Ronna, quetta, ronto, quecto – neveket kaptak az extrém nagy és az extrém kicsi számok

A modern tudományban egyre inkább használatos rendkívüli kicsi, illetve óriási nagyságrendek jelölésére új előtagokról döntöttek pénteken Versailles-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal konferenciáján részt vevő szakemberek. Így most már van ronna (10^27) és quetta (10^30), valamint ronto (10^-27) és quecto (10^-30) – írja az MTI.

A szervezet legutóbb 1991-ben nyúlt hozzá az SI-mértékegységrendszer előtagjaihoz, ekkor a zetta és a jotta, valamint a zepto és a jocto egészítették ki az addigiakat, a technológia rohamszerű fejlődése miatt azonban hamarosan ezek sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy kifejezzük a legnagyobb számokat. Persze jelenleg a zettát, a yottát, de még az exát is csak a tudósok használják, és általában a petával is csak a petabájtban találkozik a legtöbb ember, amikor óriási mennyiségű adatról van szó.

2030-ra viszont már évente egy jottabájtnyi adatot fog generálni az emberiség, így egyértelműen időszerű volt a frissítés. Többek közt azért is, mert már most is elképesztő mennyiségű adat keletkezik egy év alatt, és már fel is ütötték a fejüket különféle fantázianevek az olyan számok jelzésére, ahol 27 nulla áll az alapmértékegység után – ilyen a bronto és a hella is. Ez azért volt problémás, mert ezeknek a kezdőbetűi már foglaltak a metrikus rendszerben, a h például a hektót jelöli. Az R-t és a Q-t eddig még nem használták semmire, így esett rájuk a választás,

ezután pedig már csak annyi volt a feladat, hogy olyan neveket találjanak ki, amelyek a nagy számoknál a-ra, a kicsiknél pedig o-ra végződnek, és hangzásukban valamelyest hasonlítanak a latin vagy a görög számokra.

Az új előtagok, vagy más néven prefixumok közül, a ronna (R) és a quetta (Q) olyan mértékegységeket jelölnek, amelyeknél az alapmértékegység után 27, illetve 30 nulla áll, a ronto (r) és a quecto (q) pedig azt az értéket jelentik, amely a 27., illetve a 30. helyen áll a mértékegységet jelző szám utáni vessző mögött. A Föld tömege az új előtaggal kifejezve durván ronnagramm, azaz grammban számolva 6, majd 27 darab nulla. Ebből következően valami, amelynek 6 rontogramm a tömege, egy olyan tizedesszámnak felel meg, ahol a szám a vessző után a 27. helyen áll.

Richard Brown, a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium méréstudományi szakértője szerint az új előtagok legalább 20-25 évre kielégítik majd a nagy mennyiségek kifejezésével kapcsolatos igényeket, ám az érdekes kérdés, hogy mi lesz majd ezután, hiszen az ábécében nem maradt több betű, amivel jelezhetnének egy újabb előtagot. Erre megoldást jelenthet az, ha a tudósok összevonnak két előtagot, tehát például a 33 nullát tartalmazó számokat kiloquettával fejezik ki. Persze ez még odébb van, úgyhogy a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalnak lesz még ideje kitalálni a legjobb megoldást.