Csak a veszélyes szuperbaktériumokat eddzük, ha összevissza szedjük az antibiotikumokat

2021. november 21. – 12:53

Csak a veszélyes szuperbaktériumokat eddzük, ha összevissza szedjük az antibiotikumokat
Elektronmikroszkópos felvétel egy gyógyszerrezisztens Staphylococcus törzsről – Forrás: BSIP / UIG / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az orvoslás történetének fontos mérföldköve volt, amikor 1928-ban Alexander Fleming felfedezte, hogy a Penicillium penészgombák baktériumölő hatásúak, és ezt a mechanizmust egy sereg betegség ellen be lehet vetni. A baktériumellenes gyógyszerekkel, vagyis antibiotikumokkal azóta milliók életét mentették meg, de az baj, hogy sokan csodaszerként hajlamosak tekinteni rájuk. Az átgondolatlan használat miatt a baktériumok is megedződhetnek, úgynevezett szuperbaktériumokká fejlődhetnek – és ezek ellen nincs mindig fegyver. Éppen ezért az antibiotikumokat csak nagyon tudatosan szabadna használni, ha jót akarunk magunknak.

Első lépésként felejtsük is el, hogy bármelyik fajtája jó lenne a koronavírus ellen.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a WHO adataira hivatkozva egy friss összefoglalójában azt írta, a világon évente 700 ezer ember hal meg ellenálló (rezisztens) kórokozók által kiváltott betegségekben. A szakértők úgy vélik, ez a szám meredeken nőni fog, és a szuperbaktériumok avagy superbugok 2050-ben már 10 millió áldozatot is szedhetnek. A szuperbaktériumok előretörése a hazai egészségügyi ellátórendszert is megterheli, a WHO szerint 2050-re a szív- és keringési megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések után a leggyakoribb halálozási okként a szuperbaktériumok fognak szerepelni. Ehhez az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használata vezet.

Nem olyan, mint egy fájdalomcsillapító

„Egy antibiotikumnak nem ott van a helye a házipatikában, mint egy fájdalomcsillapítónak vagy allergiaellenes szernek. Nem tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek ezek, a működésük is nagyon eltér azoktól. Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, vagy meggátolják a szaporodásukat. Ahogy elkezdi szedni a páciens, a kórokozók száma csökkenni kezd, és ez általában javulást is hoz. De még ne lélegezzen fel ilyenkor senki! Ha a kezdeti javulást látva túl korán szüntetjük meg a kezelést, akkor újra szaporodni kezdenek a baktériumok, és jó eséllyel ezek már ellenállóbbak lesznek, így a fertőzést később nehezebb lesz uralni és meggyógyítani” – mondja dr. Süle András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara kórházi-klinikai szervezetének vezetője, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének jelenlegi elnöke.

Amikor egy kórokozó ellenálló képessége fejlődik, a korábban ellene kifejlesztett gyógyszer egyre hatástalanabbá válik.

A szuperbaktérium ellen persze lehet új gyógyszert fejleszteni, de ahogy Süle András rávilágított, a gyógyszerkutatás sebessége nem teszi lehetővé, hogy ebben a felgyorsult ütemben mindig új hatóanyaggal tudjon kompenzálni.

„Ez a küzdelem folyamatos, a kutatók új támadási pontokat keresnek a kórokozók működésében, hogy elpusztítsák azokat. De a gyakorlat azt mutatja, hogy megint lesznek olyan baktériumtörzsek vagy -fajok, amelyek kevésbé érzékenyek a hatóanyagra, és olyan új képességet fejlesztenek és örökítenek át, amelyek ellen hatástalan a gyógyszer” – mondja Süle, aki a Péterfy Kórház főgyógyszerésze is.

Vegyük be mindet!

