Kifeszült a 11 milliárd dolláros űrtávcső teniszpálya méretű, hajszálnál is vékonyabb napernyője

Újabb, rendkívül kritikus szakaszt vett sikerrel önmaga összeszerelése, pontosabban kihajtogatása közben a december 25-én fellőtt, 10,8 milliárd dollárból fejlesztett és megépített James Webb űrtávcső, amely január 4-én, kedden sikerrel feszítette ki a napernyője mind az öt, a hajszálnál is vékonyabb rétegét. A napernyő kibontása és kifeszítése az űrtávcső telepítésének talán legbonyolultabb szakaszát zárja le, ennek a folyamatnak a hibátlan végrehajtása elengedhetetlen volt, hogy a James Webb megfelelően működjön az űrben.

Ezek a speciális anyagból, kaptonból készült rétegek védik majd a James Webb műszereit a Nap hőjétől, méghozzá olyan hatékonyan, hogy az eszközt -223 Celsius-fokon tartja – igaz, bizonyos műszerek precíz működéséhez ennél is hidegebb kell, így az űrtávcső további, speciális hűtőrendszerrel is bír.

Az öt réteg közül a legvastagabb, a Naphoz legközelebbi réteg 0,05 milliméter vastag, a másik négy vastagsága 0,025 milliméter. Ezeket a rétegeket több motor és összesen 90 kábel feszítette ki két nap alatt a NASA mérnökeinek felügyelete mellett, a kihajtogatás lépéseinek parancsait ugyanis a Földről adják ki.

„Ez egy igazán nagy pillanat” – mondta Bill Ochs, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának JWST-projektmenedzsere a küldetés befejezése után a mérnökcsapatnak. „Szeretnék gratulálni az egész csapatnak. Még rengeteg munka vár ránk, de a napernyő kifeszítése és beüzemelése nagyon-nagyon nagy dolog”.

A NASA közlése szerint a napernyő öt rétegének kifeszítésével a 344, lehetséges kudarcot jelentő fenyegetés mintegy háromnegyedét sikerrel túlvészelték már. Az űrteleszkóp eközben már több mint 917 ezer km-re távolodott el a Földtől.

A kicsomagolás következő fázisa a segédtükör kinyitása lesz, amit a főtükör, illetve annak szegmensei következnek az összesen 1,5 millió km-es út során.

A 14 év csúszással fellőtt, végül közel 11 milliárd dollárba kerülő James Webb űrtávcső (JWST) a Hubble kvázi utódjaként felbecsülhetetlen tudományos munkát végez majd a Földtől 1,5 millió km-re található úgynevezett L2 Lagrange-pontban. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató JWST a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxis születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. A távcső jelentőségéről, működéséről és eszközeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.