Nem tudják, miért, de eltűnt a házi verebek fele Európában

2021. november 16. – 13:35

Másolás

Vágólapra másolva

Az utóbbi negyven évben hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban – a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikkét idéző MTI szerint.

A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a kontinensen.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Cseh Ornitológiai Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszáma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. Különösen azoknak a madárfajoknak a populációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel vannak kapcsolatban.

A házi verebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfeleződött, míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 millióval lett kevesebb. Mindkét faj létszámának visszaesésében szerepet játszott a mezőgazdasági területek megváltozott művelése, de a házi verebek sok városból is eltűntek valamiért. Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek.

„Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót”

– hangsúlyozta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa.

Burns szerint az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének jövő évi ülése döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy erős kereteket teremtsenek a kihalás megelőzésére és számos faj populációjának helyreállítására. Burns szerint a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő és halgazdálkodással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével.

Házi veréb – Forrás: JrPol / Wikipédia
Házi veréb – Forrás: JrPol / Wikipédia

A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madárral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőtt. A 340 millió példányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a feketerigó, az ökörszem, a tengelic, a vörösbegy, az örvös galamb és a kék cinege madárfajtól.

A tanulmány szerint tizenegy ragadozómadárfaj – köztük a vándorsólyom, a rétisas és az ölyv – populációlétszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt. A kutatók úgy vélik, ezek a fajok a madárvédelemnek, a káros növényvédő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el.

Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az eltűnő madárfajok típusai hasonlóak az észak-amerikai tapasztalatokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el – állapították meg a kutatók. Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció. További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populációval rendelkezik. A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál.

Paraziták, urbanizáció, szúnyogirtás, szmog a lerhetséges okok között

Pár lehetséges választ azonban sejtenek: Angliában egy parazitára is gyanakodnak, de az biztos, hogy az ókortól az emberekkel élő verebeknek betett a modern és steril világ. Az első csapást az autók elterjedése jelenthette a 20. század elején, mert a lótartás visszaszorult, a verebek pedig már nem tudtak a takarmányból lopkodni, de aztán jött a nagyüzemi mezőgazdaság, majd a felgyorsult urbanizáció is.

„Bajban vannak a verebek, a településeken a leszigetelt, résmentes épületeken, az üveg-acél palotákon nem találnak fészkelőhelyet, a kertekben lévő golfgyepek nem adnak elég magtáplálékot, a fiókáknak pedig nem jut elég rovar. Egy kémiai szúnyogirtás egy faluban is okozhat ilyen problémát” – mondta Orbán Zoltán, az MME szóvivője egy korábbi cikkben. Egy ausztrál madarász szerint is az új építészeti megoldások miatt van egyre kevesebb fészkelő pár, az ereszek és a szellőzőnyílások eltűnésével fogynak a lehetőségeik. Egy madridi kutatás szerint a légszennyezettség és a nem kielégítő táplálék is okozhatja a populációk csökkenését.