Szörnyű figyelmeztetés a tétlen emberiségnek az ENSZ új klímajelentése
2022. február 28. – 18:00
Újabb vészjelzést adott le az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), amelynek legfrissebb jelentése megerősíti, hogy az ember okozta éghajlatváltozás egyre súlyosabb, és már visszafordíthatatlan folyamatokkal jár. A felmelegedés több milliárd ember életét érinti. Hőhullámok, aszályok, árvizek fenyegetik az emberiséget, ahogy az élelmiszer- és vízellátás is egyre nehézkesebb a Föld több térségben. A félmegoldások már nem működnek, azonnali cselekvésre van szükség. Ha gyorsan cselekszik az emberiség, még megúszhatja a legrosszabbat.
„Ez a jelentés szörnyű figyelmeztetés a tétlenség következményeire. Azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás súlyos és növekvő fenyegetést jelent jólétünkre és az egészséges életre, valamint bolygónkra nézve. A ma meghozott intézkedéseink fogják meghatározni, hogy az emberek hogyan alkalmazkodnak, és a természet hogyan reagál a növekvő éghajlati kockázatokra” – mondta Hoeszung Lee. Az IPCC elnöke szerint azonnali és ambiciózus intézkedésekre van szükség az éghajlati kockázatok kezelésére, a félmegoldások nem jöhetnek többé szóba, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés túllépése nagyon súlyos következményekkel járhat a következő két évtizedben.
„Az alkalmazkodás életeket ment, amint az éghajlatváltozás hatásai súlyosbodnak – és ez be fog következni –, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások növelése a legfontosabb a túléléshez, a késlekedés halált jelent” – fogalmazott keményen Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés közzétételekor.
„A tudományos bizonyítékok egyértelműek: az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberi jólétet, az emberi egészséget és a bolygó egészségét. Ha tovább késlekedünk az összehangolt globális fellépéssel, akkor lemaradunk egy olyan gyorsan közelgő és rövid ideig nyitva tartó időablakról, amely biztosíthatja az élhető jövőt” – mondta Hans-Otto Pörtner, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.
„Jelentésünk világosan jelzi, hogy azok a helyek, ahol az emberek élnek és dolgoznak, megszűnhetnek, hogy eltűnhetnek azok az ökoszisztémák és fajok, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. Ez tehát valóban kulcsfontosságú pillanat. Jelentésünk világosan rámutat, hogy ez a cselekvés évtizede, ha meg akarjuk fordítani a dolgokat” – mondta Debra Roberts professzor, az IPCC másik társelnöke.
A Másfélfok sajtóklubjában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, éghajlatkutató, a CEU professzora, az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke is ezt hangsúlyozta. „A jelentés fő üzenete az, hogy nem kétséges, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az ember jólétet és a Föld ökoszisztémáját is. Ha elmulasztjuk a még nyíló ablakot, akkor nem tudunk biztosítani élhető jövőt a civilizációnak.”
Ha nem is figyelünk fel rájuk, számos olyan haláleset van világszerte, amelyet már most az éghajlatváltozás számlájára lehet írni. Európában a hőstressz szed sok áldozatot, Észak-Amerikában a viharok, Afrikában a szárazság is jelentős halálok. „Míg egy hirtelen jött nagy vihar hatalmas sajtóhír, az már nem, hogy egy meleghullámban sok idős meghalt. Ez már átlagjelenséggé vált, pedig van olyan terület, ahol 180 százalékos volt a mortalitás növekedése” – mondta Ürge-Vorsatz.
Az IPCC jelentés újdonsága, hogy a korábbiaknál erőteljesebben integrálja a a természet-, társadalom- és gazdaságtudományokat, ami adja is magát, hiszen a biológiai sokféleség, az éghajlat és az emberiség kölcsönös függőségben van egymással. A jelentés egyik szemléletes példája a hőségen keresztül mutatta be mindezt. Nagy melegben a mezőgazdasági dolgozó kevésbé produktív, csökken a termelékenység. Ez felhajtja a piacon az árat, és végül a kapcsolódó iparágak is kevesebb jövedelmet biztosítanak a dolgozóiknak.
Az ipari forradalom óta 1,1 fokot nőtt a globális átlaghőmérséklet, és már ez is jelentős változásokat hozott. Ürge-Vorsatz szerint minden tizedfokos emelkedésnél fokozódnak a hatások. Azt mondta, ahogy a tudomány fejlődik, még inkább romlottak a jobb létre szóló kilátások, ezért káros minden késedelem.
Elkerülhetetlennek tűnik, hogy 2040-re elérjük a 1,5 fokos emelkedést, és azon túl egyre kritikusabbá válik a helyzet. Elszegényedő élővilág, vízhiány, élelmiszer-biztonsági kockázatok, árvizek, szárazság, hőstressz vár ránk, ha nem sikerül visszafordulni.
A tengerszint folyamatos és gyorsuló emelkedése egyre inkább sújtani fogja a part menti településeket, sok a víz alá is kerülhet. A mostani forgatókönyv szerint egymilliárddal több partvidéken élő ember kerülhet veszélybe, mint most.
