Jóval kevésbé lenne sebezhető az élelmiszer-ellátás, ha nem ennénk annyi húst

Mérsékeltebb húsfogyasztással teljesen kiválthatná az EU a háború miatt kieső mezőgazdasági importot, és jelentősen csökkenne az élelmiszer-ellátás sebezhetősége – írja a Másfélfok.

Egy egészségesebb és környezetkímélőbb étrend étrend az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban önmagában helyettesíthetné szinte az összes oroszországi és ukrajnai termelési veszteséget, import kiesést. A tápanyagokban gazdag és a megszokottnál kevesebb húsfogyasztást ajánló EAT-Lancet étrenddel pedig nemcsak az élelmiszer-ellátásra vonatkozó kockázatokat, de a vízfelhasználást és az üvegházhatású gázkibocsátást is csökkenthetnénk – írja a lap.

Hogy miért van komoly hatással Európa és a világ élelmiszer-ellátására az orosz–ukrán háború, a számok is jól mutatják: Oroszország és Ukrajna együtt a világ napraforgóolaj- és búzaexportjának 64%-át, illetve 28%-át adták 2021-ben. Emellett Oroszország a műtrágya jelentős termelője és exportőre, 2021-ben a világ műtrágyaexportjának csaknem 20%-át adta.

A globális élelmiszerrendszerre nehezedő nyomást a világjárvány és a szélsőséges időjárási viszonyok (például a Magyarországot is példátlan mértékben sújtó aszály) is súlyosbította, a háború kitörése pedig rekordmértékű élelmiszerár-emelkedést eredményezett. A legfrissebb inflációs adatok szerint például Magyarországon az élelmiszerért majdnem másfélszer annyit fizetünk, mint tavaly ilyenkor.

Magyarországon idén nyáron a teljes művelésben lévő szántóföldek harmadára jelentettek aszálykárt a szárazság miatt, ami a búza és a repce esetén 30-50%-os termésátlag csökkenéshez vezetett. A hazai kutatások alapján a súlyosan aszályos évek száma várhatóan tovább növekszik, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Az aszálykár pedig közvetve a húsiparra is kockázatot jelent, nem csak Magyarországon, globálisan is, hiszen

az állatok etetésére szolgáló növények az összes termény 30-40%-át teszik ki, az EU és az Egyesült Királyság területén együttesen ez a szám 60%-ra emelkedik, az állattenyésztés pedig globálisan az összes mezőgazdasági terület 80%-át foglalja el.

Bár továbbra is kiugró a különbség a gazdag és a szegény, ráadásul a klímaválságnak fokozottan kitett országok között, az egyenlőtlen élelmiszer-elosztás és az élelmiszer-biztonságot érintő kockázatok az olyan magas jövedelmű régiókra is veszélyt jelentenek, mint például az Európai Unió. A térség országaira az állati eredetű és a magas cukortartalmú termékek túlfogyasztása jellemző, ráadásul az állatok etetésére szolgáló növények közvetlen emberi táplálékként is szolgálhatnának. Mint írják,

több nemzetközi tanulmány is bizonyította, hogy a sok állati eredetű élelmiszer növeli a társadalmi sérülékenységet válság idején.

Egy másik kutatás szerint az EAT-Lancet ajánlásban megfogalmazott, a köznyelvben Lancet-diétaként ismert, csökkentett húsfogyasztásra épülő étrendre való áttérés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban szinte teljes mértékben kompenzálná az Oroszországból és Ukrajnából kieső termékeket, emellett pedig csökkentené a vízfelhasználást, az üvegházhatású gázkibocsátást, és növelné a természetes szénmegkötést is.

„Az EAT-Lancet ajánlás betartásával egy nagyjából 2500 kcal energiatartalmú napi étrend állítható össze, ami fedezi egy fizikailag aktív felnőtt ember energiaigényét és megvan benne minden szükséges tápanyag a szervezet számára, valamint elegendően laktató” – írja a Másfélfok.

A hús- és tejtermékek előállításához jelentős üvegházgáz-kibocsátás és vízfelhasználás köthető, ezért az állati eredetű termékek helyettesítésének jótékony egészségügyi és klímavédelmi hatásai mellett az éghajlatváltozás miatt is egyre növekvő járványügyi és társadalmi konfliktusok okozta negatív hatásokkal szemben is ellenállóbbak lehetünk.

A Bonni Egyetem kutatói megállapították, hogy

a húsfogyasztás legalább 75%-os globális csökkentése jelentősen segítené a klíma- és környezetvédelmi törekvéseket, és enyhítené az Ukrajnában zajló háború és hasonló események gazdasági hatásait.

Az uniós átlagban jelenleg 80 kilogramm/éves húsfogyasztás esetén ez továbbra is évi akár 20 kilogramm húst jelent fejenként.

De ha az EU és az Egyesült Királyság akár csak 20%-kal csökkentené a húsfogyasztást, a megtakarított termények pótolhatnák az Ukrajna és Oroszország által exportált legtöbb terményt, a napraforgó esetén pedig az export 11%-át, a búza esetén 33%-át és az árpa export 72%-át.