A szuperbaktériumok kifejlődése ellen úgy tudunk a legegyszerűbben tenni, ha betartjuk az orvosi rendelvényeket: a felírt antibiotikumot a megfelelő adagolásban és a megfelelő ideig alkalmazva mind elfogyasztjuk, és ezzel valószínűleg tökéletes pusztítást végzünk a baktériumok között, nem lesz „szökevény”. Ha megmarad is a gyógyszerből néhány szem, nem szerencsés önmagunkat gyógyítani, bízva abban, hogy a múltkor is elmúlt a lázam, amikor beszedtem. A kis dózissal és az orvosilag nem jól kiválasztott hatóanyagokkal ugyanis megint csak a baktérium edzettségét növelhetjük.

„Az otthoni maradék készletekből az öngyógyszerezés, a tapasztalati úton történő alkalmazás inkább negatív folyamatokat indít el. Olykor gyomor- és bélpanaszokat is okozhat, amivel a gyógyulási idő és a költségek is nőnek” – mondja Süle.

Az Európai Parlament elemzése szerint az emberek 44 százaléka nem tudja, hogy a vírusos fertőzésekre hatástalan az antibiotikum, és már ebből is látszik, hogy sokszor feleslegesen szedik be ezeket a szereket.

Egyre több antibiotikum fogy a világon

Egy friss tanulmány szerint két évtized alatt globálisan 46 százalékkal nőtt az antibiotikumfogyasztás. Észak-Amerikában, Európában eddig is általános volt ezeknek a szereknek az alkalmazása, de néhány régióban megduplázódott a fogyasztás, Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is száz százalék feletti növekedést mértek az Oxfordi Egyetem kutatói.

A magyar szakember azt mondja, itthon olykor mutatkozhatnak szezonális hullámzások az antibiotikumok eladásában, de viszonylag szilárdak az orvosi javallatok erre a vényköteles gyógyszercsoportra, indokolatlanul nem kapják meg a betegek. „Az antibiotikum adásának vannak tapasztalati részei, ha laborvizsgálat nélkül is egyértelmű a beteg klinikai képe, akkor is adható. Kórházi kezelésnél viszont 72 órán belül igazolni kell, mi a kórokozó, és arra a legérzékenyebb, szűk hatásspektrumú gyógyszert kell adni.”

„Az egészségügyi dolgozók és betegek közös felelőssége, hogy ne használjuk túl az antibiotikumokat. Mi azt mondjuk, hogy a tudatos antibiotikumhasználatnak három bástyája van. Az első az, hogy ne is legyen fertőzés. Az infekciókontrollt higiéniás intézkedésekkel, kézmosással, a tüsszentési és köhögési etikett betartásával érhetjük el, de tágabb értelemben a vakcináció is ide tartozik. A második bástya az, hogy ha megtörténik a fertőzés, akkor jól válasszunk gyógyszert. Vírusos megbetegedésre, így a Covidra is felesleges antibiotikumot szedni. A harmadik bástya pedig a népegészségügyi rendszer, ami nyomon követi a fertőzéseket” – mondja Süle András, aki szerint nagy szerepe van az oktatásnak és médiának is abban, hogy tudatosabbak legyenek a betegek a gyógyszerhasználatban.

Világjárványt talán nem okoznak a szuperbaktériumok

Hogy a cikk elején emlegetett szuperbaktériumok valóban súlyos problémát jelentenek, arra álljon itt egy adat. „Az E.coli egy nagyon gyakran előforduló, nem is minden esetben kórokozó baktérium, de közel 50% már az olyan törzsek aránya, amelyek legalább egy kurrens antibiotikumnak ellenállnak. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) két héttel ezelőtt megjelent adatai szerint az unióban 700 ezer fertőzést és több mint 30 ezer halálesetet okoztak ellenálló baktériumok” – mondja a Péterfy Kórház főgyógyszerésze.

Attól viszont kevésbé kell tartanunk, hogy ezek a baktériumok a Covidhoz hasonló világjárványt indítanának el. „Apokaliptikus dimenziója vélhetőleg nincs, gyógyszerhatástani értelemben könnyebb megállítani a baktériumokat, mint egy vírust. De azért arra sem számítottunk korábban, hogy még a mi életünkben világjárvány következhet be” – mondja Süle.