A felmelegedés nemcsak az embereket, hanem az ökoszisztéma egészét veszélyezteti. Az IPCC által vizsgált élőlények közel fele mást most is vándorol a sarkok vagy magasabb területekre a meleg elől. A tanulmányok szerint a fajok 14 százalékát a kihalás fenyeget másfél fokos hőmérsékleti emelkedéssel, míg három foknál már 29 százalékuk pusztulhat ki. Az érzékeny rendszerekben hatványozottabb a veszély, a kihalási kockázat akár tízszeres is lehet három foknál.
Némi remény még van rá, hogy megússzuk
Az IPCC jelentése szerint a klímaváltozás hatásai mérsékelhetőek és továbbra is fenntartható az emberi életre alkalmas környezet, ehhez viszont meg kell védenünk a még természetes ökoszisztémákat, és helyre kell állítani a leromlottakat. Az erdőirtásokkal, városok terjeszkedésével ezt persze nem is olyan könnyű véghezvinni.
„Az egészséges ökoszisztémák ellenállóbbak az éghajlatváltozással szemben, és olyan életfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az élelmiszer és a tiszta víz” – mondta Pörtner. Szerinte a társadalom hasznot húzhat abból, ha a Föld területének 30-50 százalékát természetes állapotban sikerül tartani, akkor a széntárolási kapacitásuk segítheti a fenntartható fejlődést, de ezt anyagi és politikai támogatás nélkül lehetetlen megcsinálni.
Az IPCC kiemelt figyelmet fordított most a városokra, ahol a klímaváltozás hatásai talán a leginkább kézzelfoghatóak, egy sereg problémát mindannyian megérzünk, legyen szó villámárvizekről vagy hőhullámokról. A városokban a világ népességének több mint fele él, az urbanizációval halmozódnak a problémák, akarva-akaratlanul a felmelegedést segítjük, ha fűtünk, ha hűtünk, ha autóba ülünk, növeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ezeket kezelni lehet átgondolt város- és közlekedéstervezéssel, fenntartható energiarendszerek használatával
„A városok részéve kell tenni természetet, hiába szeretjük sterilnek a lakásunkat, ha azt megértettük, hogy az ember sem tud létezni a baktériumflóra nélkül, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy nem élhetünk baktériumok nélkül. Nélkülük az éghajlatváltozással szemben is sérülékenyebbek lesznek az emberek” – mondta Ürge-Vorsatz, aki azt is megjegyezte, hogy az emberiség fele már most sérülékeny területen él.
Magyarország jó része is az, derült ki a jelentés Európára vonatkozó regionális előrejelzéséből. A növekvő hőmérsékletnél háromszorosára nőhet a hőstressz áldozatainak száma, gyakrabban kell tűzvésszel is számolni. A mezőgazdaságunk is sérülékeny, háromfokos melegedésnél a kukorica terméshozama a felére csökken. Ezt esetleg öntözéssel lehet kompenzálni, de mivel az elérhető víz mennyisége is egyre korlátozottabb lesz, ez sem igazán jó válasz. A felmelegedéssel pedig számolni kell azzal, hogy nálunk eddig ismeretlen kórokozók és kártevők jelennek meg, ami szintén az élelmiszer-biztonság ellen dolgozik. A terméskiesés egész Európában érezteti hatását, és ugyan egy sor növény északabbra húzódhat, de az sem tudja ellensúlyozni a kiesést.
Ürge-Vorsatz azt mondta, hogy a népesség egyharmada lesz kitéve vízhiánynak kétfokos melegedésnél, háromnál már duplázódik ez a szám.
Máshol éppen a túl magas vízállás, árvizek jelenthetik majd a problémát, könnyen lehet, hogy olyan kulturális örökségekről is örökre el kell búcsúznunk, mint amilyet Velence jelent. Mindez nem egy nagyon távoli jövőben bekövetkező disztópia, hiszen a hőmérséklet emelkedésének ütemét nézve, még a mi életükben megtörténhet.
Az éghajlatkutató szerint a városokban a zöld infrastruktúra kiépítése lehet a legjobb adaptációs válasz. A folyamatosan párologtató, árnyékot adó és oxigént termelő növények a hőszigetek kialakulása ellen hatnak. A hőség ellen manapság nem így szoktunk védekezni. „A rossz alkalmazkodás tipikus példája a légkondicionálók felszerelése. Gyorsan beszereljük az energiapazarló készüléket, ezzel még nagyobb a kibocsátás, és még melegebb is lesz. A hőt kipakolja az utcára, és még a saját működési hőjét is hozzáadja, ezek után még nagyobb hőmérsékleti különbséget kell áthidalni” – mondta Ürge-Vorsatz.
A magyar éghajlatkutató és a jelentés is azt hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozásra elsősorban tradicionális válaszokat érdemes keresni, legyen az akár egy feledésbe merül mezőgazdasági technológia, vagy akár egy árnyékot adó fa.
