Sérti a tulajdonhoz való jogot az Alkotmánybíróság szerint, ahogyan elvették az MTA-tól a kutatóhálózatát
2022. november 15. – 11:14
Az Alkotmánybíróság friss döntése szerint részben alkotmánysértő volt az, ahogyan 2019-ben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezényletével leválasztották az Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóhálózatát. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig tegyen eleget a feladatának, pótolja a szabályozási hiátust, ami a tulajdonhoz való jog kérdésében áll fenn. Ugyanakkor a teljes törvényt nem semmisítette meg az utólagos normakontroll keretében.
Vagyis a leválasztott kutatóhálózat lényegében tovább működhet a három éve felállt rendszerben.
A 2019-es kormányzati átszervezést hivatalosan a magyar tudomány nemzetközi versenyképességének javításával indokolták, de az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven létrejött új intézmény, illetve az átalakítás módja sok kritikát kapott. Palkovics László hosszan próbálta letárgyalni az érintettekkel az átalakítást, ám nem sikerült kompromisszumra jutni, mivel az Akadémia garanciákat szeretett volna kapni arra, hogy a kutatások az új rendszerben is megőrzik majd függetlenségüket. Az intézkedés átverése után Lovász László MTA-elnök és ellenzéki képviselők is az Alkotmánybírsághoz fordultak, utóbbi beadvány ügyében született meg most a döntés.
A 2019-es intézkedés lényege az volt, hogy az MTA köztestülete és titkársága a továbbiakban ne legyen közvetlen befolyással a kutatási rendszer működésére.
A törvény kötelezte az MTA-t, arra is hogy tulajdonát ingyen használatba adja. Az ELKH 13 fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál (miközben az Akadémia szerette volna, ha ez maximum három fő lesz), elnökét az MTA elnöke és a felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Az irányító testületben nem kötötték minősített többséghez a döntést fontos ügyekben, így lényegében könnyen átvihető a kormányzati akarat. Az Alkotmánybíróságnál megtámadott törvényről még a régi Indexen írtunk részletesebben.
Az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra küldte az ellenzék a törvényt, az indítványozó Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt. Az ellenzéki beadvány azzal érvelt, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek, mert sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, az MTA Alaptörvényben foglalt biztosítékait és a tudomány autonómiáját. A tulajdonjoggal kapcsolatos érvelés elsősorban arra támaszkodott, hogy az állami támogatás ugyan központi szerepet játszott az Akadémia működésében, de az MTA vagyonának egy jelentős része magánszemélyek felajánlásaiból, ajándékaiból származik. Az autonómia azért sérül az indítványozók szerint, mert az irányító testület felét a kormány nevezi ki.
Az Alkotmánybíróság dr. Schanda Balázs, dr. Salamon László és dr. Szabó Marcell párhuzamos indoklásával hozta meg döntését. Eszerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a kutatási hálózat leválasztásakor nem szabályozták a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az ELKH korábbi működtetője közötti vagyoni viszonyokat. Ezért a testület felhívja az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig tegyen eleget a feladatának.
Az Alkotmánybíróság szerint a 2014. évi innovációról, kutatás-fejlesztésről szóló törvényből és az Alaptörvényből fakadó követelmény az, hogy a tudományos szabadsággal összhangban legyenek az MTA-t érintő intézkedések. Az Alkotmánybíróság nem állapította meg, hogy az MTA kutatóhálózatának elvétele és az ELKH felállítása ezt a követelményt megsértette volna. A bírói testület emellett arra a következtetésre jutott, hogy nincs hatásköre felülvizsgálni, hogyan változott a közfeladatok ellátásának hatékonysága az akadémiai kutatóintézet-hálózat államosításakor. Viszont önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a továbbiakban ellátni, még nem alaptörvény-ellenes – írják.
Azt ugyanakkor megállapították, hogy a közfeladat ellátásának feltétele, hogy a két szereplő (az MTA és az ELKH) együtt tudjon működni. Az MTA ennek az együttműködésnek a keretein belül tűrni köteles olyan tulajdoni korlátozást, amely a közfeladat ellátásához szükséges és egyéb fontos feltételeknek megfelel, például a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség. Ezek a feltételek jelenleg nem biztosítottak, ezért rendelik el, hogy az Országgyűlés egészítse ki a törvényt olyan pontokkal, amelyek betöltik a jelenlegi szabályozási hiátust.
A tudomány autonómiájával kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az nem sérül, mivel az irányító testület kétharmada a tudomány művelői közül kerül ki (tehát az AB szerint nem gond, hogy a felüket a kormány delegálja).
