbálja megoldani, hogy nagy mennyiségű fosszilis tüzelő, kőolaj, földgáz és kőszén felé fordult. A Climate Action Tracker (CAT) friss jelentése, amelyet a Másfélfok foglalt össze, szerint olyan nagy a fosszilis beruházások aránya, hogy az komolyan veszélyezteti a klímacélokat.
Az elmúlt egy évben az energiabiztonság kérdése talán minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet kapott. Az orosz földgázról és kőolajról leváló európai országok kénytelenek lettek új energiaforrások és beszerzési helyek után nézni.
Az Európai Unió az energiaválságot a REPowerEU programmal próbálja orvosolni, 100 milliárd eurót különített el az orosz gáztól való függetlenedésre és a klímaválság kezelésére. Ennek keretében 2030-ra az unióban 45 százalékra emelnék a megújuló energiaforrások arányát. Ez helyes lépés, de ezzel párhuzamosan az EU nagy volumenű földgázbeszerzéseket is folytat. Különösebb aggályok nélkül, hiszen az Európai Bizottság a földgázt valamiért a fenntartható energiaforrások közé sorolja.
A háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létrehozását jelentették be az EU-ban. Ezek a terminálok akár 168 milliárd köbméternyi importot is lehetővé tennének, ami a blokk földgázszükségletének körülbelül 41%-ának felel meg, és meghaladja a háború előtti teljes orosz importot. Ahogy cikkünkben írtuk, jövőre Európa még így is energiahiánnyal nézhet szembe, mert semmi sem garantálja, hogy 2023-ban is segíti az időjárás az alacsonyabb gázfogyasztást.
A CAT elemzése rámutatott, hogy ha 1,5°C-nál akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor az EU gázfelhasználásának meredeken csökkennie kellene mától 2040-ig, majd 2045-re gyakorlatilag teljesen ki kellene vonni azt. Az International Institute for Sustainable Development (IISD) legújabb jelentése is megerősítette, hogy ha az 1,5°C-os ambícióval összeegyeztethető pályán kívánunk haladni, akkor Európa gázigénye kielégíthető lenne a már meglévő infrastruktúrával.
Európán kívül Afrikán és Ázsián át Észak-Amerikáig, az országok és cégek rohamtempóban fektetnek be a földgázba, pedig számos tudományos és technológiai intézmény hívja fel a figyelmet arra, hogy a gázfüggőségünk további erősítésével a valódi megoldás helyett csak tovább fokozzuk a klíma- és energiaválságot.
A CAT összehasonlította a tervezett új és kibővített LNG-exportkapacitást, és megállapította, hogy 2030-ra legalább kétszeres (körülbelül 500 millió tonna) túlkínálat lesz LNG-ben. Ez a mennyiség több mint duplája a teljes orosz gázexportnak 2021-ben (184 millió tonna). Ez a gáztúlkínálat óriási többletkibocsátáshoz vezethet, a CAT becslése szerint a fennmaradó karbon-költségvetés 10%-át felemésztené, vagyis a tervezett LNG-infrastruktúra-bővítés alapjaiban ássa alá a 1,5°C-os klímacélt, pedig ha azt tartani akarjuk, akkor már megépítése pillanatában soha meg nem térülő beruházássá válik.
A fosszilis tüzelőanyag-ipar 4 billió dollár profitot halmozott fel 2022-ben, amiből 2 billió váratlan nyereség. Számos ország erre kivetett különadóval igyekszik fedezni az energiaválság terheit enyhítő programokat, azonban a hosszú távú megoldás a fosszilis tüzelők kivezetése, és a megújulók felskálázása, valamint az energiahatékonyság javítása lenne.