A jövőben még gyakrabban járhat együtt az extrém hőség és a szárazság

2022. augusztus 04. – 12:02

frissítve

A jövőben még gyakrabban járhat együtt az extrém hőség és a szárazság
Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Budapest kiég, Magyarország nagy részén aszály van, A sivatag, ahol élni fogunk. Ez a néhány cím az elmúlt egy hónapból tökéletesen illusztrálja, hogy mennyire pusztító, amikor az olyan, külön-külön is komoly károkat okozó, szélsőséges időjárási események, mint a hőhullám és a szárazság összekapcsolódnak. A klímamodell-szimulációk szerint pedig az ilyen, úgynevezett összetett extrém események száma több mint kétszeresére nőhet, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig, aminek súlyos hatása lehet a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünkre – írja a Másfélfok.

A cikket jegyző Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársának magyarázata szerint összetett extrém eseményeknek az éghajlati tényezők olyan kombinációit nevezhetjük, amelyek valamilyen kockázathoz vezethetnek. A folyamatok összekapcsolódása jelentősebb hatásokkal jár, az izolált veszélyekhez képest pedig nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Amikor például 2010 nyarán Oroszországban a kivételes hőség a korábbi hónapok csapadékhiányával párosult, az vegetációtüzekhez vezetett, ez pedig a mezőgazdaság visszaesése mellett légszennyezéssel is járt.

Összesen tehát négy probléma lépett fel egyidejűleg, amely pusztítóbb volt annál, mintha ezek külön-külön jelentkeztek volna.

Ebben az esetben egyébként nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek, pusztán az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. Például vegetációtűz keletkezhet úgy, hogy egy száraz anyag meggyullad (mondjuk villámlás miatt) egy száraz, forró és szeles napon, ehhez pedig nem kell sem extrém hőség, sem extrém szél, sem extrém aszály. A cikk szerint alapvetően négyféle összetett eseményt lehet megkülönböztetni, amelyek között persze lehet átfedés, ezek a következők:

  • egy éghajlati vagy időjárási előfeltétel súlyosbítja a veszély hatását;
  • többféle tényező vagy veszély alakítja ki a hatást;
  • időbeli egybeesés, ahol a veszélyek egymásutánisága okozza a hatást;
  • térbeli egybeesés, ahol több, összefüggő helyen lévő veszélyek okoznak összesített hatást.

A közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb, valamint itt és néhány egyenlítői régióban az erős szél és az aszály is fontos. A csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő. Az északi féltekén a tűzveszélyességi index/aszály, valamint a magas hőmérséklet/alacsony csapadék együttese főleg május és augusztus között fordul elő. A déli féltekén általánosságban tavasszal van tetőzés, de itt nagyobb a változékonyság. A száraz körülmények főleg a szárazföldek belsejében jellemzőek, Észak-Amerikában, Kelet-Európában, Oroszországban és bizonyos mértékben Ausztráliában. Észak-Amerikában pedig a sok csapadék és erős szél jellemző, jégesővel és magas vízhozammal kombinálva.

A cikk szerint az 1950–1979 és 1984–2013 időszakok összehasonlításából az látszik, hogy a forró és száraz események száma megnövekedett Európában, és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979–2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása, ami károsabb társadalmi-gazdasági és ökológiai hatásokat eredményezhet, mint ha egyedül csak az egyik tényező következett volna be. Mint kiderült, a mediterrán térség különösen érzékeny a hőség és szárazság együttes előfordulására, és a szimulációk szerint a jövőben ez nyáron többször fog előfordulni. Ez egyébként általánosságban is igaz, jelenleg az ilyen események gyakoribbá válására számíthatunk a magasabb hőmérséklet és az egyes területek csapadékintenzitásának növekedése miatt.

Globális klímamodell-szimulációk szerint több lesz a magas hőmérsékleti értékeknek és a szárazságnak az együttes előfordulása a meleg évszakban. A magasabb hőmérséklet és a nagyobb sugárzási kényszer több párolgást generál, ami már a korábbi évszakban kiszáríthatja a talajt, és így csökkentheti a hűsítő párolgást nyáron. Sok területen a magasabb kibocsátások esetén lesz inkább gyakoribb az extrém szél/csapadék a jövőben, a hőhullám és aszály pedig mindenhol, minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz. Az általános melegedés miatt a jövőben várható forró/száraz események bekövetkezésének összességében a csapadék lesz a vezérlője a kutató szerint, mert a hőmérsékleti feltétel szinte biztosan teljesülni fog, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést. A Magyarországót sújtó extrém aszályról a napokban cikksorozat indult a Telexen, ennek első részét itt tudják elolvasni.